Előnye, hogy kiszámítható előmenetelt biztosít az alkalmazottaknak, nem okoz feszültséget, hiszen mindenkinek ugyanazokat a feltételeket biztosítja; és azok is számíthatnak béremelésre általa, akik ugyanabban a pozícióban tevékenykednek évek óta. Hátrányként azonban felróható, hogy mindösszesen egy input tényezőből indul ki, azaz feltételezi, hogy az évek múlásával biztosan hatékonyabbá válik a dolgozó, a valós teljesítményt azonban nem képes mérni. Éppen ezért nem is ösztönöz nagyobb teljesítményre, illetve a kiemelkedő teljesítményt sem díjazza jövedelemnövekedéssel. Mi a(z) Besorolási rendszer definíciója, jelentése? HR-szótár - HR Portál. C) Kompetencia alapú bérrendszer Itt a munkavégzéshez szükséges kompetenciáktól (szaktudás, személyes készséges, tulajdonságok) függően a besorolási kategóriákat sávokba osztják, hogy a bérek megállapítása a valóban birtokolt kompetenciák mennyisége, illetve szintje alapján történjék. A modell alkalmazását alaposan meg kell fontolni, hiszen a kompetenciák mérése meglehetősen nehéz, arról nem is beszélve, hogy aránytalanul megnövelheti a bérköltségeket - már amennyiben átesünk a ló túloldalára, s olyan kompetenciákat is megfizetünk, amelyek a gyakorlatban egyáltalán nem hasznosulnak.
Természetesen az átlagos teljesítményszintet el nem érőket is értékeli a módszer, ők 1-10 százalékkal kevesebb bérben részesülnek. b) változó mértékű béremelés: a dolgozók közti teljesítménykülönbségeket jól mutatják az adott besorolási kategórián és tarifasávon belül változó béremelések. Előnye, hogy az egyéni teljesítmény és az alapbér emelkedése között közvetlen kapcsolat van, így kiemelkedő teljesítményre sarkallja a dolgozókat. Ebből kifolyólag a módszer elengedhetetlen feltétele a teljesítményértékelési rendszer pontossága. c) Prémium, jutalom (bónusz): Általában a (fix) időbér kiegészítéséül szokták alkalmazni, hogy valamely kiemelten fontos feladat elvégzésére motiválja a dolgozót. Bérjegyzék – Bérszámfejtés | RSM Hungary. A prémium előnye, hogy rugalmassága mellett költséghatékony, mivel egy egyszer (vagy ritkán) előforduló feladathoz rendel hozzá extra juttatást, így nem válik a fix alapbér részévé. A jutalom kiosztása (bonusz) ezzel szemben szimplán az adott időszakban elért teljesítménynövekményt értékeli (azaz nincs megszabva előre sem a feltétele, sem az értéke).
A pályakezdő köztisztviselőt legalább a fogalmazó vagy előadó 2 fokozatba kell sorolni, ha bizonyítványa vagy oklevele kiváló minősítésű, illetve fogalmazó 2 fokozatba kell sorolni, ha jogi, közgazdasági, igazgatásszervező, rendőrtiszti oklevele van. Kevéssé alkalmas minősítés esetén a várakozási idő legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható, Ha az előírt feltételeket (pl. szakvizsga) nem teljesíti határidőre, akkor a teljesítésig nem sorolható előrébb. A közalkalmazottat a munkakörére meghatározott legmagasabb iskolai végzettsége, szakképesítése alapján A-J-ig terjedő fizetési osztályokba kell besorolni, melyek 1-14-ig terjedő fizetési fokozatokat tartalmaznak. Bérpapír - minden amit tudni kell - dr. Tömösvári Ügyvédi Iroda. A fizetési fokozatot a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján kell meghatározni, két fokozat között a várakozási idő 3 év, ami tartósan magas, illetve kiemelkedő munkavégzés esetén fokozatonként 1 évvel csökkenthető. Lehetséges olyan szabály is, mely a várakozási idő csökkentését kötelezően előírja.
A köztisztviselőt minden magasabb besorolási fokozatba sorolás előtt minősíteni kell, feltéve, hogy a köztisztviselő legalább 1 éve a minősítő irányítása alatt dolgozott. A gyakornok köztisztviselőnek fogalmazóvá besorolásához egy éven belül, előadóvá besorolásához két éven belül közigazgatási alapvizsgát kell tennie. Ha ezt elmulasztja, jogviszonya megszűnik (az alapvizsga a pályán maradás feltétele). Nem kell alapvizsgát tenniük a jogász, igazgatásszervező, okleveles közgazda, rendőrtiszti főiskolai végzettségűeknek. A köztisztviselőnek tanácsosi besorolásához közigazgatási szakvizsgát kell tennie, kivéve, ha jogi szakvizsgával, valamint közigazgatási jellegű tudományos fokozattal rendelkezik. (A szakvizsga az előrehaladás feltétele. ) Kötelező a magasabb fokozatba sorolás, ha az ennek feltételeként meghatározott szakmai követelményeket a köztisztviselő a várakozási idő letelte előtt teljesítette, A köztisztviselő eggyel magasabb besorolási fokozatba sorolható, ha kiválóan alkalmas minősítést kapott, legalább féléves továbbképzésben új ismereteket szerzett.
Minél nagyobb, annál jobban ösztönözzük a beosztottakat a teljesítményre, illetve a fejlődésre. - legyen-e egyáltalán, és ha igen, milyen mértékű legyen az átfedés a besorolási kategóriák között? Ezzel lehetővé tesszük, hogy az alacsonyabb kategóriában lévő, de kiváló munkát végző is keressen legalább annyit, mint a magasabb kategóriájú, de kevésbé jól teljesítő alkalmazott. A bértételek meghatározása 3-féleképpen történhet: - fix bértétellel, amelytől semmiképpen sem lehet eltérni - alsó-felső korlátos bértétel, amely meghatározott összegek közt helyezi el az alkalmazott járandóságát - alsó korlátos bértétel, amelynél alacsonyabb sosem lehet, de magasabb bármikor. B) Szenioritáson alapuló bérrendszer Ez a bérrendszer szintén a besorolási kategóriákra épül, de megfejeli egy idősáv-rendszerrel, amely a szolgálati időtől is függővé teszi az egyes bértételeket. Elvégre az idő múlásával a dolgozók egyre gyakorlottabbakká, tapasztaltabbakká válnak, így hatékonyabb munkavégzést is képesek végrehajtani.