Régen gyakran csak ecetes salátaként, vagy savanyúság formájában került a cékla az asztalra, de ma már szuperélelmiszerként emlegetjük. Az egyik legegészségesebb zöldségünk, amely mára szinte újjászületett. Termesztése még a kezdő kertészeknek sem okoz gondot, színkavalkádja még a virágágyásokat is feldobja, nem beszélve a magas vitamin- és ásványianyag-tartalmáról, amely az egészséges étkezés egyik szupersztárjává varázsolja ezt a növényt, sütve, főzve, nyersen vagy akár lé formájában fogyasztva. Aki kissé földes íze miatt eddig kerülte a cékla fogyasztását, jó, ha tudja, hogy vannak olyan céklafajták, amelynél ez az íz sokkal enyhébb. Bár a céklát, a mángoldot, a cukorrépát külön növényként tartják számon, ezek egy családhoz tartoznak. Cékla Hatása A Szervezetre - Cekala Hatasa A Szervezetre Body. A cékla jellegzetes földes ízét egy vegyület, a geozmin okozza, amely a talajból szívódik fel a gumóba. Nagyobb esőzések után a levegőbe távozik ez a vegyület. Hogyan kell termeszteni? A cékla kedveli a tápanyagokban gazdag, jól megmunkált és jó vízelvezetésű talajt.
Ez különösen az idős embereknél nagyon hasznos, így nekik még inkább javasolt a gyakori céklafogyasztás. A cékla minden mérget kipucol A cékla meglepően egészséges élelmiszer, ráadásul csaknem egész évben bőségesen rendelkezésre áll. Aki alaposan belegondol fogyasztásának előnyeibe, könnyen étrendjének állandó szereplőjévé teheti. Cékla élettani hatásai. Részletek. Jót tesz a májnak Májunk komoly szerepet játszik a vér, illetve egész testünk méregtelenítésében - ha céklát eszünk, némiképpen tehermentesíthetjük ezt a fontos szervet. Kutatások szerint ez a szép színű zöldség javíthatja továbbá cukorbetegeknél a májfunkciókat, és kis mértékben csökkentheti a koleszterinszintet és a máj méretét is. Forrás:
Bár a cékla félárnyékos helyen is termeszthető, mégis napfényben termesztve lesz igazán ízletes és édes a gumója. A magokat tél végén üvegházba, vagy tavasszal érdemes elvetni, 10 cm sor- és tőtávolságra, és mivel sok céklamagnak alacsony a csírázási képessége, egyszerre akár két-három magot is szórjunk egy helyre. Amikor a kikelt magoncok már elérik az 5 cm magasságot, ritkítani kell őket, ezután a kis palántákat egyesével is szét lehet ültetni. Bár a tartós szárazság komoly kárt tehet a gumókban, a kertészek úgy vélik, minimális szárazság hatására a gumók tápanyagtartalma növekedhet, és édes ízük és intenzívebb lesz. A nyaralás élettani hatásai | Házipatika. A céklagumókat akkor kell felszedni, amikor elérik az 5–8 cm nagyságot. Mivel hő- és fényigénye közepes, az egész országban sikeresen lehet termeszteni, már +5 fokos hőmérsékletnél csírázásnak indulnak a magok. A palánták és a répatest fejlődési időszakban rendszeres locsolást igényel. Ha ekkor kiszárad a talaj, elmarad az intenzív édes íz. A többi időszakban viszont jól viseli a rövidebb csapadékmentes időszakot.
De ha mindezek ellenére tapasztalnánk a puffadást, léteznek nagyon hatásos gyógynövények, amelyek segíthetnek a probléma megoldásában: édeskömény, ánizs, borsmenta. Az alábbiak egyikéből fogyasszunk el egy csésze teát. Amit még érdemes tudni, hogy a csicseriborsó allergiás tünetek et válthat ki. Így akik allergiások más növényekre, legyenek óvatosak vele. Valamint a csicseriborsó purint tartalmaz, amely húgysavképző hatású, így köszvényt, epekövet okozhat. Egy szó, mint száz, a csicseriborsó rendszeres fogyasztásával nagyban hozzájárulunk szervezetünk egészséges, optimális működéséhez és betegségek kialakulásának megelőzéséhez. Forrás: Csicseriborsó / Wikipedia Lektinek és az autoimmun betegségek kapcsolata / YouTube Házipatika CleanEating A cikkben leírt információk egyike sem irányul betegségek diagnosztizálására. Ha a fent említett bármely betegségben szenvedsz, kérjük konzultálj megfelelő szakemberrel.
Bár a legtöbben a nyári hónapokra tartogatják a szabadnapjaikat, egy utazás az év bármelyik szakaszában frissítő és pihentető lehet. Csak azt kell eldöntenünk, hogy milyen kikapcsolódást tervezünk: a passzív pihenésre vágyók szívesebben töltik vízparton a szabadnapokat, míg az aktívabbak a hegyesebb vidékekre indulnak túrázni. Más okokból, de mindkettő pozitívan hat az egészségünkre. Lássuk, miért! Egészségünk is meghálálja a nyaralást. Túra a hegyek között A sétálás önmagában is nagyon egészséges, hiszen az ízületek terhelése nélkül, mégis alaposan átmozgatja az alsó végtagok izomzatát. Már napi negyedóra séta is segít megfelelő szinten tartani a vérnyomást és a vércukorszintet, az agy vérellátásának fokozásával javítja a kognitív funkciókat, és enyhíti a stressz okozta panaszokat is. Egy dombos-hegyes túrán járva még ennél is jóval összetettebb hatás éri a szervezetünket. Ahhoz, hogy az egyenetlen talajú emelkedőn haladva is megőrizzük az egyensúlyunkat, már jóval több izomcsoport összehangolt munkájára van szükség.
Ilyenkor olyan izmokat is munkára késztetünk, amelyeket a hétköznapokon jórészt elhanyagolunk - edzettebbé válhatnak többek között a vázizmaink, amelyeknek az egészséges testtartásban is fontos szerep jut. Egyes kutatások szerint a hepehupás talajon átlagosan 28 százalékkal több energiát használ fel a testünk, mint amikor sík terepen kell közlekednünk, ezért a fogyni vágyóknak is hasznosabb ez a mozgásforma a hagyományos sétánál. A magaslati levegő lehet a hosszú élet titka? Kattintson a részletekért! A magaslati levegő az allergiás panaszokat is enyhítheti, hiszen fent jóval tisztább a levegő, és az allergének koncentrációja is jóval kisebb a megszokottnál. Nagyjából másfél kilométeres tengerszint feletti magasságtól a növényzet ritkulni kezd, ami miatt jóval kisebb a pollenterhelés - az allergiások így valóban fellélegezhetnek a magasban. Pihenés a tengerparton A tengerpart napos strandjára kifeküdve gyorsan elengedjük a hétköznapokat megkeserítő problémáinkat. A pihenés - akár aktív, akár passzív - segíthet enyhíteni a stressz romboló hatásait, ami különösen fontos, hiszen a civilizációs betegségek jelentős részében szerepet játszik az állandó szorongás.