a gőzgép teljesítménye nem a hengerekben, a gerendában, a shattban és a karokban rejlik; nem, ezek csak hasznosan alkalmazzák az erőt. A motort mozgató erő a gőz, ami pedig gőzt termel, kémiai hatás az üzemanyag elégetése. Égés úgy tűnik, hogy-egy nagyon egyszerű művelet, de nem tudjuk, hogy a kémiai jelenség nehezebb egyértelmű magyarázatot. Bomlásból és újraösszetételből áll. Először is a szén szilárd szén, nehéz anyag, de ha ezt kémiailag oxigénnel egyesítik, részekben (CO2) karboni* savas gázzá válik. Ez a gáz csak szénből és oxigénből képződhet, a kémiai hatás által, amelyet égetünk, amint azt a tűzben megmutatjuk (nem beszélünk erjedésrőlalacsony égés). Könnyen feltehető a kérdés, hogy mi az égés oka, ez fontos kérdés, és sok máshoz hasonlóan könnyebb feltenni, mint megválaszolni. Csak azt tudjuk, hogy amikor bizonyos mennyiségű hő keletkezik az üzemanyagban, annak részecskéi megváltoztatják állapotukat és elrendezésüket, a légkör oxigénje elválik a nitrogéntől, amellyel kémiailag egyesül, és ezekkel a szénrészecskékkel szénsavgázt képez.
A szén-monoxid veszélyes mennyiségű feldúsulása a lakásban alapvetően három okra vezethető vissza: – Nem megfelelő a nyílt lánggal égő berendezés műszaki kialakítása. – A nyílt lánggal égő berendezés levegő utánpótlása nem biztosított. – Elmaradt a berendezések karbantartása, tisztítása vagy a kéményseprés. A balesetek megelőzését úgy alapozhatjuk meg legjobban, hogy a tervezéssel, kivitelezéssel és az üzembe helyezéssel megfelelő szakembert bízunk meg. Soha ne becsüljük alá ezeket a feladatokat, a tervező, a tervek szerint eljáró kivitelező és az üzembe helyezéshez szükséges szakemberek gondos munkája garantálja a rendszerek biztonságos működését. Azok a berendezések amelyek nyílt égésterűek, vagyis a szoba levegőjét használják az égéshez, szellőzőkön és az ajtók és ablakok légrésein keresztül juthatnak oxigénhez. A fűtési költségek csökkentése miatt napjainkban igen népszerű a régi nyílászárók cseréje, és helyettük jól szigetelő ajtók, ablakok beszerelése. Az évszázadokon át használt fakeretes nyílászárók légrésein az égéshez szükséges levegő akadálytalanul áramolhatott be a lakótérbe.
A szén-monoxiddal kapcsolatos balesetek leginkább a fűtési szezonra jellemzőek, ám nem szűnnek meg a fűtési szezon végeztével. Sokan a fűtési szezonhoz kötik ezeket az eseteket, holott több háztartásban egész évben gázüzemű, fali vízmelegítővel, kazánnal állítják elő a meleg vizet, így a szén-monoxid-mérgezés veszélye egész évben fenyeget.. Fontos, hogy klímát, páraelszívót, vagy beépített szagelszívó-ventilátort szakember telepítsen, hiszen ezek együttes használata is befolyásolja a lakás légáramlását. A nyári melegben lecsökkenhet a kémény huzathatása, így fokozott a veszélye annak, hogy visszaáramlik a szén-monoxid a lakótérbe. Tavaly április elseje és szeptember harmincadika között hetvenkilenc szén-monoxid-mérgezéses eset során ötvenheten sérültek meg, és két ember vesztette életét. Ezek az esetek többsége a hőtermelő-berendezés karbantartásának elmaradására, a készülék szabálytalan használatára, a szellőztetés hiányára, valamint a kémények állapotára vezethető vissza. A helyszíni ellenőrzések rámutattak arra is, hogy sok helyen ugyan van szén-monoxid-érzékelő, ám azt nem az előírások szerint használják.
Fontos tudni, hogy ezeknek érzékelőknek is van szavatossági idejük. Javasolt az eszközt kétévente megfelelő tanúsítványokkal rendelkező laboratóriumban bevizsgáltatni. A szén-monoxid-érzékelők ellenőrzését soha ne végezzük el otthon. Egy kipufogóhoz tartott vagy cigarettafüsttel lefújt érzékelő jelez ugyan, ám olyan terhelést kap a "házi teszt" során, hogy az a további biztonságos működésre, életmentésre alkalmatlan. Az érzékelők élettartama (általában 5 év) lejárata előtt le kell cserélni. Ugyancsak a szén-monoxid koncentráció veszélyes növekedését okozhatja a gépjárművek zárt térben (garázs, mélygarázs, alagút) történő üzemeltetése. Kerüljük tehát az ilyen helyeken való huzamos tartózkodást, a járművet csak a feltétlenül szükséges ideig járassuk, és ha van ilyen, figyeljük a szén-monoxid-érzékelő jelzését. A gázos főzőlap a helyiség levegőjét fogyasztja A kéménynyílásba tükröt tartva ellenőrizhetjük a kéményt A konyhai elszívó visszaszívhatja a kéményből a füstgázokat A korszerű műanyag ablak szinte légmentesen zár A légbevezető utólag is felszerelhető az ablakra A nyílt égésterű gázkazán is a helyiségből fogyasztja a levegőt Ablakba integrált hőcserélős szellőztetővel az energia sem vész kárba A CO-érzékelőt nem mindegy, hogy hol helyezzük el Fejfájós az egész család.