Ha a használat ideje alatt az eredeti körülmények lényegesen megváltoztak, és ily' módon az eredeti megállapodás valamelyik tulajdonostárs jogos érdekeit sérti, ha a változás nem volt előre látható, a megállapodás módosítását – véső soron a bíróságtól – bármelyik tulajdonostárs kérheti. Ha vita merül fel abban a kérdésben, hogy a birtoklás, illetőleg a használat valamely módja sérti-e a többi tulajdonostárs jogait, illetve törvényes érdekeit, bármelyik tulajdonostárs keresete alapján a bíróság dönt. Ha a birtoklás, a használat, a hasznosítás és a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében a tulajdonostársak – ha ezt a lehetőséget korábban egyhangúlag nem zárták ki – szótöbbséggel határoznak. A szavazás során minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga. A közös tulajdonnal kapcsolatos fontos kérdés a közös terhek viselése. Osztott közös tulajdon « Hallatlan.hu jelnyelvi szótár. A terheket mindegyik tulajdonostárs tulajdoni hányada arányában köteles viselni: Ugyancsak a tulajdonostársak mindegyike köteles viselni azokat a kiadásokat, amelyeket az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatok elvégzésére kell fordítani.
A "társasháziasítást" a bíróságtól is lehet kérni. A perben a társasház alapító okiratát a bíróság ítélettel hozza létre, és megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy a társasházat jegyezze be, a külön tulajdonoknak nyisson önálló tulajdoni lapokat, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrészeket, helyiségeket, illetve lakást viszont az ú. n. társasházi törzslapon közös tulajdonként tartsa nyilván. 2008. január (módosítva 2015 november) dr. Jelzáloghitel igénylés osztatlan közös tulajdon esetén - Hitelnet. Hidasi Gábor E Hírlevél tájékoztató jellegû. Terjedelménél fogva nem teljes körû, és nem minõsül tanácsadásnak
Ha a tulajdonostárs el akarja adni, bérbe vagy haszonbérbe kívánja adni saját hányadát, a szerződéses ajánlatot teljes terkedelmében közölnie kell az elővásárlásra jogosultakkal. Így van ez abban az esetben is, ha az eladó számára nyilvánvaló, hogy az ingatlannak ingatlan-nyilvántartáson kívüli résztulajdonosai is vannak. A tulajdonostársak az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jogot az érintett tulajdoni hányadra tulajdoni hányaduk arányában gyakorolhatják. Amennyiben nem jön létre köztük megegyezés, de van olyan tulajdonostárs (akár másik tulajdonostárssal közösen), aki az érintett tulajdoni hányadra az ajánlatot magáévá teszi, az említett jog kizárólag őt (vagy őket) illeti meg. A külön jogszabályban más, például az állam javára biztosított elővásárlási jog azonban megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát. Így lehet megosztani a közös tulajdont - Őszinte ingatlanos. A tulajdonostárs az elővásárlási jogát egyébként végrehajtási árverés esetén is gyakorolhatja. A közös tulajdon megszüntetése A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti.
Emellett a jogszabály az ingatlan nyilvántartás nyilvánvaló problémáit, például az elhunytak, vagy elérhetetlen tulajdonostársak miatt forgalomképtelenné vált földtulajdon-viszonyokat is rendezni tudja. A szakemberek szerint, a jelenleg végrehajtási rendeletre váró jogszabály akkor lesz jó, ha minél nagyobb körben lehetővé teszi azt, hogy a tényleges gazdálkodók látható birtoktesthez jussanak úgy hogy a csak névleges tulajdonrésszel rendelkező, de nem gazdálkodó tulajdonosok tulajdonjoghoz való jogai nem sérülnek. Mint elhangzott, a szándék tehát az, hogy a gazdálkodók minél nagyobb birtoktesteket alakítsanak ki. minél egyszerűbben minél olcsóbban. A szakemberek egyetértettek abban, hogy ez történelmi lehetőség azok számára, akik most birtokméretet szeretnének növelni. Várhatóan, ha a jogszabály által keltett tranzakció szám lezajlik sokkal szűkebb föld kínálattal lehet számolni. A jogszabály hatálya alá tartozó ügyleteknél számos esetben felmentést adnak majd a földtörvény rendelkezései alól, így például ilyen ügyletek alá eső tulajdonszerzésnél a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása nem szükséges, amely könnyítést jelent a vásárlásnál.
Az osztatlan közös tulajdon a magyar agrárium fejlődésének gátja, amelynek felszámolására a jogalkotó új törvényt hozott. Az osztatlan közös tulajdon felszámolásról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvényt 2021. január 1-én lép életbe. A Bábolnai Gazdanapokon kerekasztal beszélgetés keretén belül osztott meg az új törvénnyel kapcsolatos információkat és tanácsokat Dr. Faragó István moderátor vezetésével Jakab Tamás a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének főtitkára, Schmidt Péter a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének munkatársa Pető Csilla névjegyzéki növénytanácsadó és Sáhó Ákos az Agrotax Kft ügyvezető igazgatója. A részarány tulajdon intézménye az 1960-as évekig nyúlik vissza. 1990-ben alapvető igény mutatkozott arra, hogy mindazt megszüntessék azokat a problémákat, ami a vidéket és a földön dolgozó embereket érte. 1993-ban megalkotott a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény részben a kárpótlás részben a földrendezés útján próbálta a bajokat orvosolni.