000 Ft Jézus születésének 2000. évfordulójára emlékérmek Jézus születésének 2000. évfordulójára aranyozott-bronz emlékérmek... 7. 500 Ft A Magyar államalapítás 1000. évfordulójára éremszett. A Magyar államalapítás 1000. évfordulójára aranyozott-réz éremszett. (certificate nélkül).. Honfoglalás 1100. évfordulójára 1996 éremszett. Honfoglalás 1100. évfordulójára 1996 aranyozott-réz éremszett... 15. 000 Ft Első áldozó ezüst érem Első áldozó ezüst érem. Ag925/6. 5g.. 2. 500 Ft Szent László, Nagyvárad ezüst, bronz, és aranyozott-réz érmek 1992 Szent László, Nagyvárad ezüst, bronz, és aranyozott-réz érmek 1992. 1g.. 12. 500 Ft Antall József ezüst emlékérem díszdobozban Antall József ezüst emlékérem díszdobozban. Szent istván korona. Ag925 31. 1g.. Szent László, Nagyvárad ezüst érem 1995 Szent László, Nagyvárad ezüst érem 1995. 1g.. Szent István halálának a 950. évfordulójára érem 1988 Szent István halálának a 950. évfordulójára bronz érem 1988... 3. 500 Ft Címkék: szent, istvan, erem, ezust
Ferencz Csaba a magyar Szent Korona vizsgálatával a Korona 1978-as hazatérése óta foglalkozik négy mérnök társával együtt. Megállapításaik átalakították a Koronáról hagyományosan elfogadott szakmai ismereteket. Õk igazolták és publikálták elõször, hogy a Szent Korona nem egy görög és latin koronából, utólag összeszerkesztett "tákolmány", hanem gondosan megtervezett és egyetlen mûhelyben kivitelezett mûalkotás. Errõl szól ez a rendkívül érdekes könyv. Kiderült például, hogy a Koronán sosem volt tizenkét apostol, a pántokat eleve nyolc apostol kép hordozására tervezték. Az abroncs nem lehetett önálló korona, ezeknek a pántoknak a hordozására készítették. Az is kiderült, hogy a pántokat egy ilyen asszimetrikus abroncshoz tervezték és éppen ezért olyan a szerkezete, hogy a tetején ferde keresztet viselhessen. Szent istván koronázása. A keresztet nem a koronát ért sérülések ferdítették el, hanem így készült. A részletes mûszaki vizsgálatok kiderítették, hogy a Koronán – többek között- három képet utólag kicseréltek, amelyeknek alapján korábban azt hitték, hogy a Korona alsó részét Bizáncból kapta I. Géza királyunk.
Ez alapján logikusnak tűnhet az a nézet, hogy az alsó rész Bizáncból, a felső pedig talán Rómából származik. A katolikus szertartásrend azonban a II. vatikáni zsinat előtt eleve kétnyelvű volt, sőt Ferencz Csaba felhívja a figyelmet Kellehernek a magyar koronázási ékszereinkről készített disszertációjára, amelyben a kettős feliratot párhuzamba állítja egy XI. század elejéről származó keresztelőmedencével, amelynek négy faragott alakja közül kettő görög, kettő pedig latin stílusban készült. Márpedig a kő keresztelőmedencét minden bizonnyal nem két különálló részből szerelték össze, hanem tudatosan faragták így ki egyetlen helyszínen. A Szent Korona egységét bizonyítja a szerző szerint a Dukász Mihály-kép is, annak ellenére, hogy a történészek és művészettörténészek zöme éppen emiatt látja alátámasztottnak, hogy az abroncs önálló abroncskoronaként VII. Szent istván koronája. Dukász Mihály bizánci császár ajándéka volt I. Géza királyunknak. A Dukászt ábrázoló kép azonban nem a koronához készült, hiszen nem fér bele a több milliméterrel alacsonyabb kép számára készített eredeti képtokba.