Üzenet – Téma: * Isten próbákat ad hitünk megerősítésére. Előzmények: Ábrahám és Sára gyermeke, Izsák végre megszületett. Hágárnak és Izmaelnek viszont el kellett a családot hagynia. Úgy gondolnánk, hogy Ábrahám életében Izsák növekedése ezután már semmi gondot nem jelentett. Isten azonban készített valami mást is Ábrahám számára. Történet: Ábrahám* az ígéretek embere volt. Életének egyik legfontosabb ígérete is beteljesedhetett, született egy fia Sárától. Rajta keresztül tehát eljöhet a világ Megváltója. Egy éjjel Isten megszólította Ábrahámot. "Ábrahám! 20. Ábrahám áldozata a Mórijjá hegyén - Kateteka. " Ő felelt: "Itt vagyok. " Ez a válasz mindig az engedelmesség kifejezése a Bibliában (lásd Sámuelnél, Ézsaiásnál stb. ). Akkor az Úr a következő parancsot adta: "Fogd a fiadat, a te egyetlenedet, akit szeretsz, Izsákot*, és menj el Mórijjá* földjére, és áldozd fel ott égőáldozatul* az egyik hegyen, amelyet majd megmondok neked! " A parancs sokféle szempontból érthetetlen. Miért kell feláldozni, ha egyszer Istentől kapta, s oly hosszú várakozás után?
A konferencia részletes programja, ide kattintva tekinthető meg
Csak aukciók Csak fixáras termékek Az elmúlt órában indultak A következő lejárók A termék külföldről érkezik: Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódj ki egy izgalmas regénnyel! A szépirodalom az utazások legcsodálatosabb tárháza. Térben és időben bejárhatunk minden zugot, ahová fizikailag nem juthatnánk el soha. A regények gazdagítják az ismereteinket, nem a szótári vagy lexikális értelemben, de nagyon sokat tudhatunk meg az emberi érzelmekről és gondolkodásról, a lélek összefüggéseiről is. A történelmi regények és kalandregények egyes régmúlt időszakok vagy események történéseit hozzák testközelbe. Ábrahám és izsák története. A történelmi regények olvasása során megismerhetjük az adott időszak társadalmi- és értékrendjét, a szereplőket hajtó érzelmeket, erkölcsöket és egyéb mozgatórugókat. Ezek olvasása megérteti velünk, hogy a történelem nem elvont adathalmaz, hanem hús-vér... Kapcsolódó top 10 keresés és márka
Akkor hogy teljesedik be a Messiásról szóló ígéret? Ez a parancs merőben ellenkezik azokkal az ígéretekkel, melyeket Ábrahám kapott. Miért kell emberáldozat Istennek, mint a pogányok bálványainak? E kérdéseket lehet hogy Ábrahám is feltette, de nem olvasunk róla az Írásban. Teljesen egyszerűen történtek tovább az események. Ábrahám felkelt, szó nélkül fogta Izsákot, s vitt magával egy szamarat és két szolgát, miután fát hasogatott. Bibliai történetek 7. -Ábrahám és Izsák • Érted?!. A föld, amelyre mennie kellett, mintegy három napi járóföld volt Beérsebától*, ahol akkor lakott. Rettenetes három nap lehetett, s nem oszthatta meg senkivel terhét. Sem Sára, sem Izsák, sem a szolgák nem tudhatták, mi fog történni. Ez Ábrahám egyedüli harca volt Istennel az ő szívében. A parancs megfellebbezhetetlen, bármennyire érthetetlen is ugyanakkor. A harmadik napon, amikor odaértek, Ábrahám megparancsolta a szolgáknak, hogy maradjanak lent, amíg ő felmegy fiával, és imádkozik a hegyen. A fogalmazás egyértelmű. Ábrahám úgy nyilatkozik többes szám első személyben, mintha valóban hinné, hogy ketten fognak visszatérni.
Ez a pillanat is bizonyította hűségét, ahogyan Ábrahámnak megígérte, 1Móz 15, 13-14. Nekünk is van Istenünk, aki elhívott az üdvösségre, életet biztosított újjászületés által, és türelmesen megtart bennünket az út minden lépésén. 2Móz. 3. 1-10 Mózes pedig őrzi vala az ő ipának, Jethrónak a Midián papjának juhait és hajtá a juhokat a pusztán túl és juta az Isten hegyéhez, Hórebhez. És megjelenék néki az Úr angyala tűznek lángjában egy csipkebokor közepéből, és látá, hogy ímé a csipkebokor ég vala; de a csipkebokor meg nem emésztetik vala. Ábrahám és izsak . S monda Mózes: Oda megyek, hogy lássam e nagy csudát, miért nem ég el a csipkebokor. És látá az Úr, hogy oda méne megnézni, és szólítá őt Isten a csipkebokorból, mondván: Mózes, Mózes. Ez pedig monda: Ímhol vagyok. És monda: Ne jőjj ide közel, oldd le a te saruidat lábaidról; mert a hely, a melyen állasz, szent föld. És monda: Én vagyok a te atyádnak Istene, Ábrahámnak Istene, Izsáknak Istene és Jákóbnak Istene. Mózes pedig elrejté az ő orczáját, mert fél vala az Istenre tekinteni.
Gondoljuk csak meg, milyen nehéz, lehetetlen a legegyszerűbb közvélekedésnek – a cigányok lusták, lopnak, a zsidók pénzéhesek, világuralomra szövetkeznek, a feketék agytérfogata kisebb, ezért nem képesek kombinatív gondolkodásra – ellentmondani. Miért parancsolta meg Isten Ábrahámnak, hogy áldozza fel Izsákot?. Pedig itt nem is kell nagy erő, hogy lefejtsük az elfogultság burkát, megmagyarázzuk a történelmi-társadalmi fejlődés egyenetlenségeit, rámutassunk az idegengyűlölet, a más falkába tartozó ősi, állati eredetű viszolygás érzésére. Ábrahám a bálványimádás kényelmes lelki és szellemi erőfeszítést egyáltalán nem kívánó, színes és buja gyakorlatával szemben az Egy-Istenhit szigorú, kötelességtudatos, önkorlátozó parancsát állította. Ez azonban már olyan gyökeres fordulat volt, amely ugyan – hosszú távon – lehetővé tette az emberiség fennmaradását, egyben meghozva folyamatos erkölcsi megújhodását, viszont kivívta – és kivívja ma is – az ilyen-olyan valóságos és virtuális teráfokban hívő népek, emberek féltékeny, elutasító haragját. Csakhogy Ábrahám – forradalmi lendületével – nem állt meg a puszta felismerés filozófiai tételénél.