A Budai Várnegyedben találjuk a világörökségi védelem alatt álló Budavári Palotát, vagyis köznapi nevén a Várat. Az eredetileg a középkori gótika stílusában épült várat többször átépítették, jelenleg inkább a barokk elemek látszódnak. Napjainkban több kulturális intézménynek is otthont ad. A Budai Várnegyedben, a Szent György téren találjuk a világörökségi védelem alatt álló Budavári Palotát vagy köznapi nevén a Várat. Budavári palota - Budapest Műmelékek. A királyok egykori lakhelye ma Buda egyik jelképe és fő turisztikai látványossága. Nemcsak építészeti látványosság, hanem kulturális központ is a Budavári Palota. Itt található a kiváló gyűjteménnyel rendelkező Nemzeti Galéria, a Budapest Történeti Múzeum és a kutatók által kedvelt Széchényi Könyvtár. A Vár mai arculata több átalakítás eredménye, feltehetőleg fel sem ismernénk az eredeti középkori palotát, ha láthatnánk. A palota építésének kezdete a múlt homályába vész, de annyi biztos, hogy az 1300-as évek közepétől már folyt a gótikus stílusú vár építése. Nagy Lajos és Zsigmond király bővítései után Mátyás király korában már egy fényűző reneszánsz palotáról beszélhetünk, amely egész Európában ismert volt.
Az épületbelső helyreállítása bonyolultabb kérdés, hiszen függ a majdani funkcióktól is. A kiemelkedő történelmi tereket eredeti állapotban állítják helyre. Ilyen a Szent István-terem, amelyet 2021. A Budavári Palota eredeti tervei a Várkert Bazárban » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. augusztus 20-án adták át, valamint idetartozik a Hunyadi-terem, a Habsburg-terem, a trónterem, a bálterem, a büféterem, a fogadóterem, illetve a kápolna a nádori kriptával. Az államalapító Szent István királyról elnevezett terem a Budavári Palota ékszerdoboza és a századforduló magyar iparművészetének kiemelkedő teljesítménye volt. Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert reprezentatív terem Hauszmann Alajos tervei alapján készült el, kialakításában a kor olyan kiváló művészei és iparosai vettek részt, mint Thék Endre, Zsolnay Vilmos, Jungfer Gyula vagy Strobl Alajos. A csodálatos helyiség a II. világháborúban teljesen megsemmisült, de most a Nemzeti Hauszmann Program keretében az eredeti tervek szerint alkotják újra. Hunyadi-udvar Strobl Alajos lenyűgöző alkotása, a legismertebb magyar királynak emléket állító Mátyás kútja a reneszánsz udvari élet egyik kedvelt jelenetét, Mátyás király vadászatát jeleníti meg.
Ezen sajátosságok és az ebből eredő kockázatok felismerése, valamint az átláthatóság és a jövőbeli visszakövethetőség érvényre juttatása arra vezet rá bennünket, hogy az egyes folyamatok elveit mint módszertant rögzítsük. Építőművészeti célunk egy olyan állapot megteremtése, amely a palota integritásának helyreállítására törekszik, kibontakoztatja közösségi, funkcionális és művészi teljességét és történeti rétegzettségét. A teljességre való törekvés felelőssége tehát a sérülések elfogadása, valamint a múlt értékeinek felismerése is. Alkotói munkánk során szimbolikus és tudományos alapon nyugvó döntéseket hozunk, és korunk építőművészeti szemléletét juttatjuk érvényre. A történelmi emlékezetvesztésre nem válaszolhatunk újabb, az amnéziát előidéző beavatkozással; mégis – paradox módon – az elszenvedett következmények enyhítése szimbolikus erejű törekvésünk, amelynek megvalósításában a tudományos módszertan szerepét és alkalmazását előfeltételnek tekintjük. Budai Várséták. A palotában meglévő funkciók arányos megőrzése és az elhelyezendő, új használati módok méltó megválasztása illeszkedik a történeti térstruktúrához, a közösséget szolgálja, és átvezet bennünket a jelenbe.
A Budavári Királyi Palota komplex rekonstrukciója a személyes felelősségvállalás révén válhat ma hitelessé, s így válunk mi magunk is részeseivé elődeink emlékezetének.
Egy másik hasonló különlegesség Szent István 1635-ból származó nagy hermája, amelyet Rómában készített Giovanni Lorenzo Bernini, a korszak egyik legnevesebb szobrásza, és a zágrábi egyházmegye székesegyházából kölcsönözték. Havadtőy Sámuel képzőművész pedig kimondottan e tárlatra alkotta meg a tíz kapura épülő, kereszt formájú installációját – a kapuk különleges kék színe egyszerre idézi a szakralitást és a művész által nagyra tartott Giotto di Bondone, a korai reneszánsz legnagyobb festője munkásságát. Az installáció Szent István király fiához, Imre herceghez írt intelmeinek ezeréves szövegén alapul. Az alkotás részeként képernyőn pereg egy kisfilm is, a szintén Havadtőy Sámuel által készített karosszékben, különleges helyszíneken a magyar kulturális élet neves személyiségei – többek mellett Böjte Csaba, Bodrogi Gyula, Miklósa Erika, Rakovszky Zsuzsa – az Intelmekből mondanak el egy-egy számukra fontos mondatot, élővé, kortárssá avatva a szent király által írt uralkodói textust. Mesteri részletek A Szent István-terem központi eleme az eredeti helyére beépített Zsolnay kandalló, amelynek már a méretei is lenyűgözők: a 4, 7 méter magas és 2, 8 méter széles alkotás a századfordulón és most is a pécsi gyárban készült.