A nemzeti ünnepen Magyarország lobogójának felvonása után a forradalom kiemelt helyszínein (a Nemzeti Múzeumnál, a budai várban) emlékeznek meg a forradalomról. The post Mit ünneplünk március 15-én? Íme a válasz appeared first on.
Eme szent cél elérésében sokat segíthet az a véletlenül megtalált titokzatos szexuális útmutató, melyben korábbi diákok összegezték élményeiket, majd elrejtették az iskolai könyvtárban. Mit ünneplünk március 15-én? A Petőfi és a márciusi ifjak nevével összeforrott magyar szabadságharc több mint 160 év után is elevenen él a magyar emberek szívében. A Pilvax-kör tagjai által megfogalmazott 12 pont néhány eleme napjainkban különösen aktuális téma. Előzmények Hosszabb ideig gyűlt az a feszültség, ami oda vezetett, hogy 1848. március 15-én kitört a magyar forradalom és szabadságharc. A Magyar Királyságnak és az Osztrák Császárságnak közös Habsburg-uralkodója volt. A magyar Országgyűlés is csak latin és német nyelven tarthatta üléseit. Minden önállósági törekvés kudarcot vallott, és bár az adóterheket csökkentették, ez nem volt elég a közhangulat javítására. A francia forradalom hatása Bár évtizedekkel korábban, 1789-ben volt a francia forradalom, hatását mégis éreztette, különösen az értelmiség körében.
Mit ünneplünk március 15-én? Legújabb kori történelmünk során mindig kiemelkedő jelentőséggel bírt 1848. március 15. megünneplése. Fontos volt, mert a magyar szívekben mindig magában hordozott egy sajátos szimbolikus jelentéstartalmat, a szabadság, a fejlődés, a modernizáció és a nemzeti tudat érzését. Az ezen dátum által jelképezett korszaknak köszönhetjük gyönyörű himnuszunk keletkezését, zászlónk piros-fehér-zöld színeinek hivatalossá válását, illetve azt, hogy országunk fővárosa Pozsony helyett Budapest, hivatalos nyelve pedig a latin helyett a magyar lett. Büszkének kell lennünk tehát erre a napra. De mi is történt pontosan ezen a jeles napon? 1848 március 15 a történelem magasságából szemlélve csupán egy egyszerű esős tavaszi nap volt. Ám iskolai tanulmányainkból tudjuk, hogy ezen a napon Pesten forradalom zajlott. Tudjuk, hogy Petőfi Sándor és fiatal társai - akiket márciusi ifjak néven emlegetett az utókor - a Pilvax kávéházból elindulva a Landerer nyomdához vonultak, kinyomtatták 12 pontba foglalt követeléseiket, és kiszabadították a jobbágyok sorsát szívén viselő Táncsics Mihályt.
Előbb az orvosi kar hallgatóihoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz, azután pedig együttesen a jogászokhoz vonultak. Minden helyszínen elhangzott a kiáltvány és a Tizenkét pont, Petőfi pedig elszavalta költeményét. A jogászok és az utca népének csatlakozásával mintegy kétezresre duzzadt, egyre lelkesebb tömeg Petőfi vezetésével átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és a Szép utca sarkára. Az ifjúság vezetői a nép nevében lefoglalták a gépeket, és cenzúrázatlanul nyomtatták ki a Nemzeti dalt, illetve a Tizenkét pontot. Ez utóbbi így szólt: "Mit kíván a magyar nemzet! " Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését. 2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten. 3. Évenkénti országgyűlést Pesten. 4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereg. 6. Közös teherviselés. 7. Úrbéri viszonyok megszüntetése. 8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján. 9. Nemzeti Bank. 10.
A cenzúra nélküli nyomtatvány hamar terjedt, a március 15-e délutánjára hirdetett nagygyűlésre pedig már több tízezer ember ment el a Nemzeti Múzeum épülete elé. A gyűlés után a tömeg a Várba vonult, és a Helytartótanács el is fogadta a követeléseiket. Szabadon bocsátották Táncsics Mihályt, és a forradalom vér nélkül győzött. Sajnos az ünneplés és a szabadság nem tarthatott sokáig.
Ezen a napon az 1848/49-es magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15. jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki. Először 1927-ben nyilvánították hivatalosan Nemzeti ünneppé. A bécsi forradalom híre ösztönző hatással volt a magyar radikális ifjakra is. 15-én a Pilvax Kör tagjai, élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk szereznek érvényt a sajtószabadságnak. Alig néhányan indultak el Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához, ahol cenzúra nélkül kinyomtatták az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, valamint Petőfi lelkesítő költeményét a Nemzeti Dal-t. Délután nagygyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé, ahol már több tízezer ember jelent meg. Itt felolvasták a 12 pontot és Petőfi is elszavalta költeményét. Ezután a Várba vonultak, hogy a Helytartótanáccsal elfogadtassák követeléseiket. Ez teljes mértékben sikerült, így vér nélkül győzött a forradalom. Az összegyűlt tömeg követelésére Táncsics Mihályt is szabadon bocsátották.
Mit is ünneplünk pontosan március 15-én? [52. ] | Hungary history, Revolution, History