-1986! Szántó Piroska rajz 1 350 Ft 1 450 Ft Magyarország Gaborftc (2909) Hirdetés vége: 2022/07/24 19:13:19 Illyés Gyula - Hetvenhét magyar népmese (1953) ELSŐ KIADÁS! 5 000 Ft Hirdetés vége: 2022/07/20 14:02:33 5 Illyés Gyula - Hetvenhét magyar népmese (1972) Hirdetés vége: 2022/07/23 18:27:15 1 Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese 1 800 Ft Hajdú-Bihar megye Meliuszantikvarium (1079) Készlet erejéig Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese - 2012. 2 600 Ft 4 Hetvenhét magyar nèpmese Poliros76 (166) Hirdetés vége: 2022/07/20 16:30:12 Hirdetés vége: 2022/07/26 10:25:39 3 600 Ft új Fejér megye konyvmarket (792) 6 1 490 Ft Budapest Konyvmindenes (7478) Hirdetés vége: 2022/07/13 16:26:56 10 LY5 Illyés Gyula - Hetvenhét magyar népmese 1 200 Ft recycling (2853) Hirdetés vége: 2022/07/22 19:40:23 Illyés Gyula: HETVENHÉT MAGYAR NÉPMESE -- Móra 1979. évi -- Szántó Piroska rajz 2 280 Ft cserebere10 (1676) Hirdetés vége: 2022/07/28 07:45:49 HETVENHÉT MAGYAR NÉPMESE - ILLYÉS GYULA, ELSŐ KIADÁS, 1964!!!
Illyés Gyula - Hetvenhét magyar népmese (26. kiadás) | 9789634156680 A termék bekerült a kosárba. Mennyiség: • a kosárban A belépés sikeres! Üdvözlünk,! automatikus továbblépés 5 másodperc múlva Hetvenhét magyar népmese (26. kiadás) Illyés Gyula Kötési mód keménytábla Kiadó Móra Könyvkiadó Dimenzió 165 mm x 235 mm x 5 mm Ezek a mesék a tizennégymilliós magyarság megtelepülésének legkülönbözőbb tájain teremtek; magukon hordják így e tájak sajátos mondatalakítását, nyelvi zeneiségét és - gyakran csak e tájakon értett - szavait. Egységesíteni, mindnyájunk számára azonnal érthetővé akartam tenni őket, úgy mégis, hogy a sajátosságukat megőrizzék. Hisz egy nemzet annál szervesebb, minél sokszerűbb; szellemileg annál gazdagabb és szabadabb, minél összetettebb, sőt tarkább; akár a festő a színeivel. S azután: ezekben a nem ma keletkezett mesékben csaknem teljességgel áll még a különös törvény: nyelvünk finomságainak megalkotói, legművészibb mesterei nem is oly rég népünk legelnyomottabb, "legkulturáltabb" rétegének milliói voltak, a szegényparasztok.
|| Kilenc|| így jár, aki irigy|| Vitéz János és a Hollófernyiges|| A két lány meg a vasorrú banya|| Bíró János|| A rátóti csikótojás|| Gyöngyhamar János|| Nap, Hold, Szél|| Három aranyszőrű bakkecske|| A két holló|| A szélkötő Kalamona|| A háromágú tölgyfa tündére||||||||||||Ezek a mesék a tizennégymilliós magyarság megtelepülésének legkülönbözőbb tájain teremtek; magukon hordják így e tájak sajátos mondatalakítását, nyelvi zeneiségét és - gyakran csak e tájakon értett - szavait. Egységesítem, mindnyájunk számára azonnal érthetővé akartam tenni őket, úgy mégis, hogy a sajátosságukat megőrizzék. Hisz egy nemzet annál szervesebb, minél sokszerúbb; szellemileg annál gazdagabb és szabadabb, minél összetettebb, sőt tarkább; akár a festő a színeivel. -Illyés Gyula- További információk Címke Nem Méret Nem Terjedelem 555 ISBN 9789631196245 Szerző Illyés Gyula Szerzők Illyés Gyula Kiadó Móra Könyvkiadó Gyors kiszállítás GLS futárszolálattal Kérdése ven? Hívjon minket! +36 1 375 7763 Online kedvezmények!
Illyés Gyula (eredetileg, 1933-ig Illés Gyula; Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15. ) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Digitális Irodalmi Akadémia megalakulásától annak posztumusz tagja. 1902. november 2-án született a Tolna megyei Felsőrácegrespusztán. Apja Illés János (1870–1931) uradalmi gépész, dunántúli juhászdinasztia leszármazottja, katolikus. Anyja Kállay Ida (1878–1931) az Alföldről elszármazott református családban nevelkedett, az ő apja bognár. Testvérei Ferenc és Klára. A pusztai népiskolában tanult. 1912-ben a család Simontornyára költözött, itt fejezte be a negyediket, s végezte el az elemi ötödik osztályát, majd Dombóváron (1913–1914) és Bonyhádon (1914–1916) gimnazista. 1916-ban szülei elváltak, ő anyjával Budapestre költözött. A negyedik osztályt a Munkácsy Mihály utcai gimnáziumban végezte el, majd 1917 és 1921 között az Izabella utcai kereskedelmi iskola diákja.
00cm, Magasság: 24. 00cm Súly: 0.
1925-től az Illyés vezetéknevet használta, hogy családjának ne okozhasson kellemetlenséget baloldalisága. (1933-tól hivatalosan is ez a neve. ) 1926-ban Kassák Dokumentum című lapjának munkatársa. A Nyugatban 1927 novemberében jelent meg első írása, egy kritika. 1928-ban első verseskötetét is a Nyugat adta ki. Néhány év alatt nemzedékének egyik legelismertebb alkotójává vált. Négyszer kapott Baumgarten-díjat (1931, 1933, 1934, 1936). 1934-ben Nagy Lajossal hosszabb utazást tett a Szovjetunióban, mint az első írókongresszus meghívottja. 1933-tól a népi írók mozgalmának egyik vezető személyisége. 1937-ben a Márciusi Front egyik alapítója. 1937-től a Nyugat társszerkesztője, annak megszűnte után a Magyar Csillag szerkesztője (1941–1944). A német megszállás után vidéken és a fővárosban bujkált. 1945 tavaszától részt vett a Nemzeti Parasztpárt munkájában. Nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő, 1948-ban lemondott. 1946 nyarán megszervezte a Magyar Népi Művelődési Intézetet. 1946 és 1949 között a Válasz szerkesztője.
Hol vót, hol meg nem vót, gyerekek, élt, éldegélt a kismalac farkán túl, a felcsúti dombon is túl, ott, ahol a kisvasút belerohan a nagyba, tehát ide s tova rohadt messze élt a várjában, de annak is leginkább az erkélyén az Oltár Vigyor nevű király, élt csendesen. Egyszerű ember vót a Vigyor király, a képeket lemeszeltette a várjában a falakon, csak egy nagy földgömböt vitetett a szobájába, meg nyóc méter könyvet bőrben, pirossat, ződet, még kéket is. De leginkább az erkélyén éldegélt Vigyor király, ott fogatta a pópákat, csótányokat, prímásokat, iddogátak, danásztak, közben meg Vigyor király mutatta az erkélyrű a birodalmát. Stadionot, térkövet, nemzeti gödröt, meg a ködbe vesző Erdélyországot, Fel-, és Alvidéket, ukráni szorittásban vergődő nemzettesteket, élettereket, de nem lébenszraumot mégse. Szerette a népét Vigyor király, a javát akarta a népének, el is vette, tejbe meg vajba fürödött az ország. De mindig vannak háládatlan alakok, mind ez a Hárry Pétter, aki egy ellembétékús muszliny vót, annak előtte meg filozopter és részeges bölcsész.