Az ajánlattevő maga határozhatja meg, hogy mennyi ideig köti az általa megtett ajánlat. Ha nem határozza meg az ajánlati kötöttségének időtartamát, akkor ezt a kérdést jogszabály rendezi. Hogyan tehető meg az ingatlanra vonatkozó vételi ajánlat? Tekintettel arra, hogy a Polgári Törvénykönyv szerint az ingatlan adásvételi szerződést írásba kell foglalni, így az ingatlan megvásárlására vonatkozó vételi ajánlat is csak írásban érvényes. Nem feltétel viszont, hogy az ajánlat ügyvéd által ellenjegyzett okiratban, közokiratban vagy akár két tanúval ellátott iratban legyen. Elegendő az egyszerű írásba foglalás is. A vételi ajánlatnak minimálisan tartalmaznia kell azokat a feltételeket, amelyek az ingatlan adásvételi szerződés alapvető elemei. Az ajánlat a legtöbb esetben megfelelőnek tekinthető, ha a tartalmazza legalább az ajánlattevő (vevő) megjelölését, a megvásárolni kívánt ingatlan megjelölését, a felajánlott vételár megjelölését. Természetesen számos egyéb, lényeges kérdést tartalmazhat a vételi ajánlat.
Ezer, és ezer alkalommal elmondtam, de újra hangsúlyoznom kell, mert időnként beleesnek az eladók / vevők ebbe hibába. Abba, hogy elmulasztják a Vételi Ajánlatot papírra vetni a Vevővel. Ingatlanközvetítők között elterjedt szokás a papírra vetett Ajánlat, mivel ezzel sokkal könnyebben igazolható a siker esetén a teljesítésük, de bárki, aki kicsit megnézi ezt, hamar rájön, hogy ez elsősorban az Eladó, és a Vevő érdeke. Ráadásul egy fillérbe sem kerül. Ez egy egyszerű, papírra vetett megállapodás az ingatlan átruházásának szándékáról már konkrétumokat is tartalmaz azon kívül, hogy a vevő azt mondja, hogy megveszi, illetve hogy az eladó azt mondja, hogy azon az áron odaadja. Hamarosan letölthető lesz innen egy mintaszöveg. Addig is íme, hogy mit tartalmaz egy normális Vételi Ajánlat a teljesség igénye nélkül: Vevő neve és személyes adatai. Eladó neve és személyes adatai. A köztük átruházásra kerülő ingatlan címe, és tulajdoni lapon ellenőrzött élő helyrajzi száma. (ne nevess, de sokan még a saját ingatlanjuk helyrajzi számát sem tudják, vagy azt, hogy az megváltozott) A kialkudott végleges Vételár, és az Adásvételi Szerződés megbeszélt időpontja, vagy annak két alternatívája, ha előtte ügyvéddel nem tudtak még időpontot egyeztetni.
Ebben lehetséges, hogy megoszlanak a vélemények. Álláspontom szerint a jogalkotó szándékát tekintve ebben az esetben is az ingatlanközvetítő által szerkesztett iratról beszélhetünk, mivel a nyilatkozattevő akaratát kifejező mondatok és kifejezések a közvetítő által kerültek az ajánlattevőnek átadott mintába, aki lényegében csak adatokkal tölti ki a szöveget. A fentiek alapján nem része az ingatlanközvetítő tevékenységének az adásvételi előszerződés és a vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozat megszerkesztése sem. Mi az, amit biztosan megtehet az ingatlanközvetítő? Az ingatlanközvetítő aláírathat az érdeklődővel megtekintési nyilatkozatot, amely annak igazolására szolgál, hogy az érdeklődőnek az ingatlant bemutatta, illetve, hogy az érdeklődő az ő közvetítésével talált rá az ingatlanra. A megtekintési nyilatkozat nem az adásvételi szerződés megkötésének része. Természetesen eljárhat a közvetítő a szerződéskötéshez szükséges okiratok, dokumentumok beszerzése és előkészítése érdekében. Így például közreműködhet a tulajdoni lap, az energetikai tanúsítvány beszerzése során.
Vannak olyan esetek, amikor kötelező a szerződés írásba foglalása, mint például ingatlan adásvételi vagy lakásbérleti szerződés esetén. A szerződéskötést szinte minden esetben megelőzi az ajánlattétel valamelyik fél részéről. Az ajánlat egy olyan egyoldalú nyilatkozat, amelyben az ajánlattevő egyértelműen kifejezi a szerződés megkötésére irányuló szándékát és nyilatkozatában kitér a megkötendő szerződés lényeges tartalmára. Ingatlan adásvétel esetén a vételi ajánlat az adásvételi szerződés megkötésére irányuló vevői akaratot kifejező, megfelelő formában és tartalommal megtett nyilatkozat. Miért lehet fontos a vételi ajánlat? A vételi ajánlat egy jogi szempontból jelentős nyilatkozat. Ha az ajánlati kötöttség ideje alatt az eladó a vételi ajánlattal egyetértő, azt elfogadó nyilatkozatot tesz, akkor lényegében a felek között a szerződés létrejött. Ha viszont az eladó az ajánlati kötöttség letelte után tesz elfogadó nyilatkozatot, akkor a szerződés főszabály szerint nem jön létre. Késedelmes elfogadás esetén is létrejön a szerződés, ha az eladó erről késedelem nélkül tájékoztatja a vevőt.
Az ingatlanközvetítői tevékenység lényege, hogy az ingatlanközvetítő az adott ingatlanra vonatkozó adásvételi vagy bérleti szerződés megkötésének elősegítése érekében végzi tevékenységét. Az ingatlanközvetítő szempontjából is lényeges, hogy az ingatlanra vonatkozóan születik-e adásvételi, bérleti szerződés vagy vételi ajánlat, illetve előszerződés. Egy közelmúltban történt törvénymódosítás kapcsán merült fel a kérdés, hogy jogosult az ingatlanközvetítő a nála jelentkező vevő részére vételi ajánlatot szerkeszteni? Mit értünk vételi ajánlat alatt? A szerződések létrejöttének alapvető feltétele, hogy a szerződő felek a lényeges és bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben megállapodjanak. A szerződés akkor jön létre, amikor az érintett felek a szerződés lényeges tartamában létrejött megegyezésüket kölcsönösen és egybehangzóan kifejezik. Ez lényegében a szerződés tartalmának egybehangzó elfogadását jelenti. Ezt a felek többféle úton is kifejezhetik, például a szerződés kölcsönös aláírásával, vagy akár szóban, illetve ráutaló magatartással való elfogadással.
Az Előleg az, ami EGYSZERESEN jár vissza, ha bármelyik fél eláll az ingatlan átruházásra irányuló szerződés teljesülése előtt – sokan keverik a kettőt. Jelen írás idején a Magyar jogrendben van egy kiskapu a vevőnek: Amennyiben a "foglalót NEM az ügyvédi adásvételi szerződéskötés" alkalmával adja át a vevő az eladónak, abban az esetben a "foglaló" csak "előlegnek" számít!!! Tehát a vevő gondol egyet, és elállhat az adásvételtől a szerződés teljesülése előtt minden további nélkül. Már nem voltam kezdő a szakmában, de mégis ezt csak akkor tanultam meg, amikor egy sunyi ember megjátszotta az egyik megbízómmal, amikor úgy ítélte meg, hogy ő most mégis eláll a vételtől, miközben meg abban ringatta az Eladót, hogy ez már tuti, ő meg nyugodtan belenyúlhat a pénzbe… – sajnos a végén bíróság lett belőle, és a jog szerint a "foglaló"-nak nevezett "előleg" visszajár. Szerintem ez egy legális átverés: foglalónak nevezni azt, ami valójában nem az, főleg ha ezt a másik fél nem tudja – de Te legalább most már ezt is tudod.