Gabardin 2019. 09:06 Tisztelt Szakértők! Szeretném megkérdezni, hogy a ha haszonélvezeti joggal rendelkezem, más ingatlantulajdonom nincs es egy vitás ügyből kifolyólag végrehajtani akarnak rajtam, a haszonélvezeti jog is végrehajtható? 2019. 15. 19:46 Igazad van, de 2 milliót nem ér az ügy. El kell inditani a lakáskiüritési pert, persze előbb felszólitani a lakás elhagyására. Addig jegyezni a kiadásokat, és a rezsit, meg persze a lakáshasználati dijat. 2019. 12:34 Jogcímmel lakik az ingatlanban, életközösség volt közöttük, ami ha megszűnt, el kellene költöznie - de ha vita van, addig birtokon belül van, amíg a vita el nem dől. Ha máshogy nem, perben. Addig nincs helye lakbérnek meg ilyeneknek. Perben is van rá esélye, hogy adott esetben megítéljenek neki valamekkora összeget, plusz a perköltség, szóval lehet érdemes alkudozni.
A tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. A haszonélvező [ szerkesztés] A szolgalom személyes jellege arra utal, hogy a haszonélvezet mindig egy név szerint meghatározott személy javára szól, ehhez a személyhez van kötve, tehát másra át nem ruházható. A tulajdonos személyében beálló változás a haszonélvezeti jogot nem érinti. Korlátlan vagy örök időkre haszonélvezet nem létesíthető, az csak korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn. A haszonélvezeti jog ugyanazon a dolgon több személyt is megillethet, ilyenkor a haszonélvezet gyakorolható egyidejűleg vagy egymás után. A haszonélvezet tárgya [ szerkesztés] A haszonélvezet tárgya rendszerint ingatlan vagy elhasználhatatlan ingó dolog. Ha elhasználható dolog, gazdasági felszerelés vagy állatállomány a haszonélvezet tárgya, a haszonélvező ezekkel a rendes gazdálkodás által indokolt mértékben rendelkezhet, a haszonélvezet megszűnésekor azonban köteles ezeket pótolni, ha pedig ez nem lehetséges, értéküket megtéríteni (rendhagyó haszonélvezet).
Ilyen esetben a haszonélvezet megszűnésekor a felek között elszámolási viszony keletkezik. A haszonélvező követelheti a tulajdonostól a szükséges költségek megtérítését, levonva azokból az időközi értékcsökkenésnek megfelelő összeget. Ha a tulajdonos gazdagodása az így meghatározott összeget meghaladja, a különbözetet is köteles megtéríteni. A dolog elpusztulása [ szerkesztés] Ha a haszonélvezet fennállása alatt a dolog egészben vagy jelentős részben elpusztul, a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani, ha azonban megteszi, a helyreállított dolgon a haszonélvezeti jog feléled. Ilyenkor a tulajdonos kérheti a haszonélvezeti jognak a helyreállításra fordított összeghez mért korlátozását. Ha az elpusztult dolgot a tulajdonos nem állítja helyre, a haszonélvezet megszűnik. Ha a haszonélvezet tárgya helyébe más dolog lép (például csereingatlan), a továbbiakban a haszonélvezet erre terjed ki. Ha a dolog helyébe pénzösszeg (például biztosítási összeg) lép, a haszonélvező választhat, hogy a haszonélvezet a továbbiakban erre az összegre terjed ki, vagy követelheti a tulajdonostól az összegnek a dolog helyreállítására vagy pótlására fordítását is.
A tulajdonos jogai [ szerkesztés] A tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. Ha a haszonélvező ellenérték fejében kívánja átengedni a haszonélvezeti jog gyakorlását, akkor a tulajdonos azonos feltételek mellett a dolog használatára igényt tarthat. A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni. Ha a haszonélvező a dolgot rendeltetésének meg nem felelő módon használja, rongálja, vagy a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos tiltakozása nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet. Ha a haszonélvező nem ad biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti. A tulajdonos ellenőrzési jogosultsága és a biztosíték követelésének joga azzal szemben is megilleti, akinek a haszonélvező a haszonélvezet gyakorlását átengedte. Elszámolás javítás-helyreállítás esetén [ szerkesztés] A haszonélvező a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégeztetheti, ha értesítése és felszólítása után a tulajdonos nem végzi el.
A Kúria Bfv. 1236/2019/5. számú ítéletével – az ügyész által a terhelt terhére előterjesztett felülvizsgálati indítványt tanácsülésen elbírálva – az első- és másodfokú ítéletet megváltoztatta, a X. rendű terheltet 400 napi tétel, napi tételenként 5. 000 forint pénzbüntetésre is ítélte azzal, hogy azt a törvényszék külön felhívására köteles megfizetni. Ezt meghaladóan a megtámadott határozatot a X. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van [Be. 648. § a) pont]. A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság – a bűncselekmény minősítésén túl – a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést [Be. 649. § (1) bekezdés b) pont 2. fordulat ba) alpont]. A kiszabott büntetés akkor is törvénysértő, ha az adott büntetés mellett nem került kiszabásra egy másik, a törvény alapján kötelezően kiszabandó büntetés is.
Ezért a fiú csak az ingatlant tudja értékesíteni – teher nélkül – magasabb áron. Kérdésem az, hogy keletkezik-e adóköteles jövedelme a fiúnak az édesanya lemondásával? Köszönöm segítségüket. A folytatáshoz előfizetés szükséges. Szakértőnk válaszát előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között feliratkozhatnak mások által feltett kérdésekre, és elolvashatják a cikkek teljes szövegét is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ