A jogszabály mai napon ( 2022. 07. 13. ) hatályos állapota. A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 451. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (9) bekezdésében foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § (1) E rendelet alkalmazásában a) kibocsátó: a tőkepiacról szóló 2001. törvény 5. § (1) bekezdés 67. Értékpapír jegyzési eljárás megindítása. pontjában meghatározott személy, b) magyar kibocsátó: a magyar állampolgárságú természetes személy, a magyarországi székhellyel rendelkező szervezet és a magyar állam. (2) E rendelet hatálya a sorozatban kibocsátott értékpapír kibocsátójára, a tőzsdei tevékenységet végző szervezetre és a központi értéktárra terjed ki. (3) E rendelet hatálya kiterjed a) a sorozatban kibocsátott értékpapírra, ha aa) annak forgalomba hozatalára Magyarország területén kerül sor, ab) annak forgalomba hozatalára magyar kibocsátó által - ide nem értve az államot - az Európai Unió területén nyilvánosan kerül sor, vagy ac) a sorozatban kibocsátott értékpapír Magyarország területén működő tőzsdére kerül bevezetésre, és b) az egyéb tőzsdei termékre.
A jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásával a részvénytársaság kívülálló személyektől kötvény formájában hitelt vesz fel. Amennyiben a kötvény futamideje alatt a társaság alaptőke-emelést hajt végre, a kötvény a tulajdonosai számára - a részvényeseket követően - jegyzési jogot biztosít. A kibocsátó a futamidő lejártával köteles a kötvény alapján teljesíteni. Értékpapír jegyzési eljárás törvény. Átváltoztatható kötvény: a részvénytársaság az alaptőkéjének feléig olyan névre szóló kötvényt hozhat forgalomba, amelyet a kötvényes kérésére részvénnyé kell átalakítani. Az átváltoztatható kötvény kibocsátásával a részvénytársaság hitelt vesz fel. A kötvénytulajdonosok a futamidőn belül, a közgyűlés által meghatározott időtartam alatt írásban - a kötvényeknek az igazgatóság részére történő benyújtásával - kötvényeik helyébe részvényt igényelhetnek. Ha a kötvényeket a részvények névértékénél, illetve kibocsátási értékénél alacsonyabb összeggel bocsátották ki, a bejelentéssel egyidejűleg a kötvény és a részvény névértéke, illetve kibocsátási értéke közötti különbözetet a részvénytársaságnak meg kell fizetnie.
A Befektető elállása esetén a Kibocsátó, illetve a Forgalmazó egyetemlegesen köteles a Befektetőnek a jegyzéssel kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. A módosítás közzétételét követő tizenöt napos időtartam alatt az allokáció nem folytatható le. A Befektetési jegyek átvétele A Tőkepiaci törvény 6. § (3) bekezdése alapján a Befektetési jegyek kizárólag névre szóló, dematerializált formában kerülnek előállításra, így csak dematerializált értékpapírok nyilvántartására szolgáló értékpapírszámlán tarthatók nyilván, azaz fizikai kikérésre nem kerülhet sor. A jegyzők a jegyzési ív aláírásával nyilatkoznak arról, hogy Befektetési jegyeiket mely befektetési szolgáltatónál vezetett értékpapír számlára kívánják transzferáltatni. Az Alap nyilvántartásba vétele Az Alapkezelő a jegyzés lezárását követően haladéktalanul kérelmezni fogja a Felügyeletnél az Alapnyilvántartásba vételét. 18.b - Az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala, forgalmazása - Pénzügy Sziget. Forgalmazási helyek: AEGON Magyarország Befektetési Jegy Forgalmazó Zrt. 1085 Budapest, Kálvin tér. 12-13.
Az Alap futamideje Az Alap határozatlan időre jön létre. Az Alap üzleti éve Az Alap első üzleti éve a nyilvántartásba vétel napjától 2010. december 31-ig tart. A további üzleti évek megegyeznek a naptári évekkel. Jegyzési eljárás lefolytatására az "A" sorozat esetében nem kerül sor. MKB Kiszámítható Kötvény jegyzés indul. A Befektetők köre A Befektetési jegyeket egyaránt megvásárolhatják devizabelföldi és devizakülföldi természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok. A Befektetési jegyek "I" sorozatát azon jogi személyek vásárolhatják meg, akik a jegyzés napjánlegalább 100 millió forint értékben jegyeznek az "I" sorozatból vagy az ügyfél "I" sorozatbanlevő állománya az aktuális jegyzéssel együttesen, piaci értéken számolva, meghaladja a 100 millió forintot. A forgalomba hozatalra kerülő Befektetési jegyek sorozata és típusa A Tőkepiaci törvény 5. § (1) bekezdés 23. pontja szerint dematerializált formában előállított, "I"sorozatú, névre szóló Befektetési jegyek. A Befektetési jegyek névértéke 1.
(2) A jelsorozat első két karaktere a kibocsátás országának azonosítására szolgáló latin betű. (3) A jelsorozat harmadik karaktertől tizenegyedik karakterig terjedő része az alfanumerikus nemzeti azonosító. Értékpapír jegyzési eljárás menete. (4) A jelsorozat arab számjegyű tizenkettedik karaktere az ellenőrzőszám. 4. § (1) Az egy sorozatba tartozó értékpapírok - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - azonos ISIN azonosítóval rendelkeznek. (2) Ha a) az egy sorozaton belül eltérő időpontban forgalomba hozott értékpapírok átmenetileg nem azonos jogokat testesítenek meg, vagy b) tőzsdén már jegyzett értékpapírral azonos értékpapír-sorozatba tartozó értékpapírok forgalomba hozatala esetén a később forgalomba hozott értékpapírok ugyanazon tőzsdére történő bevezetésére nem a forgalomba hozatallal egy időben kerül sor, az egy sorozatba tartozó, később forgalomba hozott értékpapírok ISIN azonosítója eltér a korábban forgalomba hozott értékpapírok ISIN azonosítójától. (3) Amennyiben a kérelmező ideiglenes részvény vagy ideiglenes befektetési jegy sorozatra kér ISIN azonosítót, úgy köteles ezt megelőzően a részvény vagy befektetési jegy sorozatra is ISIN azonosítót igényelni, amely ISIN azonosítóra az ideiglenes részvény vagy ideiglenes befektetési jegy sorozathoz történő ISIN azonosító igénylésekor hivatkozni kell.