A távoltartás hatálya alatt álló személy a bíróság által megállapított szabályokat köteles betartani. Távoltartás elrendelése esetén a bíróság magatartási szabályként előírja, hogy a terhelt meghatározott személlyel - közvetlenül vagy közvetve - ne lépjen kapcsolatba, illetve ettől a személytől tartsa távol magát (a továbbiakban: távoltartással érintett személy). Bírói Engedélyes Kényszerintézkedés. Ennek elérése érdekében a bíróság előírhatja azt is, hogy a terhelt meghatározott lakást hagyjon el és onnan maradjon távol, illetve a távoltartással érintett személy tényleges tartózkodási és munkahelyétől vagy az e személy által rendszeresen látogatott nevelési és nevelési-oktatási vagy gyógykezelés céljából látogatott egészségügyi intézménytől, valamint vallásgyakorlás során rendszeresen látogatott épülettől tartsa távol magát. A távoltartás elrendelésének feltételeire a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések általános szabályai az irányadók (lásd a letartóztatás és a bűnügyi felügyelet szócikkeknél írtakat), azzal a jelentős eltéréssel, hogy távoltartás csak a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának, illetve - ha ez a sértett vonatkozásában állapítható meg - a bűnismétlés megakadályozása érdekében rendelhető el.
Az ítélőtábla a letartóztatás elrendelésének okaként a Be. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjára hivatkozott, mondván, hogy a vádlott a bűnügyi felügyelet magatartási szabályait is megszegve elérhetetlenné vált. Ettől eltérően a Kúria azt állapította meg, hogy a vádlott valójában megszökött, ezért a letartóztatás elrendelésének a Be. § (2) bekezdés a) pont aa) alpont 1. fordulatában ("megszökött") írt okból van helye. Bírói Engedélyes Kényszerintézkedés – Kényszerintézkedés - Blikk. Az elrejtőzés olyan elérhetetlenséget jelent, amikor a terhelt a lakó- vagy tartózkodási helyét nem hagyja el, de ott az eljárás alól kibúvás szándékával rejtve megbújik, avagy magát egyéb módon hozzáférhetetlenné teszi (pl. hamis személyazonosságot igazol, álöltözetet, álhajat, álszakállt vesz magára). Ezzel szemben szökést valósít meg az, aki az eljárás alól kibúvás szándékával az őt fogvatartó hatóság őrizetéből (felügyelete, ellenőrzése alól) jogellenesen távozik – rendszerint rejtve elhagyja az eljárás folytatója által ismert lakó- vagy tartózkodási helyét. (Lásd: Kúria [10], [13], Bpkf.
-i lakóhelyén elérhetetlenné vált. Az ellene kibocsátott elfogatóparancs alapján a rendőrség P. - kerítette kézre. Az ítélőtábla a letartóztatás elrendelésének okaként a Be. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjára hivatkozott, mondván, hogy a vádlott a bűnügyi felügyelet magatartási szabályait is megszegve elérhetetlenné vált. Ettől eltérően a Kúria azt állapította meg, hogy a vádlott valójában megszökött, ezért a letartóztatás elrendelésének a Be. § (2) bekezdés a) pont aa) alpont 1. fordulatában ("megszökött") írt okból van helye. Az elrejtőzés olyan elérhetetlenséget jelent, amikor a terhelt a lakó- vagy tartózkodási helyét nem hagyja el, de ott az eljárás alól kibúvás szándékával rejtve megbújik, avagy magát egyéb módon hozzáférhetetlenné teszi (pl. hamis személyazonosságot igazol, álöltözetet, álhajat, álszakállt vesz magára). Ezzel szemben szökést valósít meg az, aki az eljárás alól kibúvás szándékával az őt fogvatartó hatóság őrizetéből (felügyelete, ellenőrzése alól) jogellenesen távozik – rendszerint rejtve elhagyja az eljárás folytatója által ismert lakó- vagy tartózkodási helyét.
Ez azt jelenti, hogy a Dózsa György úti tragédia elsőrendű vádlottja Budapest és Pest megye területén szabadon, korlátozás nélkül mozoghat. Az ügyben eljáró nyomozási bíró az alábbi orvosszakértői vélemény alapján döntött az enyhébb kényszerintézkedésről: A "szakértői" vélemény szerint "M. " Richárd a szív bal kamrájából kiinduló főverőér szájadékában lévő billentyű elégtelen működésében szenved. Ezen kórállapot megoldása nyitott szívműtét keretében az aorta billentyű cseréje, műbillentyű beültetése. A "szakértői" vélemény szerint Molnár Richárd jelenleg nincs az életét közvetlenül veszélyeztető állapotban, azonban a betegségének progressziója az elkövetkező hónapokban felgyorsulhat, és ezzel együtt potenciálisan az életét közvetlenül veszélyeztető, akár halálos kimenetelű szívritmuszavarok is jelentkezhetnek. De felmerül az is, hogy miből akar Czeglédy Csaba kifizetni 50 millió forint óvadékot, amikor cége már egy éve azért nem fizette ki a diákmunkások bérét sem, mert arra hivatkozott, hogy bűnügyi zár alatt van a számlájuk.