radiokarbon-laboratóriumában végezték el, majd az itteni mérési eredmények alapján két nemzetközileg magasan jegyzett laboratóriumban (Poznan és Mannheim) is megismételték azokat. A laboratóriumi vizsgálatok összesített adatai alapján kimondható, hogy az előkerült embertani anyag egy része, de legalább a két felnőtt férfihez köthető csontmaradványok biztosan a kripta használatának legelső, 11. századi időszakát reprezentálják. A vizsgálati eredmények azt is megerősítették, hogy a korai használati fázist követően a kriptát temetkezési célra nem használták, a többi csontmaradvány már a 15. század végétől keltezhető, míg az előkerült csontok nagyobb része 17‒19. századi radiokarbon-adatokat mutatott. Tihanyi Bencés Apátság felfedezés DNS csontok
A sírhoz nem köthető csontmaradványokat három ládában találták, a csontanyagon Mende Balázs Gusztáv, a BTK Archeogenomikai Intézetének tudományos főmunkatársa végzett antropológiai felmérést, majd ezt követően került sor a csontmaradványok szénatomos kormeghatározására. A szén 14-es tömegszámú izotópjának adott mintákon belüli aránya az idő múlásával egyre csökken, így ennek a folyamatnak a segítségével lehetőség nyílik a szerves minták abszolút korának meghatározására. A vizsgálatokat először a debreceni ATOMKI ‒ Isotoptech Zrt. radiokarbon-laboratóriumában végezték el, majd az itteni mérési eredmények alapján két nemzetközileg magasan jegyzett laboratóriumban, Poznanban és Mannheimben is megismételték. A laboratóriumi vizsgálatok összesített adatai alapján kimondható, hogy az előkerült embertani anyag egy része, de legalább a két felnőtt férfihez köthető csontmaradványok biztosan a kripta használatának legelső, 11. századi időszakát reprezentálják. A vizsgálati eredmények azt is megerősítették, hogy a korai használati fázist követően a kriptát temetkezési célra nem használták, a többi csontmaradvány már a 15. század végétől keltezhető, míg az előkerült csontok nagyobb része 17‒19.
1 /5 Az apátság bencés szerzetesei több népszerű italt is újragondoltak, amelyekhez a levendulát is maguk termelik. Milyen italt NEM készítenek ebből az illatos növényből az apátságban? Fotó: Dezslik Magdolna 2 /5 Az apátság mottója idén: A királyőrző apátság. Ennek oka, hogy két királyunk is az apátság altemplomában van eltemetve és a sírjaik látogathatóak is. Melyik két uralkodónkról van szó? Fotó: Krausz Andrea csak Szent István királyt temették ide I. Ulászló és II. Ulászló III. András és Mátyás király I. András és IV. Károly 3 /5 Egész évben csoportokat vár az apátság az újdonságokkal bővített élménytúrára: rövidfilmek, idegenvezetés a barokk templomban, királysírok és az apátsági termékek kóstolója is vár. Az apátság melyik titkos része van elzárva, amelyet csak ezen vezetett sétán lehet megtekinteni? Fotó: Dr. Korzenszky Richárd A bencés szerzetesek lakórészlege, ahol bepillanthatunk a hétköznapi tevékenységeikbe is a különleges szépségű barokk sekrestye A titokzatos, sör- és likőrkészítő alagútrendszer, amely az apátság alatt húzódik A 2022-es év szenzációja az apátság alatt frissen feltárt barlangrendszer, amelyen a szerzetesek vezetik végig a látogatókat és középkori fáklyákkal világítanak 4 /5 A török támadások miatt a XVI-XVII.
radiokarbon-laboratóriumában végezték el, majd az itteni mérési eredmények alapján két nemzetközileg magasan jegyzett laboratóriumban (Poznan és Mannheim) is megismételték azokat. A laboratóriumi vizsgálatok összesített adatai alapján kimondható, hogy az előkerült embertani anyag egy része, de legalább a két felnőtt férfihez köthető csontmaradványok biztosan a kripta használatának legelső, 11. századi időszakát reprezentálják. A vizsgálati eredmények azt is megerősítették, hogy a korai használati fázist követően a kriptát temetkezési célra nem használták, a többi csontmaradvány már a 15. század végétől keltezhető, míg az előkerült csontok nagyobb része 17‒19. századi radiokarbon-adatokat mutatott. Az okleves források, a történeti kutatás eddigi eredményei, az apátság történeti hagyománya és az újonnan elvégzett régészeti feltárás eredményei alapján a kutatásban részt vevő szakemberek megalapozottnak látják kijelenteni, hogy a 11. századra keltezhető csontmaradványok I. András király és szűkebb családja földi maradványaihoz tartozhatnak.
A népszerű színésznővel 2008-ban Canjavec Judit beszélgetett, az interjút most a szerző engedélyével közöljük újra. Könyv A gépek is Ady Endrét olvasnak Megjelent az első publikus magyar nyelvű számítógépes kézírásfelismerő modell, amelynek alapját Kiss József, a 19–20. század fordulóján élt magyar költő, a Nyugat előfutáraként számontartott A Hét című hetilap szerkesztőjének szakmai és személyes levelezése képezi. Támogatott mellékleteink