A zsidó állam így 1967 során négyszeresére növelte addigi területét, és a térség abszolút vezető hatalma lett, azonban a sikerek revánsra késztették az arab országokat. A konfliktus időközben világpolitikai szintre emelkedett, ugyanis a két hidegháborús szuperhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok – közvetett módon – egyaránt bekapcsolódott a küzdelembe: Washington már az államalapítás óta Izrael egyik legfontosabb támogatója volt, Moszkva pedig ennek nyomán az arab-zsidó szembenállásból kovácsolt politikai tőkét a közel-keleti térségben. Jom Kippuri Háború — Pearl Harbor Háború. A revánsra készülő Egyiptom és Szíria már 1973 tavaszán megfenyegette Izraelt, ám a háborút végül október 6-án indították meg, mivel erre a napra esett a Jom Kippur, azaz az "engesztelés napja", a zsidóság egyik legfontosabb vallási ünnepe. A jeles napon Izrael a szabadságolások és a pihenőnap nyomán különösen kiszolgáltatott helyzetbe került, amit a két szövetséges nem is mulasztott el kihasználni. Egyiptomban és Szíriában október 5-én általános mozgósítást rendeltek el, amit az izraeli titkosszolgálat nem tudott pontosan felmérni, félinformációk alapján pedig Golda Meir miniszterelnök asszony nem akarta megkockáztatni az 1967-ben bevált megelőző csapást.
A jom kippur ( héberül: יום כיפור, áskenáz kiejtéssel: jajm kippur) a zsidó vallás egyik legnagyobb ünnepe, az engesztelés napja. A zsidó közösség egy teljes hónapot (elul) és még tíz napot szentel az ünnepre való felkészülésre (lásd: szlichot). Az ünnepet mintegy felvezeti a Rós ha-sána és levezeti a nem sokkal később tartott hosáná rábá (a szukot utolsó napja). Életveszélyben volt Izrael az 1973-as Jom Kippuri háborúban – Neokohn. A megtérés és a böjt napja [ szerkesztés] Az ünnep fő célja, hogy megtérésre hívja a zsidó hívőket: A jom kippurt tévesen hosszúnap néven is szokták hívni (ugyanis e napon különösen sokat imádkoznak a vallásos zsidók, és huszonöt órás böjtöt tartanak), noha helyesen a ros hásáná a hosszúnap, mivel az az egyetlen főünnep, amely Izraelben és a diaszpórában is két napig tart. Helyesen inkább a szombatok szombatja (sábát sábáton) név illik az ünnepre, hiszen ez az egyetlen nap, amelyre a háláchá böjtöt ír elő. Az evésen és iváson kívül tilos mosakodni, parfümöket használni, kényelmes bőrcipőt viselni, valamint házaséletet élni. A szombati szabályzások erre a napra fokozottabban érvényesek.
Jóm kippúr csodája: egyedül állította meg a szíriai hadsereget A hősök a harctéren születnek Izrael négy legnagyobb katonai hőse között tartja számon a hadtörténet Zvika "Zvi" Greengold (fenti képünkön balra) tankparancsnokot, aki 1973-ban, a jóm kippúri háború első napján szinte természetfeletti bátorsággal, leleményességgel és szerencsével tartóztatta fel jószerint egyetlen harckocsival a Golán-fennsíkon felsorakozott szíriai hadsereget. Greengold az őszi ünnep alkalmából exkluzív interjúban idézte fel a Jerusalem Post újságírójának a 42 évvel ezelőtt történteket. Mint kiderült, nem túlzás csodát emlegetni, mert a zsidó állam modern kori történetében talán egyszer sem volt olyan közel a teljes megsemmisüléshez, mint 1973. október 6-ának éjjelén. Pedig Zvi Greengold nem készült hősnek: az interjúban elismerte, hogy a jóm kippúri háború előtt minden lehetőséget igyekezett megragadni arra, hogy leszereljen a hadseregből. Álma az volt, hogy a nyugat-galileai Lohamei Hagetaot kibucban az általa telepített halastavakat gondozza.
A szovjetek siettek hamar a segítségükre, Izrael megalakulása óta, a többfordulós konfliktus során elképesztő mennyiségben, sok milliárd dollár értékben szállítottak fegyvert az arab államoknak. Egyiptom, Szíria és Irak veszteségeit a hatnapos háború után is pár hónap alatt pótolták vissza. Új konfliktus volt készülőben a zsidó állam katonai megsemmisítésére és a "palesztinok felszabadítására". Az egyiptomi elnök, Szadat belpolitikai okokból mindenképp vissza akarta szerezni az elvesztett Sínai-félszigetet, ezért előzőleg felajánlotta egy békeszerződés lehetőségét, azzal a feltétellel, hogy Izrael kivonul a félszigetről. Ezt a zsidó állam elutasította. Szadattal ellentétben a szíriai elnöknek viszont eszében sem volt tárgyalni, ő a katonai beavatkozást erőltette. Ünnepkor támadtak Egyiptom és Szíria 1973-ban október hatodikán, az egyik legnagyobb ünnepen, a zsidó engesztelés napján ment neki Izraelnek. A támadás teljesen váratlanul érte az izraelieket, a katonák a zsinagógákban böjtöltek.