Magyar Filmhíradó 31. 1984. augusztus: Bakos Sándorné nyugdíjas szövőnő, az újpesti Pamutgyári Ház lakójaként József Attila Külvárosi éj című verséből szaval. Magyar Filmhíradó 25. 1969. június: József Attila emlékkiállítás Makón, a város múzeumában. Látható a költő helyi szobra, illetve volt szomszédja és osztályfőnöke is. Magyar Filmhíradó 41. október: Látható Szegeden a József Attiláról elnevezett Tudományegyetem főépülete, illetve a költő szegedi szobra. Sebed a világ (Duló Károly, 1987): József Attila Tudod, hogy nincs bocsánat című versének részlete művészi életképekkel. Összidő: 10' 00" Második összeállításunkban József Attila verseinek és önéletrajzi írásainak filmes feldolgozásaiból válogattunk részleteket: Betlehemi királyok (1947, Kertész Pál): József Attila azonos című versét Karády Katalin énekli. Budapest irodalmi emlékei II. (1965, Simon László): József Attila Kedves Jocó! című verse gyerekhangon. Sebed a világ (1987, Duló Károly): Részlet József Attila Szabad-ötletek jegyzéke két ülésben című írásából.
József Attila, a magyar költészet egyik legnagyobb alakja Ferencvárosban született 1905. április 11-én. Első verseskötete, a Szépség koldusa 1922-ben jelent meg. 1922 és 1925 között írta műveinek mintegy felét, verseit közölte a Nyugat is. 1924-ben a Kékmadár folyóirat leközölte Lázadó Krisztus című versét, amelyért istengyalázás miatt perbe fogták, majd felmentették. Ugyanebben az évben a szegedi egyetem magyar-francia-filozófia szakos hallgatója lett, de egy év múlva Tiszta szívvel című verséért Horger Antal professzor "eltanácsolta". Bécsben, Párizsban, majd a pesti bölcsészkaron járt egyetemre, ezután a Magyar Külkereskedelmi Intézetnél dolgozott. 1929-ben jelent meg a Nincsen apám, se anyám című kötete. 1936 elejétől, Ignotus Pál mellett szerkesztője lett a Szép Szó című baloldali szellemiségű folyóiratnak, ebben az évben jelent meg a Nagyon fáj című kötete. 1937 júliusában idegösszeomlás kapott, szanatóriumi kezelés után kezelőorvosai nővéreire bízták, akik Balatonszárszóra vitték.
Irodalmi emlékek nyomában II. (1963, Csajághy Béla): Juhász Gyula előszaváról József Attila, a Szépség koldusa című első verseskötetéhez. (1963, Csajághy Béla): Részlet József Attila Bevezető című verséből. Indiában... (1966, Richly Zsolt): Animáció a költő Indiában, hol éjjel a vadak… kezdetű verséről narrátorral. József Attila: Altató (1974, Csonka György): Animáció a közismert versre Sebő Ferenc megzenésítésével kísérve. Óda (1975, Kornis Gábor): Részletek a költő azonos című verséből színes művészi mozgóképfelvételekkel. Magyar Filmhíradó 1990. december: József Attila Betlehemi királyok című versét szavalja karácsonykor Gálffy László, Madaras József és Koncz Gábor színművész. Sebed a világ (1987, Duló Károly): Részlet József Attila Elégia című verséből művészi életképek kíséretében. Összidő: 9' 58" Deák-Sárosi László • Publikálva: 2016. 04. 11. 11:37
Hatvany Lajos, később Hatvany Bertalan támogatta. 1931-ben a moszkvai Sarló és Kalapács szociálfasisztának bélyegezte; 1934-ben a moszkvai írókongresszusra nem hívták meg, "kihagyták" a kommunista mozgalomból, szociáldemokrata és liberális körökkel talált kapcsolatot, és antifasiszta egységfronttörekvéseket képviselt. 1935-ben pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit iránt támadt benne tragikus szerelem. 1936-ban végleg különvált Szántó Judittól, felújult kapcsolata Vágó Mártával. A Szép Szó egyik szerkesztője lett. A Baumgarten-alapítványból segélyt, majd jutalmat kapott (1935, 1936). Nagyon fáj (1936) című kötete sem hozta meg a várt elismerést. 1937 tavaszán szerelmes lett Kozmutza Flórába. Még az év nyarán a Siesta szanatóriumba került, majd november 4-én nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba. Alig valamivel később, 1937 december 3-án a szárszói állomáson tehervonat kerekei alá vetette magát. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. Méltó elismerése is ekkor kezdődött. 1948-ban életművét Kossuth-díjjal tüntették ki.