Hajnalnak lehelete oly érces már, nyugodni készül a megfáradt nyár. Nappalnak melege még lágyan simogat, de éjeknek hidege már tűz mellé hívogat. Pihenni vágyik a megfakult nyár, s színeit borítá a búsuló homály. A vérvörös alkony hűs szelet ígér, s az éledő ősz biz hatalmat remél. Csalfa bájaival altatni akarja, a friss avarral meg puhán betakarja Itt van az ősz, és a fákról hullanak a levelek, levetkőzi szép ruháját a gyönyörű természet. Az erdei utat is avarszőnyeg lepi, könnyű kabátomat hűvös szél lengeti. Rőt színekben pompázik minden, amerre nézek, zizegő falevelek törik meg a csendet. Lassan pihenni tér fű, fa, virág, bokor - télen olybá lesznek, mint fehér porcukor. Aludjál most szép természet álmodd át a hideg telet, s újra öltsél pompás ruhát, ha majd jő a kikelet Ősz-apóka köpönyege, hej, de tarka –barka. Úgy látszik, hogy sárga, piros falevélből varrta. Tarka-barka köpenyének sok a zsebe, ránca, Hull a dió, hull az alma, ha köpenyét rázza. Szereti is őszapókát a sok apró gyerek.
Itt van az ősz... Valaki kopogtat, rázza már a fákat, Készíti nekik a színes, új ruhákat. Hatalmas ecsettel pingálja az erdőt, Festi a fáknak az őszi, meleg kendőt. De lám csak, szakadozik már az a kendő, Hull a földre, színes szőnyeget teremtő. Köd ül a hegyre, völgyre, ismerős tájra, Takarva szépségét, hogy senki se lássa. Pedig mily gyönyörű, ahogy a köd fölszáll, Látom, hogy a festő, színekkel előáll. Szélvihar közeleg, esővel jő az ősz, Rázza a fákat, gúnyosan, tudva, hogy győz. Ősz van, hullanak a sárga falevelek, betöltik gazdagon utcákat, tereket. Szóródik szét, mint ezernyi aranytallér a fák lombja, koronája... földet ér. Ragyognak a szikrázó napsütésben, elmúlt a nyár, most az ősz menetel. A csillogó falevelek egymásba ölelkezve, a földet aranybársony takaróként lepik el. Ropják táncukat az őszt köszöntve, a langyos szélben vígan repkedve. Hiába minden, itt van már az ősz, ez a tarkabarka varázs nálunk időz. A kopasz ágak közt átszűrődik a napsugár, már rég búcsút intett nekünk a nyár.
A szeretet mindenhol ott van. Ott van a fákban, a kőben, a reggeli harmatban, A Nap sugaraiban, az emberek között, A boldogságban és a szomorúságban. Mikor az ember a legmagányosabb, ott van akkor is. Együtt érez, átkarol, körülölel. Áldott legyen a fény, mely rád világít és mely benned van, Az áldott napfény sugározzon be téged és Melegítse fel szíved, míg úgy nem lobog mint kandallók tüze, Így minden idegen melegedni jöhet hozzád és minden barátod is. Sugározzék szemedből a fény, mint az ablakba állított gyertya fénye, mely a viharban vándorlókat hívogatja. Áldott legyen a rád hulló lágy eső, Legyen áldott a föld, az egész földkerekség, Hogy kedvesen fogadjon, Bármerre vezessen is az utad. Kopik az erdő smaragd ruhája, földön hűs pára terül, múló emlék csak a nyár izzása, fákra színvarázs feszül. Ahol selymes volt és zöld a fű, illatos széna szárad, napsugár arcán a múló derű, megfakul, őszbe sápad. Valami titkot súg a néma éj, figyelj, a nyárnak vége, ősz teríti rá rozsdaszőnyegét, a fáradt nyári rétre.
És ez óriási felelősség a jelen korban, mert most már tudjuk, hogy képesek vagyunk ezt a folyamatot befolyásolni, ha akarjuk. A gazdasági hatás a mai napig tart és tartani fog. Előtérbe került a vállalkozói szemlélet, rugalmasság, alkalmazkodó készség és az erőforrások szervezése a hirtelen bekövetkező változások során. A vállalkozások léte és működése attól függött és függ, tudtak-e reagálni és ha igen, milyen gyorsan és hatékonyan a saját területükön. Azt látom, hogy sokan nem hiszik el, hogy ez nem egy egyszeri helyzet, ez egy folyamat kezdete, egy új világ kezdete. Használni kell a XXI. századi, már meglévő, rendelkezésre álló eszközöket, tudást, aki nem teszi, lemarad, véglegesen. Ez nem azt jelenti, hogy nem tud működni, hanem azt, hogy a mozgástere egyre csökken. Sűrűn eszembe jut a gimnáziumi történelem tanárom mondata: Róma nem 1 év alatt bukott meg, éveken átnyúló folyamat volt, az évszám csak egy jelentős esemény, amihez köthetjük. 2020. év minden bizonnyal ilyen jelentős és történelmi évvé vált, számomra biztosan.
A tavaszi szünet húsvét körül szokott lenni, ez 2023-ban április 7-10. között lesz, így a szünetre is április elején lehet számítani. Ha megjelenik a 2022/23-as tanév rendje, frissítjük a cikket az új dátumokkal. Amit már most tudunk A munkarendet meghatározó minisztérium úgy döntött, hogy 2023-ban egyetlen egynapos, "ledolgozós" hétvége sem lesz. De mikor lesznek hosszú hétvégék? Itt megnézhetitek a listát.
Már márciusban megfogalmaztam magamnak, hogy a korona vírus egy szűk résen keresztül átnyomja, áttolja a XX. századot a XXI. századba, avagy a XX. század átmenekül a XXI. századba, kinek hogy tetszik, ki hogyan éli meg. Számos változási folyamatot látok és tapasztalok meg a saját életem és körülményeim során. Az első és legfontosabb hatása rám az volt, hogy megállt a mókuskerék. Végre reggel és egész nap nem azt éreztem, hogy csak futok magam és a dolgaim után. Végre a saját ritmusomban éltem, szerveztem a mindennapjaimat, nem kellett utazásra fordítanom időt, így azt magamra fordíthattam. Egész egyszerűen időt nyertem! És felmerült bennem a kérdés, hogy ezt eddig miért nem tudtam megtenni? Majd lassan, de biztosan rádöbbentem, hogy képes vagyok az időmet uralni, és irányítani. A második felismerés választ adott a környezeti hatások iránt érzett, évek óta fennálló aggodalmamra. Az a tény, hogy az emberek otthon maradtak azt eredményezte, hogy a környezetünk, a Föld, gyorsan képes regenerálni önmagát, rajtunk, embereken múlik minden.