Máriaremete nagy fekete cápáját, Buda legújabb sportlétesítményének első ütemét tavaly ősszel adták át. Azóta a kerület egyik legkihasználtabb komplexuma, a hazai középülettervezést is felpezsdítő homlokzata pedig már a nemzetközi sajtóban is visszhangra lelt. Új építészet nem létezik a régi iránti szenvedély nélkül. Van azonban egy generáció, amely lassan több historizáló középületet lát emelkedni napjainkban, mint nívós jelenkori architektúrát. Az épületek felhasználói ugyanis hangosan kiáltanak valami többért, mint az unalmassá hanyatlott függönyfalak, rövidéletű burkolatok és fantáziátlan arányrendszerű középületek tucatjai. Pedig van más út az "üvegdoboz" és a neostílusok újbóli feltámasztása között. És lám, ki gondolta volna, hogy e hagyományokból építkező előrelépés imperatívuszával egy uszoda fog legközelebb feltűnni. A máriaremetei Gyarmati Dezső Uszoda a II. kerület sportcélú fejlesztéseinek egyik kiemelt projektje, melynek célzottan a vízilabda utánpótlásban lesz fontos szerepe.
A Gyarmati Dezső Uszoda hétköznap és hétvégén is fogad vendégeket, de november 1-jén az intézmény zárva tart. A Gyarmati Dezső Uszodát a lakosság hétköznap 6–14. 30-ig (az uszodát 15 óráig kell elhagyni), valamint 20–21. 30-ig (az uszodát 22 óráig kell elhagyni), hétvégén 7. 30–20. 30-ig (az uszodát 21 óráig kell elhagyni) használhatja. Az uszoda felhívja a figyelmet, hogy hétköznap 6–14. 30 óra között a sávok csak limitált számban (idő-ponttól függően 2-4 pálya) állnak a lakosok rendelkezésére, a pályatükröt minden héten frissítik. Október 23-án és november 1-jén az uszoda zárva tart. Címlap
A repedések egy részét – amelyeket a szakértő meghatározott – az előírásoknak megfelelően javították, azokhoz azonban, amelyeket a szakértői vélemény műszaki szempontból nem tartott szükségesnek, nem nyúltak. Úszók elől elzárt terület (Fotó: Magyar Hang/Végh László) Megkerestük természetesen a tervezőt, egészen pontosan a tervezőket is: Kis Péter, Varga Béla és Ükös Tamás válaszolt is a kérdéseinkre. Ők azt írták, hogy "a szakértők a vizsgálatok során tervezésre visszavezethető hibát nem találtak". Hangsúlyozták, hogy a Gyarmati Dezső uszoda versenymedencéjének tervezése a legmagasabb szintű nemzetközi előírások és hazai szabványok szerint történt. A medenceburkolat szigetelő- és burkolatrétegrendjében alkalmazott anyagok számos hazai és nemzetközi referenciával rendelkeznek. A speciális, hét rétegben összeállított szigetelő rendszer beszállítója nyilatkozatban erősítette meg, hogy tervük megfelel a hatóság által minősített előírásoknak, tervezői hiba nem történt. Kiemelték, hogy a medencevíz szivárgása, valamint a burkolatok felválása összetett műszaki probléma, melyet a szakértői vizsgálatok sem tudtak egyértelműen meghatározni.
Azt írták, hogy a szakértők szerint a versenymedencében a víz átszivárgása és a burkolat felválása arra vezethető vissza, hogy "nem a medence szerkezetének megfelelően választották meg a rétegrendet, a szigetelést és a rá kerülő burkolatot". Ezek viszont olyan tervezési és konstrukciós kérdések, amelyek nem a kivitelező érdekkörébe tartoznak. Információink szerint egyébként már az építés közben is előfordult, hogy leállt a munka, mert a kivitelező gondot észlelt a tervekben. Az A-Híd ennek kapcsán még tavaly márciusban azt írta, hogy a versenymedence építése közben annak fenéklemezén 0, 1–0, 2 milliméter vékony repedések jelentek meg, ezért azonnal kérték a tervezőt, hogy vizsgálja meg azokat. Két hónap vizsgálódás után arra jutottak, hogy a kivitelezés a terveknek megfelelően zajlott, kivitelezési hiba nem történt, a beton szilárdsága megfelelő. Ezt követően a burkolási munkák még két hónapig álltak, mivel egy újabb szakértői vélemény is készült a tervező megbízásából. Ez szintén azt állapította meg, hogy kivitelezés közben hiba nem történt, nincs semmilyen statikai tartószerkezeti oka a repedések megjelenésének, nem tekinthető tehát hibás teljesítésnek.