Reviczky Gyula: Húsvét Fakadnak már a virágok, Kiderül az ég, És a föld most készül ülni Drága ünnepét. Szíveinkben, mint a földön, Ma öröm legyen, Feltámadt az isten-ember Győzedelmesen! Aki tudja, mint töré fel Sírját a dicső; Aki látja, hogy a földön Minden újra nő: Gondoljon feltámadásra, Mely örök leszen… Győzedelmesen. Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
Ünneplő szívvel Jézust magasztalva zengjen az ének itt e föld terén amíg, mint mindig, beköszönt a húsvét, s virágpompa ring minden levelén… Szabolcska Mihály: Húsvét Miért keresnéd Őt a sírba Hisz nincsen ott, mert nem halott. Halál bilincse szétszakítva, Az Úr Jézus feltámadott! A Golgotán volt az ítélet, Ott győzte le a bűnt s halált. A sírból most kikelt az élet, Az ígéret valóra vált! A Golgotán Ő meghalt érted, Ó bűnös szív, ezt ne feledd. A Golgotánál hajtsd meg térded, És sírva sírj bűnöd felett. Revicky Gy:Feltámadás - Húsvét - sronika-kepeslap.qwqw.hu. De nagypéntekre jött a húsvét, Örülj, ujjongj bűnbánó szív, Az Úr életre kelve ismét, Örökre él s életre hív! 2013. március 29., 02:00, 637. szám Fakadnak már a virágok, Kiderül az ég, És a föld most készül ülni Drága ünnepét. Szíveinkben, mint a földön, Ma öröm legyen, Feltámaszt az isten-ember Győzedelmesen! Aki tudja, mint töré fel Sírját a dicső; Aki látja, hogy a földön Minden újra nő: Gondoljon feltámadásra, Mely örök leszen, Feltámadt az isten-ember Reviczky Gyulát a magyar irodalom történetében a modernség előfutárának tartják.
Türök, várok, reménykedem nyugodtan. Mikor jön végre az a fordulat, Vagy egy másik, mely jobb arcot mutat. El kell fogadni, bármit nyújt a végzet, Aggály, remény egy nap csak véget érnek. Egy nap mindennel tisztában leszünk, Bár nem látunk többé, nem érezünk. Akárhová fordítom is az elmém, Nincs, hogy megnyúgovásom meg ne lelném. Oh szép világ, szép ragyogó világ, Azért könnyű most így tekintni rád. Itt fekszem, míg az Isten így akarja, Nem nyitva ajkam czéltalan panaszra, De mégis egyre kérlek, Istenem: Add, hogy halálom szép, szelíd legyen! Szeretet: Reviczky Gyula: Húsvét. Szép asszonyok Szép asszony és hozzá erényes... Ugyancsak ritka egy dolog. Hát ne egyék az, a ki éhes? Éheznek mind az asszonyok. A legjobb nő erénye véges, S helyzete sokszor vajmi kényes, Ha hízeleg száz ajk neki... Százat hallgat meg?... Jól teszi! Erényt szép nőtül az kiván csak, Akit a rút önzés vezet, Óhajtja őt, de csak magának S örül, ha véle vétkezett. Ám oly bolond nőt hol találtak, Ki egyszer engedvén a csábnak, Erényes hölgygyé lett megint?...
Álom, álom, édes álom, Suhanj végig szempillámon, S ráterítve csoda-fátylad', Népesítsd be éjszakámat. Vessétek meg már az ágyat! Árva szívem holtra bágyad. Hadd öleljen jó barátom, A szelíd, a csöndes álom. A nap zaja, súlya, gondja Pihenésem' elrabolja. Érkezésed' mindig áldom. Te boríts be fátyoloddal, Te kábits el mákonyoddal. Reviczky Gyula: Feltámadás | kereszTezo.hu. Szerelemrül légyen álmom S rólad, eltünt ifjuságom. Te czirógass karjaidban, Födj be lágyan holtomiglan, Ama hosszu, ama másik Álomtalan éjszakáig. Álom, álom, édes álom! Szemem' íme már lezárom. Áldva légyen érkezésed; Éltem álom, álmom élet. Bejegyzés navigáció
Hideg volt még s a föld kopár, Pacsírta még nem énekelt. Az ibolya se bújt elő S egy lepke már is szárnyra kelt. Bekarikázta a mezőt, Enyhet keresve, társtalan', S mégis tavaszrul álmodott, És úgy örült, hogy szárnya van. Fáradtan olykor megpihent Kórón vagy száraz ágakon, És várta a derült tavaszt, Merengve a felhős napon. Remélt és várta, leste, hogy Mikor lesz végre már meleg. Oly sápadt volt a nap neki, S oly dermesztők az éjjelek. Fázott szegény, de víg maradt; A tavasz álma volt vele; Jól tudta, hogy lesz kikelet, És rózsa lesz a kedvese. Lett is tavasz; volt ibolya; Volt rózsa, fény és napsugár; De nem a pillangónak; ő A tavaszt meg nem érte már. Bejegyzés navigáció