Sátán irigykedik, gyorson incselkedik; támad Szent György ellen nagy képtelen: Szent György, fejét adván Meg-hala, sok csudák után. "Én vagyok a Szent György, a tőled várt követ, A tavasz címerét nézd bár e zöld övet, Ilyet már idei zöldségekből szövet, Melyeken magam is heverésztem jövet. Jupiter maholnap megdördül egében, Fiatal tüzekkel villog fellegében, Új ménköveket rak Vulkán a zsebében, Mert az avast s rosdást nem fogja kezében. A következő népi hagyomány falusias, de babonás is volt a régi időkben. Szent György-napig volt szabad legeltetni a kaszálókat. Szent György- nap után így szokták kiáltani a határon: Hajtsd kis onnan a marhádat, már elmúlt Szent György napja! A babonás szokás meg, ahun fejőstehén volt, ott csipkebokrat tettek a kapura, hogy ne vigye el a boszorkány a tejet. Meg az, hogy a disznópásztor ezen a napon még sötét hajnalba hajtotta a csordát. [Ezt már senki nem tudta megmondani, hogy miért, talán hogy több legyen a szaporulat? ] A tavaszi Szent György nap magyar szokásanyagában alakoskodást nem találunk: a szomszédos népeknél azonban, a szlovéneknél, románoknál ezen a napon járnak a "zöld Györgyöt" megszemélyesítő, lombokba öltözött, esővel locsolt gyermekalakoskodók.
Április 24-Szent György nap. Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. Róheim Géza történeti és interetnikus összefüggésében vizsgálta a Szent György-napi szokásokat és hiedelmeket. Kutatásai szerint Kelet- és Nyugat-Európa folklórjában vízválasztó, hogy a tavaszi évkezdő szokások Szent György-naphoz vagy május elsejéhez kötődnek-e. Németország keleti részén, a szláv nyelvterületen és Magyarországon ez a határnap Szent György napja. Az ókori Rómában Paliliát ünnepelték, mely pásztorünnep volt. E hagyomány továbbélése mutatható ki a hazai állattartás szokásaiban is (Róheim 1925: 263–280). Az állatok Szent György-napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött, mellyel az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát igyekeztek biztosítani. Gonoszelhárító, termékenységvarázsló célzattal a marhákat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, a gazdasszony kötényén stb. hajtották át. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre.
A pásztorok, béresek szegődtetésének ideje volt Szent György nap, mely a következő Szent Györgyig vagy Szent Mihályig volt érvényben. Érdekesség, hogy a18-19. századig országszerte a közigazgatási év kezdetének számított április 24-e. Hazánk szőlőtermő vidékein a hegyközségek is ezen a napon tartották a második törvénynapjukat. A hegybíró vezetésével ekkor körbejárták a hegyet, megvizsgálták a gyepűt, a bíró pedig a különféle közösségi ügyekben ítélkezett. Sok helyen meglévő hagyomány volt a harmatszedés. Az a lány, aki a harmatban megmosakodott, nem lett szeplős, hanem szép és egészséges maradt. Az e nap hajnalán lepedővel szedett harmatból a kenyértésztába cseppentettek, hogy szebbre süljön a kenyér. Úgy tartották, ha Szent György nap előtti mennydörgés van, bő áldás lesz. Ahonnan hallatszik, abból az irányból várható egész esztendőben az eső. Detk – Szent György templom Detken járva mindenképpen keressük fel a központban álló római katolikus templomot. Szent György vértanú tiszteletére szentelték fel, amit már 1332-ben említettek források.
Az e nap hajnalán lepedővel szedett harmatból a kenyértésztába cseppentettek, hogy szebbre süljön a kenyér. E sokfelé ismert hiedelem mellett van olyan század eleji leírás Borsod megyéből, mely szerint a harmattal pogácsát készítettek, amit megszárítva, megsózva adtak a tehénnek, hogy jól tejeljen. Forrás: A témában további információkat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban.
Kapcsolat - © 2022 - Minden jog fenntartva