(Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22. ) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Tízéves korában a székesfehérvári ciszter gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, hazahívták és egy öreg tanár magántanítványa lett Sárszentlőrincen. 1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak. 1954-ben érettségizett. Ezután az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt. 1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. 1961-ben magyartanári diplomát szerez. Az újságnál 1963-ig marad, utána a Jelenkor munkatársa lesz. Eötvös digitális napló 2021. 1965-ben az Élet és Irodalomnál helyezkedik el, mint tördelőszerkesztő. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író. A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1.
De éppen az a verseny célja, amellett hogy a sakkjátékot népszerűsítse, és új tehetségek felfedezését biztosítsa, hogy lehetőséget biztosítson iskolánk tanulóinak, hogy kiemelkedő képességeiket fejleszthessék a 64 mezőn. A jó hír, hogy további versenyekkel fog még bővülni a rendezvény, és újabb lehetőségünk lesz az sikeres szereplésre. Eötvös digitális napló belépés. Reméljük a következő alkalommal még szebb eredményekről számolhatunk be! Mivel a versenyeken amatőrök is indulhatnak, továbbra is várjuk minden diák jelentkezését, akit érdekel ez az ősi, legendás játék!
További részletek és információk a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek folyamatosan bővülő programjáról a weboldalon találhatók.
Hamarosan Budapestre költözött, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedett el tördelőszerkesztőként. Ezután szabadfoglalkozású író volt. Lázár Ervin első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendenek. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. Meseregényéért, a Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte szerzőjének a Magyar Rádió 1986. PTE Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium és Óvoda Székhelyintézménye - PTE Babits. évi kis hangjáték-pályázatának első díját. Néhány jelentős műve: A kisfiú meg az oroszlánok, A fehér tigris, A Hétfejű Tündér, Berzsián és Dideki, Gyere haza, Mikkamakka, Szegény Dzsoni és Árnika, A Négyszögletű Kerek Erdő, Bab Berci kalandjai, A Franka cirkusz, Hapci király.
A hat hónapos program célja a német piacra lépés első mérföldkövének elérése a 2023. év elejéig. A jelentkezőknek a teljeskörű üzletfejlesztési támogatáson túl arra is lehetőségük nyílik, hogy bemutatkozzanak a világ legnagyobb egészségügyi… Digitális fizetés – szerelem első látásra?