De neves magyar írók is rossz hírét keltették Báthory Erzsébetnek. Mikszáth Kálmán Csejte vár és asszonya című elbeszélésében Báthory Erzsébet olyan erővel üti arcon szolgálólányát, hogy "annak vére kiserkent, és az ő arcára freccsent". Az úrnő észrevette, hogy bőre a vértől virulóbbá vált. "Így támadt benne a szörnyeszme, leányok vérében mosdani. " Ady Endre pedig azt a történelmi pletykát idézte fel, hogy Báthory Erzsébetből szadizmussal kevert leszbikussága hozta volna ki az "állatot", ezért becézte őt "kannak" Rengj csak, föld című versében. ( A témáról bővebben a HVG 2005. 37. Caravaggio báthory erzsébet királyné. számában olvashattak. ) A Báthory Erzsébet rehabilitációját sürgető történészek egyébként már választ találtak arra, miért kellett kivonni a forgalomból Nádasdy Ferenc özvegyét. A három részre szakadt Magyarországon a Magyar Királyság területén azoknak, akik a Habsburgok híveinek számítottak, érdekei ellen való volt, hogy az erdélyi fejedelemség erőre kapjon. Márpedig Báthory Gábor, Báthory Erzsébet unokaöccse tehetségesen uralkodó fejedelemnek bizonyult, mígnem 1613-ban meggyilkolták.
A filmet ősszel, más-más premieridőpontokkal idehaza szlovák nyelven, Csehországban cseh, Magyarországon pedig magyar szinkronnal mutatják be. Ahogy elhangzott, a film Báthory Erzsébet grófnő legendáját eleveníti fel, aki szlovák lányok vérében fürdött. Legenda és valóság – hét „végzet asszonya” a világtörténelemből » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Azért őt választották, mert Báthory Erzsébet alakja szerte Európában ismert, még a fiatal nemzedék körében is. Erről az ellentmondásos személyiségről, vétkességét illetően, a történészek is eltérően vélekednek, s Jakubisko ezzel a filmmel szerette volna kifejteni ezzel kapcsolatos sajátos álláspontját. Ám a Báthory Erzsébet nem kimondottan életrajzi film, a grófnő sorsát szélesebb történelmi kontextusban ábrázolja, ezért tűnik fel a produkcióban többek között Caravaggio olasz festő vagy Monteverdi, az első opera szerzője. Báthory Erzsébetet az angol Anna Friel, Thurzó Györgyöt Karel Roden, Nádasdy Ferencet Vincent Regan, Zrínyi Miklóst Míra Nosek, Czobor Erzsébetet Monika Hilmerová, Bethlen Gábort Marek Vašut, Báthory Gábort Marek Majeský alakítja.
A filmnek meg van még egy rejtett aduja. Hogy hozzánk szól. Hogy ismét ilyen korban élünk, amit a film mutat, "ártatlan" szépséggel. Új barbárság, új reneszánsz, új nyugati intrikák új vesztesekkel. Caravaggio báthory erzsébet park hotel. Rosszkor rossz helyen. És ennek megvan a maga szépsége. Számos legenda él Báthory Erzsébetről © Báthory Erzsébetről már férje életében is tudni vélték, hogy okkult tudományokkal foglalkozik, szolgálókat kínoz, megözvegyülése után pedig még hátborzongatóbb híresztelések keltek szárnyra. A legenda szerint egyszer ráfröccsent egy megütött szolgáló vére, s ettől szebbnek érezte bőrét. Az öregedéstől rettegő asszony úgy érezte, rátalált az örök ifjúság titkára: a lányt ott helyben megölte és megfürdött vérében. Hamarosan a környék minden szüzét várába vitette, ahol kegyetlenül megkínozta őket, majd vérüket vette, sőt ivott is a vérből, olykor egyenesen a megcsonkított testekből. Amikor birtokáról mindenki elmenekült, női szeretőjével akadémiát létesített, s végzett az ide küldött lányokkal is, állítólag hatszáznál is több áldozat vére száradt a lelkén.
Bár Juraj Jakubisko szlovák rendező Báthory című, most bemutatott filmjében a Báthory Erzsébet körüli legendák leolvasztását ígéri, a nagy igyekezetben dupla annyi új legendát toldott hozzá. Van itt minden: húskitépés, megerőszakolás, vetélés, és Caravaggio, a meleg festő, aki magyar földön heteróvá válik. "A legenda másik arca" – ez az alcíme a két évvel ezelőtt elkészült, és Magyarországon a napokban bemutatott Báthory című szlovák filmnek. A botrányok közepette forgatott és forgalmazott moziban Juraj Jakubisko nem kevesebbre vállalkozott - mint ahogy a vele készített interjúkban kifejtette –, hogy Báthory Erzsébet "magányos, rágalomhadjáratnak kiszolgáltatott sorsát" írja képkockákra. Tény, hogy igen rossz a híre az 1604-ben elhunyt Nádasdy Ferenc gróf özvegyének. Báthory (Erzsébet). "Vámpírkirálynő", "vérgrófnő" a leggyakoribb becenevei az 1610-ben, a mai Szlovákia területén található csejtei várában négy évig fogva tartott, és mindmáig tisztázatlan okok miatt 54 évesen elhunyt Báthory Erzsébetnek. (A filmben történelmietlen, furcsa módon öngyilkos lesz: felgyújtja zárkáját. )
Legenda és valóság – hét "végzet asszonya" a világtörténelemből 2018. július 19. 09:59 Múlt-kor Báthory Erzsébet kegyetlenkedései A legenda: Az erdélyi fejedelmi családból származó grófnőt a történelem első női sorozatgyilkosaként, női Drakulaként emlegetik, aki "szűz lányok vérében pancsolt" és szolgálókat kínzott kedvtelésből. Kult: Drakula, boszorkány és szexuális erőszak az új Báthory-filmben - videó | hvg.hu. A törökökkel hadakozó Nádasdy Ferenc gróf feleségeként hosszú ideig élt magányosan kastélyában. Már ezekben az időkben beszéltek okkultista próbálkozásairól, valamint arról, hogy szolgálókat kínoz. A szóbeszéd szerint az öregedéstől rettegő özvegyasszony később a vérben találta meg az örök szépség titkát, és bizarr kozmetikai kezeléseihez a környékbeli szüzek szolgáltatták az alapanyagot. Ámokfutásának személyes ellensége, Thurzó György nádor vetett véget 1610-ben, és miután cselédei ellene vallottak, per nélkül tartották fogva 1614-es haláláig. Mítoszoszlatás: Történészek ma már valószínűtlennek tartják, hogy Báthory Erzsébet több száz fiatalt legyilkolt volna.
Báthory Erzsébet (gyakran Báthori Erzsébet írásmóddal), a "vérgrófnő" titokzatos várkastélyának maradványa, a Csejtei vár (Čachtický hrad) romja, Nyugat-Szlovákiában, Csejte község felett magasodik. A csejtei sziklacsúcsról egyedülálló körpanoráma nyílik a Kis-Kárpátokra, a miavai dombvidékre és a Vágmenti Inócrakopárra. Csejte községben, a 1668-ban épített, késő reneszánsz Draškovič-kastélyban található múzeumban sok mindent megtudhatunk a "csejtei rém" jelzővel is illetett Báthory Erzsébet életéről. Caravaggio báthory erzsébet királynő. Csejtei vár rövid története Csejtei vár (szlovákul: Čachtický hrad) 1263–1276 között épült, ismertségét későbbi úrnője, Báthori Erzsébet legendájának köszönheti. A várat Hont-Pázmány nembeli Kázmér és rokonsága építtette a mai Alsóvisnyó település melletti dolomit dombra. A várat elfoglalta, kis ideig birtokolta Csák Máté. Halála utáni évtizedekig királyi várnagy irányította és szedte a különféle jövedelmeket és vámokat. 1392-ben Luxemburgi Zsigmond magyar király adománya révén a lengyel származású Stiborici Stibor pozsonyi ispán birtokába került.
Köszönjük. Támogatom