Összefoglaló Az aranyágban Frazer arra tesz kísérletet, hogy felvázolja az emberi gondolkodás fejlődését a mágia és a vallás egymást követő fokain keresztül a tudományig. Kiindulópontul Nemit, Diana Nemorensis szentélyét választja, ahol az ókorban a szentély papja - az Erdő Királya - elődjét megölve nyerte el tisztségét, amelyet addig viselt, míg ő maga is áldozatul nem esett utódja kardjának. A szokásra Frazer az ókori irodalomban nem talál kielégítő magyarázatot: elhagyja hát Itália partjait, és messzi útra kél, bejárja Ausztrália bozótjait, felkeresi az afrikai őserdők törzseit, részt vesz, a mexikóiak és az ajnuk szertartásain, ott van a német és olasz városkák farsangi forgatagában, és meghallgatja az öreg parasztok múlt időket idéző meséit. Az aranyág · James G. Frazer · Könyv · Moly. Amikor útja végeztével ismét kiköt az itáliai partokon, és újra felkeresi Diana szentélyét, nemcsak az Erdő Királya megölésének szokására hoz magával magyarázatot, de felvázolja az emberi gondolkodás történetét is.
A mű narratív kiindulópontjául a Rómától délre fekvő Nemi (Aricia) ligetének és szentélyének rejtélye szolgál. Miért nyerhető el itt a papi méltóság kizárólag úgy, hogy a tisztség betöltője, az "Erdő Királya" megöli az elődjét? Frazer az aranyág 2022. És miért kell ezt megelőzően letörnie egy meghatározott fának az ágát, amelyet - írja Frazer - "az ókori közvélemény" Vergilius aranyágával azonosított? A válasz Frazer szerint az, hogy a papkirály, akinek a funkciója a termékenység biztosítása, a liget istenét, Virbiust reprezentálja. Az a fa, amelyen az aranyág nő, tölgyfa, az aranyág maga pedig nem más, mint a tölgyfa parazitájaként növekvő fagyöngy. Az előző papkirály legyilkolása és az aranyág-fagyöngy (az embereket föláldozó druidák tölgyfa- és fagyöngykultuszával, valamint a nyárközépi tűzben elégetett Balder, északi isten mítoszával való hasonlósága révén) olyan állat- és emberáldozatokkal állt kapcsolatban, amelyek elterjedtek voltak, és úgy gondolták, összefüggésben vannak a termékenységgel és a természet megújulásával.
James G. Frazer: Az Aranyág (Gondolat Kiadó, 1965) - Fordító Lektor Kiadó: Gondolat Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1965 Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 440 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 17 cm ISBN: Megjegyzés: Néhány fekete-fehér reprodukcióval illusztrálva.
Halálosan élveztem, bár időnként megnevettetett egyes egészen elrugaszkodott ötleteivel, máskor felbosszantott egyes véleményeivel, de egy biztos, kevés ennyire szórakoztató formában előadott tudományos mesterművet olvastam életemben. A szerző nem mentes előítéletektől, ráadásul a gyűjtött anyag, melyet ebben a magyar fordításban harmadára rövidített, és így is mammutméretű könyvben megismerhetünk, nem a saját gyűjtése. Frazer skót tudós volt, akit tudományos kutatásaiért később lovaggá ütöttek, így vált "főrenddé"'. A Brit Királyi Társaság tagja, rengeteg híres egyetem tiszteletbeli professzora, egyeseknek valódi professzora is volt. Őt tartják az antropológia mint tudomány egyik szülőatyjának. Méltán. FRAZER, JAMES GEORGE (1854–1941, skót néprajzkutató) | Kristó Nagy István: Gondolattár | Kézikönyvtár. Kevés helyen járt a hazáján kívül, viszont levélben érintkezett mindenféle távoli helyeken járó misszionáriusokkal és felfedezőkkel, tudományát, melyet máshonnan nem szerezhetett be e távoli népek szokásairól, levelezőpartnerei útján gyűjtötte. Így természetesen a felhozott példák igazságtartalma bizonytalan.