Igazi madártani szenzáció híre söpört végig 2022. június 6-án késő délután a hazai madarászok körében. Vass Tamás egy zöld gyurgyalagra lett figyelmes a nálunk honos gyurgyalagok csapatába vegyülve Tiszaalpár külterületén. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján. A hír hallatán többen útnak indultak a helyszínre, hogy megcsodálják ezt a nálunk rendkívül unikális fajt. Az este folyamán még többször sikerült is visszatalálni a madarat. Zöld gyurgyalag (Merops persicus). Fotó: Enyedi Róbert Forrás: A zöld gyurgyalag (Merops persicus) rendkívül ritka kóborló Magyarországon, eddig egy észlelése volt 2020. május 23-án Dabas mellett. (Akkor Kókay Bencének sikerült lefotóznia. ) A faj hozzánk legközelebb Észak-Afrikában és a Közel-Keleten honos, perzsa gyurgyalagnak is hívják. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi száraz erdők, mangroveerdők, sivatagok, szavannák, telelni rendszerint délebbre, a trópusokra vonul. Fotó: Vass Tamás (forrás:) Forrás: A színpompás tollazatú hazai gyurgyalagoktól megkülönbözteti, hogy csaknem teljesen zöld.
Területének kétharmad része bioszféra rezervátum. A Felső-Kiskunsági-tavak, a Felső-Kiskunsági-puszta és a Kolon-tó a Ramsari egyezmény alapján nemzetközi jelentőségű vadvizes élőhely. Ezeken túlmenően a Kolon-tavat hazánk egyetlen biogenetikai rezervátumként is számon tartják. A tájátalakítás megsemmisítő sodrában még fennmaradt maradványterületeket szinte az utolsó órában mentette meg a nemzeti park létrehozása. A szétszórt, szigetszerűen elhelyezkedő kisebb-nagyobb területek megőrzése, védelme, kezelése, és bemutatása nehezebb, költségesebb, több időt igénylő és nagyobb szakértelmet feltételező munka, mintha azt megszakítatlan, összefüggő területeken végeznénk. A változatos tájelemekből felépülő nemzeti park élőhelyi adottságai nagy fajgazdagságra vallanak. Több, mint 12 000 faj lelhető fel itt, ebből a virágtalan növények száma 1800, a virágos növényeké 1300 db. Az előforduló állatfajok száma 8800 feletti. A Kiskunsági Nemzeti Park területei: Felső-Kiskunsági-puszta Felső-Kiskunsági-tavak Peszéradacsi-rétek Mikla-puszta Kolon-tó Fülöpházi-buckavidék Orgoványi-rétek Bugac Szikra és az Alpári-rét forrás: sokszínű vidék, KNP
A téli hónapokban a kakasok bajusztollakat növesztettek és nászruhát öltöttek, hogy a dürgés idejére teljes pompájukban virítsanak. Március végén már nagy létszámban jelennek meg a központi dürgőhelyeken, ahol egymással vetélkedve hosszabb-rövidebb ideig tartózkodnak. Ilyen tradicionális dürgőhely a kunszentmiklósi Nagy-rét, ahol ilyenkor akár száznál is több túzokkakas gyűlik össze, hogy torokzacskójukat felfújva, szárnyukat kifordítva, mint óriási fehér virág, topogva tetszelegjenek a tyúkok előtt. Áprilisra némileg rendeződnek az erőviszonyok, és a legtöbb kakas elkülönülten pózol a tyúkok előtt, akik a párzást követően április második felében rakják le tojásaikat. Fontos, hogy a túzokokat a dürgési időszakban semmilyen emberi zavarás ne érje. A szaporodás sikeressége jelentős részben azon is múlik, hogy háborítatlan körülmények között menjen végbe a nász. A központi nagy dürgőhelyek látogatása a zavarás elkerülése miatt csak szakvezetés keretében történhet, de Kunszentmiklós, Kunpeszér, Bugyi és Apaj térségében nem lehetetlen vállalkozás a megfigyelésük, amihez viszont minimum egy jó távcső szükséges.
A Nemzeti Parki védjegy a vásárlók és fogyasztók felé minőségi garanciát jelent, hogy az adott régióból származik, környezetkímélő módon előállított, jó minőségű, és az adott területhez közvetlenül kapcsolódik.
Ezek a bogarak érdeslevelűekkel táplálkoznak, így leginkább azok hajtásain tartózkodnak. Nyaranta a nappali forróság elől a tőlevélrózsák alá bújnak, vagy egyszerűen csak leássák magukat a növények gyökereihez, ahol már hűvösebb mikroklíma fogadja őket. A nem csak homokterületeken élő, de Magyarországon széleskörűen elterjedt barna ásóbéka ( Pelobates fuscus) és a kifejezetten homoktalajokhoz kötődő homoki gyík ( Podarcis tauricus) szintén földalatti üregekbe húzódva vészeli át a déli forróságot. Ábrám Örs – Malackaormányos A malackaormányosnak van egy másik túlélési stratégiája is, nevezetesen, hogy megtévesztésig hasonlít egy talajröghöz, mintha csak homokszemcsék tapadtak volna egymáshoz. Szüksége is van erre az álcára, mert röpképtelen és kevéssé mozgékony, így megfelelő rejtőzködés híján könnyűszerrel zsákmányul ejthetnék a ragadozók. Persze sok más is faj alkalmazza a rejtőszín adta előnyt, például az önbeásó sáska, vagy másnéven dűnesáska ( Acrotylus longipes), amely ráadásul a kedvezőtlen körülmények hatására, így éjszakára vagy a téli időszakra be is ássa magát a homokba és hibernálja magát.
A terület morfológiai helyzete4. A szorosabban vett védett területek bemutatása4. A Vörös-mocsár4. A Hajósi kaszálók és löszpartok4. A terület negyedidõszak végi földtani fejlõdéstörténete4. A csólyospálosi földtani feltárás4. A feltárás molluszkafaunája és kora4. A csólyospálosi szelvényt tartalmazó semlyék vízföldtani viszonyai4. Péteri-tó4. Mintavétel4. Az üledék természetes víztartalma4. Karbonátásvány-fajták4. Az alapanyag és a diagenetikus folyamatok4. Fosszíliatartalom4. Vízelemzések4. A tó kialakulása, fejlõdéstörténete és a tavi üledék keletkezése4. A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet4. A terület vízföldtana4. A DunaTisza közi hátság keleti része és a Tisza-völgy pleisztocén végi fejlõdéstörténete4. A Csaj-tó4. A Büdös-szék földrajzi elhelyezkedése és morfológiai helyzete4. A szegedi Fehér-tó földrajzi elhelyezkedése és morfológiai helyzete5. A karbonátok keletkezése és építéstörténete5. A karbonátok tulajdonságai5. A karbonátok kémiai vizsgálata5. A röntgen-diffrakciós és stabilizotóp-vizsgálatok5.