Szulejmán pedig hallgat apjára, vagyis Alektóra, azonnal felpattan az ágyáról és megparancsolja, hogy kezdjen el összegyűlni a hadsereg, mert háborúba mennek Magyarország ellen. Amíg a hírnökök elindulnak, hogy a birodalom minden részéből összegyűjtsék a hadinépet, Szulejmán tanácsba (déván) hívja legfőbb embereit. Keresés: - Szigeti veszedelem olvasónapló - PROHARDVER! Hozzászólások. A tanácsban elmondja, hogy álmot látott az éjjel, amiből azt vonta le, hogy meg kell támadniuk Magyarországot. Normális körülmények között, ha a magyarok egységesek lennének és összefognának, akkor a töröknek semmi esélye sem lenne ellenük, ezt Szulejmán is elismeri. Most viszont a magyarság megosztott, egymás ellen harcolnak, marakodnak, elaprózzák az erejüket, tehát most kell megtámadni őket. Szulejmán ráadásként közli, hogy levelet kapott Arszlán bégtől, Buda helytartójától, aki megerősíti ezeket a híreket: a magyarok egymás között marakodnak a hatalomért, nem foglalkoznak az ország védelmével, kiváló alkalom ez a támadáshoz. A tanácsban ülő török vezérek látják Szulejmánon, hogy nincs értelme vele ellenkezni, a magyarországi hadjárat eldöntött tény.
A katonákkal együtt önként vállalja a biztos mártírhalált kereszténység megvédéséért. A barokk művek hőse mindig heroikus nagyság, nem hétköznapi ember. A közéleti és a szerelmi szál nem egyenrangú: nyilván mert a történelmi helyzet akkor mást kívánt meg: nem tartotta Zrínyi illendőnek: "írtam szerelemrül is, de csendesen". Az eposz leglíraibb részei a Delimán és Cumilla szerelméről szólók, éles ellentétben állnak a dinamikus csatajelenetekkel. ALAPESZMÉK A mű kiindulópontja a barokk gondolkodásnak megfelelően az, hogy a keresztény Magyarország romlásnak indult (bevezető: ebben bűnösnek tartja a reformációt, ami megbontotta a keresztény vallás egységét). Ezért küldi Isten ránk büntetésként a török veszedelmet. Zrínyi Miklós - Szigeti veszedelem - Olvasónapló - Olvasónaplopó. Zrínyi nem ragaszkodik a történelmi hűséghez: felcseréli az események sorrendjét, a súlypontok eltolódnak a művészi hatás érdekében. (Deli Vid már nem élt 1566-ban, az események nem ilyen sorrendben zajlottak, Delimán és Cumilla szerelme minden bizonnyal a fantázia szüleménye stb. )
14. ének Alderán, a gonosz varázsló, az alvilág erőit hívta segítségül, hogy a törökök legyőzhessék a magyarokat. Megindult a török sereg, Demirhám bejutott a várba és megkereste Deli Videt. Párbajozni kezdtek, és mindketten súlyosan megsérültek, de Deli vid előbb végzett ellenfelével, majd ő is meghalt. 15. ének Zríny látta, hogy nem győzhet, ezért kivonulást tervezett. Felgyújtatta a kincsestárat, ahol megjelent neki Gábor arkangyal. Bátorította Zrínyit és visszaűzte a démonokat a pokolba, akik elragadták magukkal Alderánt. Zrínyi ötszáz emberével kirohant a várból, megölte Delimánt és a szultánt. Ezután emberei segítségére ment, de már későn érkezett? Lelőtték őket és lelküket az angyalok a mennybe vitték, ahol az örök nyugalom vár rájuk. Akkor kerülhetett bele, amikor Delimán megvívott egy sárkánnyal. Imádott szerelme meghalt, ő pedig újra visszatért a török táborba, hogy minden keresztényt megöljön. 13. ének Deli Videt, mivel török származású, nem ismerik fel az idegen táborban. Felesége hiába várja a várban, ezért elhatározza, hogy megkeresi.
Érthető módon ez nem tetszik Istennek, aki haragra gerjed és hívatja Mihály arkangyalt. Isten az angyalnak háborog, amiért a magyarok nem mutatnak hálát iránta. Pedig Isten sok jót tett a magyarokkal: letelepítette őket a szép Magyarországon, bátor szívet és szent királyokat adott nekik, vagyis Isten szerint a magyarok minden olyan tulajdonságot és lehetőséget megkaptak, ami ahhoz kell, hogy tisztességes, jó emberekké, néppé váljanak. A magyarok azonban nem hogy nem becsülik azt a sok jót, amit Istentől kaptak, hanem még hajlamosak elfordulni Istentől és a keresztény vallástól. Isten ezért úgy dönt, hogy megleckézteti a magyarokat: Mihály arkangyalt leküldi a pokolba, hogy keressen egy fúriát és azt küldje el Szulejmán szultánhoz. A fúria feladata, hogy Szulejmánt a magyarok ellen hangolja és rávegye, hogy támadja meg Magyarországot. Isten pedig erőt ad a törököknek, hogy vereségeket mérjenek a magyarokra, és ez mindaddig így lesz, amíg a magyarok el nem ismerik, hogy elfordultak istenüktől és annak bocsánatáért nem könyörögnek.