Az üres tüsző 12-16 napig funkcionál, majd a progeszteron szint csökken, és új ciklus kezdődik. A cikk a hirdetés alatt folytatódik. Körülbelül a nők egy ötöde érez hasi fájdalmakat, úgynevezett "mittelschmerz"-et (középidős fájdalom), amikor megtörténik a peteérés. Szintén gyakori a mell érzékenysége vagy lágysága. A legtöbb nőnek az ovuláció előtti napokon hüvelyfolyása van, melynek anyaga tiszta, kissé nyúlós (próbáljuk meg két ujjunk közé venni és ujjainkat távolítani egymástól). Az ovuláció jelző eszközök a petekilökődést megelőző LH-csúcsot mutatják ki. Ma már kaphatók a patikákban ovulációs tesztek. Ugyanakkor készíthetünk grafikont a testhőmérsékletünkről. Az ovuláció idején néhány tized C-os emelkedést észlelhetünk. Ezt a két módszert otthon is elvégezhetjük. Ez attól függ, hogy megtörtént-e a megtermékenyülés. Ha kilökődése után néhány órán belül megtermékenyül a petesejt, akkor az elkövetkező kb. egy héten keresztül a petevezetékben fog utazni. Az anyaméhbe érkezve a méhfalba beágyazódik, és megkezdődik a babává válás csodálatos folyamata.
Az ovuláció után induló szakasz a luteális szakasz, melynek során a progeszteronszint kezd emelkedni. A teherbeesésre alkalmas időszak az ovulációt követő 12-24 óra, így aztán nincs sok idő késlekedni. Ha az együttlétet az ovuláció időpontja elé időzítettétek valamivel, az érett petesejtet már várhatja is a célvonalnál spermium, és nagyon jók az esélyek a teherbeesésre. A 12-24 órás időtartamon belül mindvégig érdemes próbálkozni. Az ovuláció jelei Ciklusod napjainak számlálása mellett figyeld a tested jeleit is. Ha így teszel, a teherbeesésre legalkalmasabb 12-24 órát jó eséllyel nem fogjátok elhalasztani. Az ovulációnak több jelét is felismerheted. Ilyenkor sok nő szúró, kellemetlen fájdalmat érez a petefészkénél, mely azonban ha nehezen múló és nagyon erős, akár ciszták jelenlétére is utalhat, ezért érdemes konzultálni róla a nőgyógyásszal. Az ovuláció másik jele a testhőmérséklet enyhe megemelkedése. Jelzi az ovulációt a hüvelyváladék jellegének változása is. Menstruáció után a váladék sűrűbb, majd vizesebbé válik, az ovuláció idején pedig tiszta, tojásfehérje-szerű.
Szabályos, 28 napos ciklusok esetén a 10-17. nap közötti periódus a kritikus. Menstruáció A tüszőből kijutott petesejt helyén megjelenő új sejtek termelik a progesztagént, más néven sárgatesthormont. Ennek egyik fő feladata, hogy előkészítse a méh nyálkahártyáját a megtermékenyült petesejt befogadására. Ha nem történik fogamzás, akkor ez az előkészített nyálkahártya leválik, és a hüvelyen át kiürül a szervezetből - ezt nevezzük menstruációnak. Amennyiben nem alakul ki várandósság, az ovulációs és a menstruációs ciklus általában 2-2 hetenként ismétlődik. A ciklus első napjának mindig a menstruáció első napját tekintjük, amelyet érdemes egy naptárban mindig bejegyezni, mert fontos információt adhat a vizsgáló orvosnak, és így nyomon követhető a ciklus esetleges zavara is. Ma már egy egyszerű hasi ultrahanggal meg lehet mondani, hol tart egy hölgy a ciklusában. Ez azt jelenti, hogy a méhnyálkahártya és a petesejt állapota alapján pontosan behatárolható a legvalószínűbb fogantatási időpont is.
Ez a régi világban az ovuláció idejének jele volt. Maga a tényleges ovuláció ugyanakkor késhet 24-48 órát és máris ott vagyunk, hogy ezekhez a jelekhez képest lehet 3 nap múlva is teherbe esni... Kérdezi most: akkor mi a biztos? Mert a hõmérõzés tulajdonképpen az FSH-LH csúcsot detektálja, ez még csak ok, amelynek okozata az ovuláció. A valóságban, a nagy átlagra (! ) érvényes szabály, hogy ama bizonyos pici csökkenés után a felszálló hõmérsékleti ág napján szokott lenni az ovuláció. Biztosat pedig egy módon lehet mondani: a feszülés napján és onnantól naponta elvégzett ultrahang follikulometriával, ez hasi úton gond nélkül meglátható. A gyermekvállalás optimális körülményeirõl is ejtsünk néhány szót. Közhely, hogy elõtte célszerû kivizsgálni és szükség szerint kezelni minden olyan betegséget, amely a terhesség kiviselésére hatással lehet. A teljesség igénye nélkül: ha netán a hüvelyben vagy a méhnyakban kórokozó van, még a fogamzás elõtt kezelendõ, úgyszintén még a tünetmentes bakteriuriát is érdemes gyógyítani.
A menstruáció egy sor bosszantó mellékhatással járhat, köztük olyanokkal is, amelyek már a menzesz előtt elkezdődnek, például a PMS. A menstruációs időszakra gyakran jellemző tünetek a görcsök, a fáradtság, a hangulatingadozás, fejfájás, hányinger vagy éppen a puffadás. Emellett van, aki némi súlygyarapodást is tapasztal ebben a néhány napban vagy hétben. Normális a súlygyarapodás a menstruáció alatt? Akár a PMS tünetei, akár a menstruáció alatt jelentkeznek, a puffadás és a súlygyarapodás viszonylag könnyen megelőzhetőek. Néhány hatékony módszerrel enyhíthetjük és minimalizálhatjuk ezeket a tüneteket. A súlygyarapodás a menstruáció alatt teljesen normális, a súlygyarapodást okozó tényezők azonban nem egyértelműek, és egyénenként eltérőek lehetnek. Köztudott, hogy a ciklus vége körüli hormonális változások a vízvisszatartás révén puffadáshoz vezethetnek. Más nőknél előfordulhat gázvisszatartás és székrekedés, mivel a progeszteron (a menstruációs ciklusban szerepet játszó hormon) befolyásolhatja az emésztés sebességét.