A magyar kormány 2013-ban rendeletet hozott a kommunizmus áldozatainak emelt juttatásáról. Kommunizmus áldozatainak emléknapja 2009 relatif. 2014-ben jelentették be, hogy Áder János magyar és Joachim Gauck német köztársasági elnök kezdeményezésére és támogatásával európai nyilvántartás készül, s a kezdeményezés első lépéseként a budapesti Terror Háza Múzeum és az egykori berlini Stasi-börtön helyén működő emlékhely és múzeum adatbankot létesít, melyben a kommunizmus minden magyarországi és németországi üldözöttjének és áldozatának nevét regisztrálják. A magyar kormány 2014-ben azt is javasolta, hogy Washingtonban jöjjön létre a kommunizmus áldozatainak emlékmúzeuma, a közép-európai országok közös történelmi hagyatékaként, s ennek megépítéséhez a kormány egymillió dollárt ajánlott fel. Magyarországon a 2015-ös évet a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének nyilvánították, amelyet 2017. február 25-ig meghosszabbítottak, emlékezésül arra a mintegy 700 ezer emberre, akiket a második világháború végén vagy után deportáltak, és akik közül háromszázezren sohasem tértek haza.
A zene viszont hiányzik Szálasi Ferenc és a nyilasok termében, ahol csak a Dunába csobbanó holttestek hangjai hallatszanak. Ákos szerint ehhez nem lett volna helyes zenét adni. A történész tárlatvezető itt beszélt arról, hogy mind a haláltáborokba elhurcolt "cigány és zsidó honfitársaink" deportálásában, mint a málenkij robotra Szovjetunióba hurcoltak elszállításában "a magyar hatóságok aktívan közreműködtek. " Ettől függetlenül továbbra is aránytalannak tűnik, hogy a Terror Házában a nyilas uralomnak egyetlen terem jutott – az előtte lévő inkább közös, mert egyszerre szól a szovjet és a német megszállásról – míg a kommunizmus diktatúrája három emeleten húzódik. Kommunizmus áldozatainak emléknapja 2012 relatif. Nevesített áldozatai a kommunizmusnak vannak, és a haláltáborokba deportált csaknem félmillió magyar zsidók tömege sincs annyira hangsúlyosan jelen, mint a Gulag, amely a múzeumi anyag szerint Magyarországról 6-800 ezer embert szippantott magába, akik közül 300 ezer meghalt. A marhavagont idéző teremben Ákos a háttérben hallható zakatolás megkomponálásáról beszélt, és arról, hogy ez a terem a Szovjetuniót ábrázoló térképszőnyeggel is mutatja, mennyire más ez a múzeumkoncepció, mint az, amit általában a múzeumokról képzelünk.
Szimbolikusan a kisgazda politikus törvénytelen letartóztatásával indult el az a csaknem ötvenéves folyamat, amelyben a kommunista párt szisztematikusan kiirtotta a társadalom azon tagjait, akik bármilyen kritikával illették a rendszert, netán ellenszegültek annak. Ezzel elindultak egy olyan úton, ami a totális egypárti diktatúra felé haladt. Felfoghatatlanul sok volt az áldozat Világviszonylatban százmillióra becsülik a kommunista diktatúrák halálos áldozatainak számát, Kelet-Közép-Európában a számuk elérheti az egymillió főt is. Ennyien vesztették életüket éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kegyetlen kivégzések során. A szovjetek által megszállt országokban szinte mindenki érintett volt: vagy úgy, hogy családtagot, családtagokat veszített, vagy a kitelepítés, esetleg a padlássöprés által, és a sor hosszan folytatható. Kommunizmus áldozatainak emléknapja 2019 honda. Kínzókamra az Andrássy út 60. szám alatt található Terror Háza Múzeum pincéjében (Fotó: MTI/Máthé Zoltán) A Terror Háza kutatói szerint 1945 és 1989 között több mint 70 ezer embert börtönöztek be politikai okokból Magyarországon, és a "háborús bűnösöket" nem számítva, az 1956-os megtorlás áldozataival együtt 714 embert végeztek ki.
(!!! ) Ugye, azokat a berendezéseket, amelyekkel az időjárást figyelték. Az ÁVH nyomozását Tóth Géza ellen 1950. június 24-én - őrizetbe vétel és többszöri kihallgatást követően - internálási határozattal zárták le. Aztán 1952-ben Recsken egy olyan javaslat született, hogy - mivel fizikai munkájának nincs sok haszna, viszont tudósokkal jó kapcsolatban áll - javasolják Tóth szabadlábra helyezését, ügynöki beszervezése mellett. De ez végül nem történt meg. Tóth 1953-ban szabadult, majd 1954-ben egy látszerész szövetkezetnél üzemi adminisztrátorként helyezkedhetett el. A recski rabságán túl mindössze egyszer fordult elő még a neve a Történeti Levéltár iratai között, akkor, amikor 1963-ban kérte az internálás miatti erkölcsi rehabilitációját. ORIGO CÍMKÉK - kommunista diktatúra. Ezt a kérelmét elutasították. Ekkor már azonban - feltehetőleg jó sok évnyi kimaradás után - újra a szakmájában dolgozhatott. Az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet tudományos munkatársa volt.