A legnagyobb pusztítás a tározóhoz közelebbi két települést, Kolontárt és Devecsert érte. Az életveszélyessé váló, vörösiszappal szennyezett házakból csaknem négyszáz embert azonnal ki kellett menekíteni, és további száztíz személy kitelepítéséről kellett haladéktalanul gondoskodni. Több százan veszítették el otthonukat, vagyonukat, megélhetésüket. Újabb vörösiszap katasztrófa!. A károsultak száma meghaladta a kilencszáz főt. Az erősen lúgos, maró hatású ipari hulladék több mint ezer hektár mezőgazdasági területet borított el. A tragédia másnapján Bakonyi Zoltán, a cég vezérigazgatója azt állította az Indexnek, hogy "a vörösiszap nem veszélyes", sőt nemes egyszerűséggel ártalmatlan anyagnak nevezte a lúgos zagyot. Az újonnan felálló kormány október 5-én rendkívüli sajtótájékoztatót tartott, ahol Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: nem természeti katasztrófa, hanem emberi mulasztás történt. Pintér Sándor a vezérigazgató szavaira reagálva azt közölte: ha a cégvezetés szerint nem veszélyes az anyag, javaslom, hogy fürödjenek meg benne.
Jamaikában, Indiában és Kínában 1980 és 1985 között a vörös-iszap építőanyag-ipari hasznosítására dolgoztam ki technológiákat. A Magyar Alumínium Ipari Tröszt megbízására 1990-ben kidolgoztam a homoktalajok vörös-iszappal történő kondicionálásának technológiáját. A Nagykálló térségében végrehajtott kisparcellás kísérletek bebizonyították, hogy még 80 t/ha vörösiszap alkalmazása esetén sem kerültek be a nehézfémek a talajoldatba és ennek következtében a növényekbe sem! A sikeres kísérleti eredmények után pályázatot nyújtottam be az OMFB-hoz, annak érdekében, hogy a magyaróvári és almásfüzitői vörös-iszap tározók felületén vörös-iszap bázisú mesterséges talaj és örökzöld növénytakaróval megakadályozzam a tározó kiporzását. A Magyar Tudományos Akadémia szakirányú tagjainak álláspontjára hivatkozva, hogy tudni illik "A vörös-iszap bázisú mesterséges talajból a nehézfémek bekerülnek a növényekbe és azokon keresztül a táplálékláncba", a pályázatot az OMFB elutasította. Vörösiszap katasztrófa | Planéta Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület. A Koppenhágában 1991-ben megtartott Nemzetközi Környezetvédelmi Konferencián a technológiám ismertetésén túl elmondtam ezt a sajnálatos kudarcomat is.
Szabó Sándor) (Fotó: MTI/Varga György) Munkagéppel mentik az embereket 2010. október 4-én Devecseren, miután Ajkán átszakadt az iszaptároló gátja, és az erősen mérgező iszap elérte a települést. Az víz rendkívül erős, 13 pH-értékű lúgot tartalmazott (Fotó: MTI/Nagy Lajos) Horváth József devecseri házának kertjét is elöntötte az iszap (Fotó: MTI/Kovács Tamás) Vörösiszappal borított, elszállításra váró, kidobott lakberendezési és használati tárgyak egy devecseri ház előtt a vörösiszapömlés után. Mintegy egymillió köbméternyi mérgező, maró hatású vörösiszap zúdult 2010. október 4-én gátszakadás miatt Devecserre, Kolontárra és Somlóvásárhelyre (Fotó: MTI/Mohai Balázs) Orbán Viktor miniszterelnök (k) tájékozódik a védekezési munkálatokról és a kárfelszámolásról az ipari katasztrófa által sújtott Veszprém megyei Kolontáron. Balról Ékes József, a Fidesz országgyűlési képviselője, jobbról Muhoray Árpád, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság korábbi főigazgatója (Fotó: MTI/ Mohai Balázs) Orbán Viktor miniszterelnök (j) a katasztrófa után felkereste a károsultakat, a Veszprém megyei Kolontáron is látogatást tett (Fotó: MTI/Mohai Balázs) Vörösiszappal elöntött épületek Kolontáron, 2010. október 12.
A gyártás folyamán "az ülepítőkben a bauxit vasoxid tartalma leülepszik, ez a vörösiszap, amit vízzel kimosnak, hogy a hozzátapadt nátronlúgot visszanyerjék... " (Lengyel, Proszt, Szarvas: Általános és szervetlen kémia c. egyetemi tankönyv 614. oldal. ) Az így nyert vörösiszap kevéssé hígfolyós. A tározó átszakadása, kidőlése esetén a vörösiszap nem áraszt el területeket. Lúgtartalma is csekély, nem okoz halált. A tragédia alapvető okozója viszont a mosatlan nátronlúggal terhelt híg vörösiszap. Ez árad és mérgez. Ez a technológiai változtatás terméke. A változatlan technológia szerint termelt és keletkezett vörösiszap hányók mosott, veszélytelen hulladékkal vannak feltöltve. Az új tulajdonosok vélhetően a profit növelése érdekében nem mossák a vörösiszapot. Az ehhez szükséges víz és áram ugyanis drága lett. Így az átszakadt tározóból kiömlött vörösiszap lúgos, mérgező, hígfolyósan veszélyes anyag. Felelős ezért a megváltoztatott technológia, személy szerint a változtatást elrendelő vállalati vezetők és tulajdonosok.