Bár a szervezőbizottság még nem árult el konkrétumot, egy japán lap már tudni véli a többletkiadások összegét. Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? Fenyeget-e ősztől ismét a kötelező maszkviselés és szigorítások újbóli bevezetése? És mi van a betegség utóhatásaival? Olimpia Gazdasági Hatásai | Az Olimpiai Játékok Gazdasági Háttere - Kiadó.. Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell. Sajtóértesülés szerint 1, 9 milliárd dolláros pluszköltséget jelent, hogy a koronavírus-járvány miatt a jövő évre kellett halasztani a tokiói olimpiát. Erről vasárnap írt a Jomiuri című japán lap, amely azonban konkrét hírforrást nem említett. Azt ugyanakkor megjegyezte, hogy az eredeti költségek 13 milliárdra rúgtak volna. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a japán kormány márciusban kényszerült a játékok elhalasztására a koronavírus-járvány miatt. A szervezőbizottság a lap által leírtakra úgy reagált, hogy egyelőre vizsgálják, mennyi pluszköltséggel jár a halasztás. A Jomiuri úgy tudja, hogy a házigazdák eredetileg másfélszer ennyi többletkiadással számoltak, de néhány esemény egyszerűsítésével sikerült ezt az összeget lefaragniuk.
Az elmúlt években a pályázó városok általában 27–80 millió dollár között költöttek az olimpiai pályázataikra. A 2012-es olimpiai rendezés pályázatára London 48 millió dollárt költött – és nyert is. Baku a 2016-os játékokra pályázott 28 millióért sikertelenül, de Tokió is elköltött 75–190 millió dollárt, szintén sikertelenül – a végső győztes, Rio de Janeiro 50–80 millió dolláros pályázattal tudott nyerni. A PwC szerint a 2024-es olimpiára Boston 75 millió dolláros pályázati költségvetést tervez, míg Párizs 60 milliót. Budapest az egyetlen A magyar főváros az egyetlen olyan város, amelynek megítélték a rendezés jogát, de soha nem rendezhetett olimpiai játékokat. Magyar Olimpiai Bizottság - Olimpia Budapesten - konferencia a Corvinuson a közgazdaságtan szemüvegén keresztül. Budapest az 1920-as olimpiára is pályázott, és a háború előtt elnyerte a rendezés jogát. Azonban nemhogy nem rendezhette meg, de mint a háborúban vesztes hatalom képviselőit, kizárták a magyar sportolókat az olimpiáról, amelyet végül Antwerpen rendezhetett meg. Így oszlanak meg a költségek Az infrastrukturális fejlesztések, valamint létesítmények 2015–2025-ös időszaki költsége 1043 milliárd forint.
Brazília az első dél-amerikai ország, amely olimpiát rendez, de korántsem az első, amelynek súlyos pénzügyi kockázatokat jelent a házigazda szerepének vállalása. Sem a politikai, sem a gazdasági háttérnek nincs kellő stabilitása, a költségek a tervezetthez képest várhatóan Rióban is elszállnak. Napokon belül indul a riói olimpia, és még mindig az előkészületek hiányosságaitól illetve a zikavírustól való félelemtől zeng a világsajtó. Pedig ez a kaland egyáltalán nem így indult. Amikor Rio de Janeiro 2009-ben elnyerte a rendezés jogát (Madridot, Tokiót és Chicagót verve), az ország gazdasága még sokkal jobb állapotban volt, és úgy tűnt, hogy a politikai stabilitás akár hosszabb távon is fenntartható. Olimpia Gazdasági Hatásai, Az Olimpiai Játékok Gazdasági Háttere - Kiadó.. A mértékadó brit Economist akkor azt jósolta, hogy a Lula da Silva elnök vezette állam hamarosan a világ ötödik legnagyobb gazdasága lesz, vagyis megelőzi Franciaországot és Nagy Britanniát. © AFP / Yasuyoshi Chiba Ezzel szemben a politikai elit újra a korrupció mocsarába süllyedt, de ami még fontosabb: a brazil gazdaság is zuhanórepülésben van, tavaly 3, 8 százalékkal csökkent a nemzeti össztermék.
Rióban 85 ezer biztonsági emberre lesz szükség, kétszer annyira, mint 2012-ben Londonban, a város pénzügyi helyzete pedig olyan gyenge, hogy a közbiztonság összeomlása sem elképzelhetetlen a játékok nyomása alatt. Olimpia gazdasági hatásai vannak az elektromos. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy reálértéken dollárban számolva mennyit költöttek az olimpiarendező városok a sportolók, illetve a jobb összehasonlíthatóság kedvéért a sportolók és az időközben megnőtt sportágak szorzatának arányában (adatok ezer dollárban). A bevételek jelentős részét viszi a NOB A közvetlen bevétel az összes költségnek csak a töredékét adja. Montreal (1976) közismert példája lett az alultervezettségnek, a város az olimpia után 30 évvel, 2006-ban fizette ki a játékok miatt felvett gigantikus hitelének utolsó részletét, de Szocsira is évente 1 milliárd dollárt fizetnek majd az orosz adófizetők még jó pár évig. Pekingben 3, 6 milliárd dolláros bevétel állt a jóval 40 milliárd dolláros költségekkel szemben, de 2012-ben Londonban is csak 5, 2 milliárd dollár jött be 18 milliárdos kiadás mellett.
Például London 14, 6 milliárd dollárt fizetett az olimpia és a paralimpia megrendezéséért 2012-ben. Ebből az összegből 4, 4 milliárd dollár az adófizetőktől származott. Peking 42 milliárd dollárt költött vendéglátásra 2008-ban. Athén 15 milliárd dollárt költött a 2004-es olimpia megrendezésére. Az athéni adófizetőknek továbbra is évente körülbelül 56 635 dolláros befizetéseket kell fizetniük, amíg az adósságot teljes mértékben ki nem fizetik. Olimpia gazdasági hatásai táblázat. Sydney 4, 6 milliárd dollárt fizetett az olimpián 2000-ben. Ebből 11, 4 millió dollárt fedeztek az adófizetők. Rio de Janeiro várhatóan több mint 20 milliárd dollárt fizet a 2016-os olimpia végéig. Amint egy város megnyeri az olimpiák megrendezését, a városok általában utakat építenek, repülőtereket építenek vagy javítanak, és vasútvonalakat építenek a nagy tömegű beáramlás érdekében. Létre kell hozni vagy naprakésszé kell tenni az olimpiai falu sportolóinak házát, valamint legalább 40 000 rendelkezésre álló szállodai szobát és az események speciális létesítményeit.