Jelentése A reformáció irányzatai - Csoportosító Akié a föld azé a Új latin fogalmak - Kvíz Akié a föld azé a valls Minket, magyarokat egyébként is arra int a történelmünk, hogy óriási a tét. A Szent István-i Magyarország még az elkerülhetetlennél is súlyosabb szétmállásának ugyanis az volt az alapvető oka, hogy a rendelkezésünkre álló területet nem tudtuk belakni. Ahol ez nem sikerült, ott megtették mások; az első rigómezei csata után a török elől a Szerémségbe menekült – és ott befogadott – szerbek, a Kárpátok hágóin át Erdélybe beszivárgott – és ott ugyancsak befogadott – románok. Aztán egyszer csak többségbe kerültek, átírták a múltunkat és, ami nagyobb baj, a jövőnket is. A történelem fura fintora, hogy a szerbek a közelmúltban szinte ugyanígy veszítették el a nekik szakrális jelentőségű Koszovót – Koszovo Polje magyarul Rigómező –, hiszen az előbb közéjük, majd helyükre érkezők nem fegyverrel hódították azt meg, hanem "teleszülték". Ha a jelenlegi népesedési ráták szignifikánsan nem módosulnak, ugyanez a sors vár Európára, az impériumváltás pusztán idő kérdése.
"A vallásosság békés istenkeresést jelent" - téveszmék Egy ropi naplója testvérháború letöltés ÚJNÉPSZABADSÁG Nemo kapitány és a víz alatti város (film, 1997) – Wikipédia Vélemény: Akié a föld, azé a vallás - Követői: nemcsak a polgárságból kerülnek ki, hanem támogatókra talál a feudális nagybirtokosok között, akik az egyházi birtokok megszerzése érdekében csatlakoznak, valamint a parasztság soraiból, akik a reformban a feudális társadalom szociális igazságtalanságainak megszüntetését látják. A reformáció közvetlen kiváltó oka A papság visszaélt a búcsúcédulák árusításával. Aki búcsúcédulát vett, annak a pápa bűnbocsánatot ígért Þ hatalmas egyházi bevétel! Luther Márton (Ágoston-rendi szerzetes) 1517. október 31-én a wittenbergi vártemplom kapujára kiszögezte 95 pontból álló tétel-sorát. Célja a felmerült problémák megoldása volt a katolikus egyház keretein belül, a katolikus egyház megreformálását követelte. Nem akart új vallást teremteni. Tételeinek fő gondolata szerint az az ember, aki hisz és Isten előtt bűnösnek vallja magát, "elismeri, hogy nincs benne semmi igazságosság, és hogy egyedüli lehetősége a létezésre Krisztus megváltó művében van… A hitben az ember elismeri, hogy képtelen megszerezni az üdvösséget… Az ember nem azért igazul meg, mert hisz, hanem azáltal, hogy hisz. "
(salvo tamen iure dominorum terrestrium); de a törvénycikkely nem tartalmazta a földesúri jog meghatározását, így ezt követően több mint félszázadon keresztül egyes túlbuzgó katolikus földesurak erre a cikkelyre hivatkozva olyan cselekményeket követtek el, melyeket a protestánsok erőszakoskodásnak tekintettek. Még mindig riadozik a sokféle vallással kokettáló, álszent és szemforgató erőcentrum, ha szabadságról, emberi jogról, női egyenjogúságról, elesettek, menekültek támogatásáról hall. A Vezért láthatóan agresszívvé teszi a beteges félelem a még mindig nem eléggé meghalt liberalizmustól és az önmagával való elégedetlenség, amiért nem tud még a maga számára sem értelmes választ adni arra, hogy 25 év után miért is kell lezárni a liberalizmus korszakát Európában. Mi lesz, ha nem én leszek a győztes a következő közvélemény-kutatásban? Mi lesz, ha elpártol mellőlem a többség? Ezekre a kérdésekre csak egyetlen válasza van: amíg nálunk van a hatalom, addig kell mindenki másra is rákényszeríteni az antiliberalizmust – Magyarországon a 2/3-os többségre való hivatkozással mindenképp, de ha lehet Európára is, belekapaszkodva a vétójogba.
Viszont kétségtelen, hogy a kábítószer-kereskedelemben aktív albán maffia Nyugat-Európában sokat rontott a megítélésükön, ami például Koszovó számára évek óta akadályozza a vízummmentes státuszát az Európai Unióban. Hogyan radikalizálódtak? A Jugoszlávia szétesését követő háborúk alatt és azokat követően gomba módra szaporodni kezdtek a közel-keleti szervezetek a Balkánon. Elvileg humanitárius munkát végeztek, de többségük döntően az iszlám vahabita és szalafita tanainak terjesztésével foglalkozott, amelyek addig szinte ismeretlenek voltak a térségben. A schizma valóban nagy szakadást jelentett, máig tartóan két táborra osztotta a keresztényeket. A nyugati, katolikus, és a keleti ortodox, más néven görögkeleti irányzatra. Ez utóbbit nevezik pravoszláv egyháznak is. (Nem tévesztendő össze a görögkatolikusokkal, akik alapvetően a nyugati egyházhoz, Róma fennhatósága alá tartoznak, és a római liturgiát gyakorolják. ) A két nagy egyház közötti konfliktus már a Római Birodalom kettészakadása után elkezdődött, de komolyra csak a IX.