Ezáltal a kétoldalú kapcsolatok erősebben és jobban fejlődhetnek, s a két nép közötti barátság így már generációkon ível át. A megállapodás alapján – minden nehézség ellenére – a két ország közös együttműködése a cél. Az újraéledt hidegháborús gondolkodás alapján, több ország hajlamos beleavatkozni más országok belügyeibe, sőt egyoldalú szankciók bevezetésére is sor kerül. Mindez riasztó hatást gyakorol a kínai–orosz kapcsolatok fejlődésére. A kínai–orosz baráti és jószomszédi együttműködési megállapodás meghosszabbításával a két ország közösen helyezkedik szembe az egyoldalúsággal, s nyújt támogatást egymásnak. Xi Jinping kínai államelnök online módon találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Xi Jinping államelnök szerint, Kína támogatja Oroszország nemzetbiztonságának védelmét a belügyek megoldásában. Putyin orosz elnök ugyanakkor gratulációját fejezte ki a Kínai Kommunista Párt megalakulásának 100. évfordulója alkalmából, s hangsúlyozta, Oroszország támogatja Kínát a téli olimpia megrendezésében.
Él a kínai kapcsolat – ezzel a címmel jelent meg a Kanizsa Újság beszámolója a városvezetés legutóbbi, 2016-os shijiazhuangi látogatásáról. Az akkori tudósításban kiemeltük: Kína kiemelt érdeklődést mutat Nagykanizsa felé. Az együttműködési megállapodást 2007 októberében írta alá Marton István, de úgy tűnik, a hat éve testvérvárosi rangra emelkedett kooperáció kihasználatlan maradt. A 15 évvel ezelőtti látogatásról is beszámoltunk, akkor Marton István azt emelte ki, hogy egy új típusú testvérvárosi fúzió lehet ez, hiszen a gazdasági kapcsolatok kerülhetnek előtérbe. A 2007-es delegáció tagja volt Nádasi Tamás is, a MKIK Magyar-Kínai Tagozatának vezetője. – Shijiazhuang a 2000-es évek elején is Kína egyik legdinamikusabban fejlődő városa volt, Észak-Kína egyik gazdasági és ipari központja, a gyógyszeripar fellegvára. Úgy tudom, a Magyar–Kínai Kereskedelmi Egyesület ajánlotta az együttműködést. 2013-ban a Város Napja rendezvényére érkezett Shijiazhuangból Nagykanizsára egy kínai delegáció a polgármester-helyettes vezetésével.
I. kötet: Politikai kapcsolatok A Kínai Népköztársaság napjainkban a nemzetközi környezetet alapvetően meghatározó gazdasági, politikai és katonai nagyhatalom, a világrend, a globális gazdasági és politikai folyamatok egyik legfőbb alakítója. Ebből fakadóan a globális folyamatok meg értéséhez ma már elengedhetetlenül szükséges, hogy mélyreható ismeretekkel rendelkezzünk Kína belső viszonyairól, valamint arról, hogy miként igyekszik maga körül formálni a nemzetközi teret. Éppen ezért elsősorban ezt a két témakört vizsgálja ez a kötet, amely a magyarországi modern Kína-kutatás maga nemében egyedülálló vállalkozása. A könyvben olvas ható tanulmányok a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalom kutató Központ (jelenleg Kína-tanulmányok Tanszék) egyik kutatási projektjének keretében születtek meg, amelyben Magyarország számos neves Kína-szakértője vett részt. Csak bejelentkezett felhasználók tölthetik le a terméket.
Vang Ji kínai külügyminiszter az ukrajnai háborút illetően kijelentette, hogy Kína a béketárgyalások folytatását sürgeti, Kína és Oroszország kapcsolatát pedig "sziklaszilárdnak" nevezte. Vang Ji kínai külügyminiszter a kínai parlament éves ülésszakához kapcsolódóan hétfőn Pekingben tartott sajtótájékoztatóján elmondta: az ukrajnai háborút illetően Kína a béketárgyalások folytatását sürgeti, és a nyugalom és észszerűség megőrzésére intett a válság rendezése érdekében. Kapcsolódó cikkünk 2022. 03. Kína tudhatott Ukrajna megtámadásáról... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Magyar részről ez a törekvés a 2010-ben hatalomra került kormány keleti nyitás politikájában kapott először önálló karaktert, és bár írásos formát nem öltött a stratégia, a politikai nyilatkozatok alapján sejthető, hogy a fő célkitűzés a magyar áruexport, illetve tőkeimport felpörgetése volt. Mindeközben Peking is megújult érdeklődéssel fordult a 2010-es évek elején a kelet-közép-európai régió felé, hiszen úgy látták, hogy a világgazdasági válság hatására csökkenő pénzügyi és befektetési aktivitás lehetőséget teremtett a jelentős pénzfelesleggel és építőipari kapacitással bíró kínai gazdaságnak. Ezért is került sor az első Kína–Kelet-Közép-Európa üzleti fórumra Ven Csia-pao akkori kínai miniszterelnök részvételével 2011-ben, hol másutt, mint Budapesten. A rendezvény olyan jól sikerült, hogy egy évvel később Varsóban már hivatalosan is létrehozták a 16+1 együttműködést, ahol az összes érintett ország vezetése képviseltette magát, majd az egymást követő években következett a bukaresti, belgrádi, szucsoui, rigai és végül idén a budapesti csúcs.