Magyarország csak akkor lehet nyertese a nemzetközi fejleményeknek, ha mindenáron megőrzi a 2010-től felépülő siker mögötti "aranyháromszöget": a politikai stabilitást, a pénzügyi egyensúlyt és a gazdasági növekedést. E három újkori magyar igazságból már jön a ráadás: felzárkózás Nyugat-Európához – vélekedett a jegybankelnök a növekedé portálon megjelent legfrissebb írásában. Matolcsy György párhuzamot von a 17. században vívott 30 éves háború és a mai kor között. Szerinte 2003-ban az "Amerikai Birodalom" válaszolt az Európai Unió és az euró jelentette kihívásra, és elindította az új 30 éves háborút. 30 éves háború zanza. Úgy véli, akik tervezték, szinte pontosan igazodtak az első harmincéves háború szakaszaihoz, miközben az akkori európai háború mostanra világméretűvé tágult. Akkor a cseh, dán, svéd és francia szakaszt zárta le 1648-ban a vesztfáliai béke. Az új 30 éves háborúban az iraki, angol, orosz és kínai szakaszt zárhatja talán le egy békekötés 2030 körül. "Még 1634-ben lehetünk, amikor zárul a svéd és nyílik a francia szakasz.
A dán vereséget hozó 1629-es lübecki békét, majd az ugyanebben az évben kiadott restitúciós ediktumot követően 1630-ban vette kezdetét az úgynevezett svéd szakasz, amely során a Gusztáv Adolf uralma idején (1611-1632) elsőrendű európai hatalommá váló Svédország seregei szálltak partra Észak-Németországban azzal a céllal, hogy biztosítsák a balti-tengeri német területeket, valamint megelőzzék, hogy a harc átterjedjen svéd területre, továbbá hogy megmentsék a dán szakaszban porig alázott észak-német protestantizmust. Matolcsy György szerint az új 30 éves háború nyertese lehet Magyarország - Nemzeti.net. A svéd király katonai zsenialitásának és fantáziájának köszönhetően a svéd, finn, pomerániai, brandenburgi és szász seregek sorra aratták a győzelmeiket Breitenfeldtől kezdve Marienburgon át a Lech folyó melletti csatáig. 1632. november 5-én, Lützen mellett találkozott a szászok nélküli svéd, valamint Wallenstein megosztott serege. A király másnap kora reggelre tervezte a támadást, de csak 8 óra felé oszlott el valamennyire a köd, és csak 11 óra körül vált láthatóvá az ellenség.
"Természetesen nem zárható ki, hogy a protestáns és a birodalmi oldal katonáit közös tömegsírba temették Lützennél" – magyarázta a kutató. "Azonban a vizsgálatok jelen esetben azt mutatták, hogy a 47 maradványt tartalmazó sírhelyen pihenők többsége a svéd oldalon harcolt" – tette hozzá. Az öltözék alapján persze könnyebb volna azonosítani az áldozatokat, azonban a lützeniek és a környező falvak lakói egyszerűen lemeztelenítették az elhunytakat. A háború dúlásai miatt sokat szenvedett, éhező és fázó lakosság egyszerűen már nem engedhette meg magának azt a luxust, hogy közel 9 ezer, viszonylag jó minőségű öltözéket eltemessenek. 30 éves háború béke. Mint Killgrove elmondta, az elhunyt svéd király sem járt jobban, mire a csata vége után néhány órával ráleltek a holttestére, azt már megszabadították a helyiek a ruháitól és ékszereitől. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.