Ügyintézési határidő: kiszolgáltatott ügyfél, sérülő jogbiztonság Előfordul, hogy egy jogszabály módosítása - szándékával ellentétben - nem rendezi, hanem összezavarja a helyzetet, úgy, hogy a hatóság saját kénye-kedve szerint értelmezheti azt. {{ ticleTitle}} {{ ticleLead}} További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink A színész ugyanis pihenni szeretett volna, és egy ideig nem akart forgatni, de állítása szerint az Összeomlás é volt a legjobb sztori, amit valaha olvasott, nem maradhatott ki belőle. A szokásosnál kisebb gázsit kért, hogy a film mindenképp megvalósulhasson. A híres 1992-es Los Angeles-i zavargások (április 29. -május 4. ) a produkciónak sem tettek jót, ugyanis épp azon a környéken forgattak. A határidő lejárta után nem szankcionálhat a NAV – Kúria döntés | Ügyvédfórum - 2017.10.19. Április 30-án a stáb szedte a sátorfáját, és a következő napokban kényszerűségből stúdióban dolgoztak, és a forrongás végeztével, a helyszínre visszatérve is csak késve tudták folytatni a munkát.
2. Megjelent az Adóvilág 2021/12. száma Benne a kisvállalati adóval (KIVA) kapcsolatos aktuális tudnivalókról olvashatunk. A szerző cikke a 2022. Nav Ügyintézési Határidő — Ügyintézési Határidő - Adózóna.Hu. január 1-jétől hatályos szabályozást az Országgyűlés előtt lévő, T/17668. számú törvényjavaslat alapulvételével ismerteti. A KIVA választása azoknak a vállalkozásoknak előnyös, akik sok alkalmazottat foglalkoztatnak, vagyis jelentős a személyi jellegű kifizetés összege, és a személyi jellegű ráfordítások összességében meghaladják a vállalkozás nyereségét. Abban az esetben is megfontolandó a KIVA választása, ha ugyan nagy összegű nyeresége keletkezik a vállalkozásnak, de azt nem fizeti ki osztalék formájában, hanem visszaforgatja fejlesztésére, beruházásokra. Milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy egy vállalkozás a KIVA-t választhassa? Formai feltételek, amelyek valamelyike alapján kell működnie: az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a zártkörűen működő részvénytársaság, a szövetkezet és a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a külföldi vállalkozó, a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.
Erre a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig lesz lehetősége, azt követően ezek a típusú kedvezmények megszűnnek. A kérelem az általános szabályok szerint ter jeszthető elő. Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett jogi személy és egyéb szervezet a FAG01, az egyéni vállalkozó és a magánszemély pedig a FAM01 űrlapon terjesztheti elő a kérelmét. A kedvezmények nem járnak automatikusan, a kérelem benyújtásával egyidejűleg a fizetési könnyítés esetében igazolni, de legalábbis valószínűsíteni kell, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza, a mérséklés esetében pedig igazolni szükséges, hogy a gazdálkodási tevékenység a veszélyhelyzetre visszavezethető okok miatt lehetetlenülne el. Hogyan és meddig élhetünk a rendkívüli fizetési kedvezményekkel? | NAV-Figyelő 22.hét - Accace Magyarország. Ugyanakkor azonban tudni kell, hogy ha a Kormány rendelet szerinti mérséklést követően fennmaradó tartozását és esetleg az egyéb adónemeken fennálló tartozásait a gazdálkodó szervezet nem tudja egy összegben megfizetni, akkor lehetősége van az adózás rendjében foglalt "általános" szabályok szerinti fizetési könnyítést kérelmezni.
Az adóhatósági eljárások jövőbeni menetét jelentősen befolyásoló ítéletet tett közzé a Kúria, amely az Art. -ben előírt határozathozatali határidő túllépéséhez fűz jogkövetkezményt. Döntése megerősíti, hogy a cégekre a jogszabályban meghatározott határidő leteltét követően nem szabható ki szankció – ellentétben az eddigi gyakorlattal. Az adózók évek óta szembesülnek azzal az adóhatósági gyakorlattal, hogy a lefolytatott adóellenőrzés megállapításairól a határozatot késve, az ügyintézési határidőt jelentősen túllépve kapják kézhez. A késedelem indokolásaként leggyakrabban az alábbi mondat szolgált: "A nem jogvesztő határidő túllépése az adóhatóságnál felmerült ügytorlódásból fakadóan történt". Az ezen eljárást érintő kifogások eddig rendre elutasításra kerültek másodfokon, hivatkozással arra, hogy a határidő túllépéséhez a törvény szankciót nem fűz, az nem jogvesztő, így a hatóság a határidőn túl is jogosult a határozat meghozatalára hívja fel a figyelmet elemzésében dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM Hungary adómenedzsere (képünkön).
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. 2011. január 1-től munkanapok helyett naptári napok szerint számítják a határidőket a hatósági eljárásokban. Az új szabályozás miatt számos törvény és rendelet módosult, az ügyintézés pedig várhatóan gyorsabb lesz. A hatósági eljárásokban egy 2009-es módosítás alapján eddig munkanapokban számolták a határidőket, ami egy-egy többnapos ünnepnél jelentősen elhúzhatta az ügyintézést. 2011. január 1-től újra naptári napok szerint számítják a határidőket, ezt a 2010. évi CLII. törvény tartalmazza. Így az ügyintézési rendszer visszaállt a 2009. október 1. előtti állapotra, ekkortól tértek át ugyanis a munkanapokban való határidőszámításra. Jelenleg több mint 1200 jogszabály határoz meg munkanapban határidőt. Az elfogadott törvény 92 törvény módosítását tartalmazza, de decemberben módosult számos rendelet is, ami hatósági eljárások határidejét szabályozza.