Márpedig, ha a világ igazságtalan, adott hát a kérdés, hogy milyen módszerekkel tehetünk ellene? Lehet a bűn reális? Dönthetünk-e önkényesen egy ember sorsa felett? Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij élete. Raszkolnyikov valahogy így fogalmazta meg magában a választ: "Ez a dolog magja: egyszer feltettem magamban a kérdést, hogy ha Napóleon, mondjuk, az én helyemben volna, és nem tudná mivel kezdeni a pályafutását, nem volna előtte se Toulon, se Egyiptom, se Mount Blanc-átkelés, hanem a szép és monumentális dolgok helyett csak egy nevetséges kis vénasszony volna a keze ügyében, holmi hivatalnok-özvegyecske, akit ráadásul még le is kell ütni, hogy a ládájából kivehesse a pénzt (ami pályafutásához szükséges neki, érted? ), rászánná-e magát, ha más út nincs előtte? Vagy visszariadna, csak azért, mert nem monumentális a feladat, és mert… bűn? " A regényben megkapjuk a választ Raszkolnyikov erkölcsi kérdésére: hiába a magasztos, a felsőbbrendű cél, az igazság valahol mindig utat váj magának. Vagy, ahogy a regény írója, Dosztojevszkij mondaná, " a lélek mégiscsak vétót kiállt ".
(Az író tehát személyes tapasztalatait adja Raszkolnyikov szájába a szibériai munkatáborokról. ) És, hogy milyen volt az az orosz haza, amelyben a világirodalom egyik legnagyobb hatású regénye napvilágot látott? A Bűn és Bűnhődés számos jelenete és eseménye a szegénység és a társadalom perifériáján élő rétegekről szól, és mindez nem véletlen. Dosztojevszkij élete nagy részét Pétervárott töltötte, ahol regénye is játszódik. A 19. század Oroszországában a vidéken élők munkát keresve menekültek a könnyebb megélhetéssel kecsegtető nagyvárosokba. Dosztojevszkij - A félkegyelmű 2/3 | Hangoskönyv - YouTube. Egy szegény, falusi diáknak egyetlen kiútja létezett az elnyomó feudális rendszerből: a tanulás. Ebben az alá és fölérendelt, erősen hierarchikus társadalmi rendszerben született meg Dosztojevszkij életének legismertebb darabja. Julius Herburger német festőművész Raszkolnyikov című munkája. /Forrás: A világ nem kétpólusú Szerintem mindenki felteszi magának a kérdést, hogy vajon ő-e a kiválasztottak egyike, akinek egyetlen célja nem csak az, hogy egy utód formájában reprodukálni tudja önmagát.
Politikai-gazdasági tézisei gyakran fölbukkannak regényeiben, miként politikai ellenfeleire is ráismerhetünk egy-egy regényalakban (pl. Ördögök című regényében az idősebb Verhovenszkij nézeteiben Turgenyevre és Tolsztojra ismerhetünk). Izzó szenvedéllyel vett részt a korabeli irodalmi vitákban. Irodalmi, irodalomelméleti műveiben, beszédeiben, előadásaiban értékes gondolatokat fogalmazott meg Gogol és Puskin művészetéről. Művei Regények 1866Bűn és bűnhődés 1867–68A félkegyelmű 1871–72Ördögök 1875A kamasz 1880Karamazov testvérek Elbeszélések 1846A hasonmás 1849Nyetocska Nyezvanovna 1864Feljegyzések az egérlyukból 1866Megalázottak és megszomorítottak 1877Egy nevetséges ember álma Naplók 1867–77Az író naplója Bakcsi György: Dosztojevszkij, Gondolat, Bp., 1970 Istenkereső, pokoljáró, Gondolat Könyvkiadó, Bp., 1968 Troyat, Henri: Dosztojevszkij, Filum Kiadó, Bp., 1997 Bakcsi György: Dosztojevszkij világa, Gondolat, Bp., 1974
"Dosztojevszkij egyetlen művében sem olyan hangsúlyozot... Ez a "hit és vallás kérdéseit fölvető nagy detektívregény" (Babits Mihály) - egy bűncselekmény köré épül, az elkerülhetetlen katasztrófa... Örök férj Örök férjnek nevezi Dosztojevszkij azt az embert, aki csupán férj, kizárólagosan férj, semmi egyéb, mint férj, s ezért nem is kerülheti e... A félkegyelmű "Egy tökéletes szépségű embert szeretnék ábrázolni" - írta erről a művéről Dosztojevszkij. A szelíd Miskin herceg mellett emlékezetes ala... Vári Erzsébet új fordítása 2004-ben jelent meg először, munkájában a régebbi, archaizáló nyelv helyett az új, városi stílust használja. Í... 4 242 Ft Eredeti ár: 4 990 Ft 16 pont Valahol Európa közepén, Roulettenburgban, a tündöklés és a kétségbeesés, a szerencsejáték, a rulett és az irreális nyeremények világában... Dosztojevszkij számára – írja Rosa Luxemburg, a forradalmár asszony – »kizökkent az idő«, amikor látta, hogy egyik ember megölheti a mási... "Egy tökéletes szépségű embert szeretnék ábrázolni" - írta erről a művéről Dosztojevszkij.