– Színszélhűdése miatt már nem élhette mög drámájának bemutatóját, melyet így poszthumusz adhattak csak elő. Előversengés ■ Ottó (önző, kéjsóvár, céltudatos), Gertúdis Magyar királyné testvére, szerelmes Melindába, Bánk bán nejébe, s úgy is gondolja, hogy mögkaphatja. – Reménytelen rajongás – Biberach (kóbor lovag=vándor ritter) Ottó érzései ellen van, mivē' Bánk bán bosszúból könnyedén elbánhatna Ottóval. Itt még mellette áll, alapvetően jó, hisz óva inti a vágytól, ami az egész konfliktust fogja szülni. Bánk Bán Elemzés. – Ottó még hajlandó is lönne "lemondani" rúla, hisz ez csak erősítené érzéseit iránta. ■ Mögérközik Gertúdis/Gertúd, II. András/Endre felesíge, Magyarország királynéja. – Még testvérivē' szömben is gőgösen beszé', ellenben nagyon tisztességösen azt mondja, hogy nem fog ártani jobbágyainak (alattvalóinak) pusztán Ottó kedvié', azaz itt még előtérbe helyezi a népét a személyes érdekeikkel szömben, sőt Ottónak el köll hagyni a palotát. → Ez gyorsítja fő' a mű eseményeit; ez a katalizátor sietteti Ottót, hogy mennél hamarább szörözze mög, amit akar.
A Bánk bán világirodalmi előzményei A középkori Magyarország Európa egyik nagyhatalma volt. Ami a magyar királyi udvarban történt, azt feljegyezték a korabeli évkönyvekben, így a királynégyilkosság tényét is (ami nálunk ritka dolog volt). Az összeesküvésnek és Gertrúd halálának számos részlete máig ismeretlen. Jelenlegi tudásunk szerint nemcsak a főurak voltak elégedetlenek a királyné befolyásának növekedésével, hanem külpolitikai törekvések is közrejátszottak (Gertrúd tervei akadályozták a Magyar Királyságnak azt a törekvését, hogy diplomáciai kapcsolatait szorosabbra fűzze Bizánccal). II. András nem büntette meg az összeesküvőket, a bűnbaknak kikiáltott Péter ispán (Petur) kivételével. Gertrúd halála után újra megházasodott, egy francia őrgróf lányát vette feleségül, és törekedett a latin császári cím megszerzésére, sőt, keresztes hadjáratot is vezetett a Szentföldre. Bank bán elemzés . Az események hátterét a krónikások persze nem tudhatták, így próbálták ők maguk kitalálni az okokat, a fantáziájukat használva megmagyarázni a gyilkosságot.
Katona Józsefet egykönyves szerzőként tartja számon a magyar irodalomtörténet: igaz, nem a Bánk bán az egyetlen dráma, amelyet alkotott, de messze kiemelkedik a többi műve közül. Történelmi eseményt, egy gyilkosság történetét dolgozza fel: II. András magyar király feleségét, Gertrúdot 1213-ban gyilkolták meg a Pilisben. A dráma témája Bánk bán kettős (politikai és szerelmi) tragédiája. Egyszerre van jelen a nemzeti sors és az egyéni sors problémája, és bár a középkorban játszódik a történet, az író a reformkori Magyarország sorskérdéseivel viaskodik. Mivel Katona József művének előadásával ünnepelték az 1848-as forradalom kitörését (március 15-én a pesti nép a Bánk bán műsorra tűzését követelte Nemzeti Színház igazgatóságától), azóta a Bánk bán nemzeti drámánk nak számít, vagyis ez a mű a magyar kultúrában többet jelent önmagánál. Később nemzeti operánk is lett belőle Egressy Béni szövegkönyvével és Erkel Ferenc zenéjével. Katona József: Bánk bán (elemzés) – Erinna Irodalmi Tudástár. Erkel 1861-ben zenésítette meg a Bánk bán t (a darabba beletette Vörösmarty Keserű pohár című bordalát is).
Bíberách hozza a hírt, hogy Ottó és Melinda éppen most hálnak együtt. Bánk első reakciója az, hogy meg akarja ölni Ottót, aztán rohan a palotába, hátha még nem késő, hátha még meg lehet akadályozni a tragédiát. Ezzel ér véget a 2. szakasz. A 3. Katona József: Bánk bán (elemzés+cselekmény) - Oldal 5 a 13-ből - Műelemzés Blog. szakasz első jelenetéből már világossá válik, hogy Bánk későn érkezett: Ottó már megbecstelenítette Melindát. Melinda térden csúszva könyörög férjének, hogy higgyen neki: akarata ellenére történt meg a dolog Ottóval. De mivel nem tud a porokról, Melinda nem tud kielégítő magyarázattal szolgálni, hogy miért tette meg mégis, ha egyszer nem akarta. Mivel Bánk sem tud a porokról, nem hisz Melindának. Nagyon fontos, hogy az 1. szakaszban Bánk csak az Ottó-Melinda, valamint az Ottó-Gertrudis beszélgetést hallgatja ki. Azt nem hallja, amikor Bíberách és Ottó beszélget, a lovag ugyanis tudja, hogy Bánk hazatért, és azt is, hogy a kis ajtó mögött rejtőzhet, ezért a terem ellenkező oldalára vezeti Ottót, és még ott is suttogva beszélnek. Bánk nem tudja, hogy Bíberách porokat ad Ottónak, ha tudna a porokról, minden további tette értelmetlen és indokolatlan lenne.
Ha! - ezt hogy elfelejthetém - istenem! Van más kigázolás? - vitézkedést Ugyan ne várjanak tőlem; de hisz' A háborúban szabad fosztani. E gondolat legjobbnak látszatott. ( búsan néz ki az ablakon). Magyar hazám! - A jó merániak Azt háború nélkül is megteszik; mert Hisz' a zsidók eleget fizetnek; a- Kiket tulajdonképpen tán nem is Lehetne embernyúzóknak nevezni, Nyúzásra bőr kivántatik, holott Azt a merániak magok lehúzták Már csontjainkról; így tehát ezek A húsba kénytelenek bemetszeni - Igaz, hogy a metéltetett sikolt; de Hisz' arra nem szükség hallgatni, csak Haszon lehessen. - S a nagyasszony -? ( Keserű megvetéssel lódítja el a kezét. ) (fejét az ablakfához nyomván). Oh! Ő cifra és márványos házakat Épittet; és mi - csaknem megfagyunk Kunyhónk sövényfalai közt - Átkozott! Ő csorda számra tartja gyűlevész Szolgáit! éppenséggel mintha minden Hajszála egy őrzőt kivánna; sok Meránit, olykor azt hinné az ember, Hogy tán akasztani viszik, úgy körül Van véve a léhűtőktől, s mi egy Rossz csőszt alig tudunk heten fogadni.