vele álmodsz – Azt danolja: "gyere! jöszte! " Nosza Ferkó, felszalad a boglyára, Azután vidorabb lesz, majd sebesebb Kapaszkodnék, de nem éri, Feje szédűl: mi nem éri? … – Tizenkettőt ver Adonyban: Elég is volt ma regélni. Arany jános tengeri hántás elemzés. -" Lohad a tűz; a legények subába – Összebúnak a leányok csuhába; Magasan a levegőben Repül egy nagy lepedő fenn: Azon ülve muzsikálnak, Furulyálnak, eltünőben. Köszönjük, hogy elolvastad Arany János költeményét. Mi a véleményed a Tengeri hántás írásról? Írd meg kommentbe!
Szederinda gyolcs ruháját szakasztja, Tövis, talló piros vérit fakasztja; Hova jár, mint kósza lélek, Ha alusznak más cselédek?... - Soha, mennyi csillag hull ma! - Ti, leányok, ne tegyétek. Tuba Ferkó a legelőt megúnta, Tovahajtott, furulyáját se fútta; Dalos Eszter nem kiséri, Maga halvány, dala sí-rí: - Nagy a harmat, esik egyre - Csak az isten tudja, mér' rí. Szomorún jár, tébolyog a mezőben, Nem is áll jól semmi dolog kezében; Éje hosszú, napja bágyadt, Szive sóhajt - csak egy vágyat: - De suhogjon az a munka! - Te, halál, vess puha ágyat. Arany János tanulmányok - Losonci Miklós: Arany János: Tengeri-hántás DEDIKÁLT (*79). Ködös őszre vált az idő azonban, Törik is már a tengerit Adonyban; Dalos Eszter csak nem jött ki: Temetőbe költözött ki; - Az a Lombár nagy harangja! - Ne gyalázza érte senki. Tuba Ferkó hazakerűlt sokára, Dalos Esztit hallja szegényt, hogy jára; Ki-kimén a temetőbe Rossz időbe', jó időbe': - Kuvikol már, az ebanyja! - "Itt nyugosznak, fagyos földbe. " Maga Ferkó nem nyughatik az ágyon, Behunyt szemmel jár-kel a holdvilágon, Muzsikát hall nagy-fenn, messze, [*] Dalos Eszti hangja közte, - Ne aludj, hé!
Szederinda gyolcs ruháját szakasztja, Tövis, talló piros vérit fakasztja; Hova jár, mint kósza lélek, Ha alusznak más cselédek? … – Soha, mennyi csillag hull ma! – Ti, leányok, ne tegyétek. Tuba Ferkó a legelőt megúnta, Tovahajtott, furulyáját se fútta; Dalos Eszter nem kiséri, Maga halvány, dala sí-rí: – Nagy a harmat, esik egyre – Csak az isten tudja, mér' rí. Szomorún jár, tébolyog a mezőben, Nem is áll jól semmi dolog kezében; Éje hosszú, napja bágyadt, Szive sóhajt – csak egy vágyat: – De suhogjon az a munka! – Te, halál, vess puha ágyat. Arany János - Tengeri-hántás (elemzés) - Házidolgozatok és segédanyagok. Ködös őszre vált az idő azonban, Törik is már a tengerit Adonyban; Dalos Eszter csak nem jött ki: Temetőbe költözött ki; – Az a Lombár nagy harangja! – Ne gyalázza érte senki. Tuba Ferkó hazakerűlt sokára, Dalos Esztit hallja szegényt, hogy jára; Ki-kimén a temetőbe Rossz időbe', jó időbe': – Kuvikol már, az ebanyja! – "Itt nyugosznak, fagyos földbe. " Maga Ferkó nem nyughatik az ágyon, Behunyt szemmel jár-kel a holdvilágon, Muzsikát hall nagy-fenn, messze, Dalos Eszti hangja közte, – Ne aludj, hé!
Magának a cselekménynek az elbeszélése olyan keretbe ágyazódik (őszi estén kukoricafosztó fiataloknak mondja el valaki), amely a maga titokzatosságával kiszélesíti az atmoszferikus hatást (Imre László). A hatáskeltés legfőbb eszköze a drámai előadásmód. A "kihagyásos", töredezett előadásmód (az események részleteit nem mindig ismerjük) érzelmi feszültséget kelt, hangulati ingadozást eredményez, ennek következménye a talányosság. A mű szerkezeti különlegessége a lehetséges értelmezések többféleségét biztosítja. Szörényi László szerint "a történet olvasható úgy is, mint Tuba Ferkó és Dalos Eszti szerelmének tragikusan végződő históriája, úgy is, mint ennek a történetnek intő példázattá alakított pletykaváltozata, úgy is, mint egy kísértethistória előjátéka, de úgy is, mint távoltartó költői ábrázolása egy babonás falusi közösség költészetteremtő alkalmi megnyilvánulásának". Kategória:Arany János – Wikikönyvek. A szerkezet polifóniáját tehát a kerettörténetbe ágyazott másik történet teremti meg, ugyanakkor az elbeszélő és a közbeszóló beszédhelyzetek váltakozása is szerkezeti egységként értelmezhető.
A Tengeri-hántás költészettechnikai értelemben is az egyik legkidolgozottabb ballada. A vizuális hatások egységességét Losonci Miklós mutatta ki. E szerint a művet két domináns szín uralja: a fekete (éjjel színe) és a piros (tűz színe, a piros kukoricacső, Eszti pirossága) mellett a sárga szín kap szerepet (Hold színe, tarló és a lepedő színe). "A színkezelés az érzékelhetetlennek vagy legalábbis nehezen megfoghatónak, a végbementek titokzatosságának, majdhogynem érthetetlenségének velejárója" (Losonci). Nehéz a történtek okát pontosan meghatározni, csak érzékeltetni lehet, hogy talán a véletlen vagy valami félreértés, titokzatos erő okozhatta a bajt. A színek már-már szimbolikus jelentéstartalmai a ballada összetettségének, titokzatos világának megerősítésére szolgálnak. Arany jános tengeri hántás rövid elemzése. Hasonló bonyolultság, sejtetés jellemzi a költemény akusztikai rétegét is. A vers ritmusa összetett, polifón jellegű. A cím egy adoniszi sor. A vers hatsoros strófákból áll. Az első két sor háromütemű 11-es (az epikus művek ritmusára emlékeztet), a következő négy sor kétütemű 8-as.