mivel korona vírus van, nem foglalkoznak mással, mindenre azt mondják hogy korona vírus van Tudnék borzalmasakat írni a meningeomáról. Inkább senki ne adjon itt tanácsot, ha nem agysebész. Apukád hány éves volt. Én 33 éves vagyok.. vettek vért azzal minden rendben van. Az egyik 19mm a másik 7mm A meningeomaval elvileg tényleg nem kell foglalkozni. Viszont mr vizsgálatra én kérnék beutalót a helyedben. Apukámnak a ct ugyanezt találta, viszont mr vizsgálaton kiderült, hogy sokkal nagyobb a baj:(:(:( Mindkettő jóindulatú elváltozás. A méretétől függ, illetv attól, okoz-e súlyos tünetet, hogy kell bevatkozás vagy csak megfigyelik. Nem.. csak ekkor tud fogadni.... A beutaló orvosod szabadságra ment? Írd be a google-ba. Nekem is hasonlót írtak, vagyis ez van. Nekem azt mondták, nem kell vele foglalkozni, 1 év múlva kontroll. Sziasztok. Tegnap voltam kontraszt anyagos koponya Ct vizsgálaton.. Neurológiaiara szerdára van időpontom. MEGÉRTENI A MAMMOGRÁFIA EREDMÉNYEIT - DIAGNOSZTIKAI VIZSGA. Megjegyzésbe ez szerepel:Jobb oldalon a tempót-frontális átmenetben arachnoidalis cysta valószínű, jobb oldalon parietalisan részben elmeszesedett meningeoma merül fel.. Ezek aki tudja mit jelenetek?
Tehát mi a lényeg? Az, hogy rákmegelőző állapot gyanúja esetén szövettani vizsgálat szükséges annak bizonyítására, hogy valóban fennáll-e a rákmegelőző állapot, vagy nem, sőt nincs-e eleve invazív rákszövet. Mi az a conisatio és mi a szövettani lelet következménye? A méhnyak bejáratánál elhelyezkedő méhszáj körül köralapú, a méhnyak csatornája felé kúpszerű kimetszést conisatiónak nevezzük (conus=kúp). Az anyagot formalinban fixáljuk és patológiai intézetbe küldjük. Mammografia eredmény értelmezése . A szövettanász (hisztopatológus) szakember sok metszetet készít a szövetdarabkából és keresi a dysplasiás sejteket, a CIN jeleit, az esetleges rákos elfajulást. Ha az eredmény teljesen negatív (tehát nincsenek dysplasiás sejtek, legfeljebb gyulladás okozta ezek gyanúját), vagy CIN I., CIN II., CIN III., akkor további tennivaló nincs, a páciensnek hátralévő életében igen-igen nagy valószínűséggel nem lesz méhnyakrákja, de természetesen évente továbbra is el kell járnia nőgyógyászati ellenőrző vizsgálatra. Ha az eredmény invazív rák, tehát a dysplasiás sejtek áttörték a hámszövet alaplemezét, akkor műtétre van szükség.
Általában, ha a conisatio révén kerül felismerésre a rák, akkor még korai (ún. I-es) stádiumról van szó, amely esetek véglegesen meggyógyíthatók. Méhnyakrákos beteg műtétjét csak kevés nőgyógyász vállalhatja, mert ahhoz nagy tapasztalatra és anatómiai ismeretre van szükség. Kell-e a HPV-t szűrni? Elsősorban üzleti megfontolásokból az elmúlt évtizedekben megpróbálták a citológiai szűrést külföldön a HPV vírusok szűrésével felváltani. Ha belegondolunk, hogy a nők 80%-a a HPV valamelyik típusával fertőzött, de csak 1%-ukban alakul ki a méhnyakrák megelőző állapota, akkor nyilvánvaló, hogy a HPV vizsgálaton alapuló szűrés nem helyettesítheti a citológiai és kolposzkópos szűrővizsgálatot, továbbá nem válthatja ki az ezen két vizsgálat alapján indokolt conisatiót sem. Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy jelenleg a HPV-fertőzöttségnek nincs eredményes terápiája, sőt minden kezelés nélkül a HPV a hüvelyből el is tűnhet, érthető, hogy nem a HPV kimutatása a lényeg, hanem az, hogy okozott-e sejtelváltozást.