Új időszaki kiállítás nyílt június elején a városligeti Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, a Vajdahunyad-várban. A nyár végéig megtekinthető Lóközelben című tárlat a rendezői szándék szerint a ló és az ember napjainkban ápolt kapcsolatát hivatott bemutatni. A megnyitóról beszámoló kormányzati híradás szerint a lóasszisztált terápiáktól a sportokon át a hagyományújító íjászatig a létező összes mai használati módot bemutató kiállítás a lovas nemzet kultuszát öregbíti. Na de mit öregbít valójában? A Magyar Mezőgazdasági Múzeum bejárata a Lóközelben (Close to Horses) című kiállítás molinójával és plakátjával Fotó: Qubit Az interaktivitás a kortárs muzeológia kulcskifejezése. A kiállításrendezők világszerte a technológiai lehetőségekre és az érzékszervekre ható, megtapasztalható élményekre építenek. Ennek egyik kiemelkedő, bár igen tömény magyarországi példája a budapesti Millenárison rendezett Álmok álmodói 20, amelyről a tavaszi nyitáskor mi is beszámoltunk. Hasonlóan akciódús, sokkolóan látványos és informatívan szórakoztató tárlatra nem számítottunk, de valami 21. századira azért igen.
Kedves Lövész- és Vadásztársak! Tegnap megnyílt a Vadászat és vadászfegyverek Magyarországon kiállítás a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, mely bemutatja a honfoglalástól napjainkig a vadászatra használt legfontosabb fegyvereket, felszereléseket. A kiállítás kerete a Szépművészeti Múzeum és Magyar Nemzeti Galéria képzőművészeti kiállítása, a fegyverekkel foglalkozó rész pedig a Magyar Nemzeti Múzeum, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Magyar Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményeinek legfontosabb darabjait mutatja be. A fegyverkiállításon kétszáz feletti műtárgy tekinthető meg, köztük olyan értékekkel, mint Széchenyi István, Ferenc József, József Ágost, Rudolf főherceg vagy akár Kádár János vadászfegyverei. Tekintsétek meg a 360 fokos ízelítőt, melyet a Newdoor Communications Kft. készített: A kiállítás a széles közönségnek szól, feladata a modern kor vadászatának bemutatása is, ezért a képzeletbeli vadászösvény utolsó szakaszán helyet kaptak a modern vadászeszközök, fegyverek, valamint a hagyományos vadászati módok eszközei is.
Bábolnán az Arab Ménesben Shagya-arab és arab telivér lovakat tenyészt, míg Dióspusztán az angol telivérek tenyésztése zajlik. A Hortobágyon napjainkban állami ménesként működő Mátai Ménes 200-at meghaladó lóállományával Magyarország egyik legjelentősebb, nagy hagyománnyal bíró lótenyésztő központja. Legfontosabb feladata a 2004-ben nemzeti kinccsé nyilvánított hagyományos magyar fajtakörbe tartozó nóniusz fajta génmegőrzése és a pásztorló jószágtartás fenntartása, bemutatása. Az Aggteleki Nemzeti Park nagy szerepet játszik a hucul lófajta túlélésében. Az elsődleges cél az ősi jelleg megtartása és a magyar kancacsaládok génkészletének megőrzése, a fajta belső értékeinek megóvása. Az Őrségi Nemzeti Parkban egy feledésbe merült lófajta, a muraközi ló megőrzését karolták fel. A Bükki Nemzeti Park területén a védett őshonos mezőgazdasági állatfajták közé sorolt furioso-northstar fajtájú lovak tartását valósították meg. A ménes alapját egy nagyon jelentős genetikai értéket képező állomány alkotja.