AKTUÁLIS ESEMÉNYEK Téli szünet: 2015. 12. 21-2015. 31. Utolsó tanítási nap: 2015. 18. Első tanítási nap: 2016. 01. 04. Szeretettel köszöntjük a Csete Balázs Általános Iskola weblapján Kellemes böngészést. Legutóbbi frissítés: 2015. 12.. () Tanév rendje 2014-2015 A mi iskolánk ezt a "definiciót" választotta ars poeticájának: "Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog. " Szent-Györgyi Albert Válogatott tanulmányok (1988) Tisztelt Jászkisériek! A Csete Balázs Általános Iskola Igazgatója értesíti mindazokat, akik szeretnének mozogni, úszni, hogy 2011. március 16-tól lehetőség van bérlet váltására a tanuszodába. Az alábbi szolgáltatásokat nyújtunk: · 25 m x 11, 5m x 1, 2m-es 28-30 Celsius fokos medence használata · 5 féle fitness gép (14 db) használata Nyitvatartás: · Hétfőtől – péntekig 16, 00-20, 00 óráig.
Sorszám Név Cím Státusz 001 Csete Balázs Általános Iskola 5137 Jászkisér, Petőfi Sándor út 1. Aktív 004 Csete Balázs Általános Iskola Fő út Telephelye 5137 Jászkisér, Fő út 3. 005 Csete Balázs Általános Iskola Bem utca Telephelye 5137 Jászkisér, Bem út 5. 006 Csete Balázs Általános Iskola Petőfi Sándor út Telephelye 5137 Jászkisér, Petőfi Sándor út 2. 009 Csete Balázs Általános Iskola Jubileum téri Telephelye 5137 Jászkisér, Jubileum tér 10 010 Csete Balázs Általános Iskola Csete Balázs Helytörténeti Gyűjtemény Telephelye 5137 Jászkisér, Bocskai István út 26 003 5137 Jászkisér, Hősök tere 2. Megszűnt 002 Csete Balázs Általános Iskola Petőfi Sándor Tagiskolája 3381 Pély, Fő utca 138. 007 Csete Balázs Általános Iskola Petőfi Sándor Tagiskolája Telephelye 3382 Tarnaszentmiklós, Vöröshadsereg utca 15. 008 3381 Pély, Fő utca 133. Megszűnt
1945 előtt több könyve jelent meg (Örök forrásoknál, vagy a Faluról falura, házról házra című műve), amelyekben a néphagyomány és a népművészet feltárásának, és a mindennapok életében való eljuttatásának lehetőségeit vizsgálta. Bár az 1940-es években több tanulmánya állt megjelenés alatt néprajzi szakfolyóiratainkban, írásai 1945 után nem jelenhettek meg. Erdélyben készített rajzainak egy jelentős része a háború következtében elkallódott, csepeli tanári működése alatt létrehozott gazdag iskolai gyűjteménye pedig teljesen elpusztult. 1952-ben Jászkisérre költözött és a helyi általános iskolában rajzot tanított. 1955-ben nyugdíjba vonult, s folytatta a néprajzi gyűjtést és rajzolást 1958-ban bekövetkezett haláláig. Csete Balázs 1944-ben kiadásra előkészítette a Kalotaszegi kapuk és utcaajtók gyűjteményét, de nem élhette meg annak megjelenését. A magyar néprajz és Néprajzi Múzeum 1989-ben az egyik adósságát törlesztette, amikor Selmeczi Kovács Attila gondozásában, szép kivitelben megjelentette Kalotaszegen készített, s közel 40 éven át lappangott rajzait.
Korunk elvárásainak megfelelően a 2018/2019-es tanévben iskolánk is bevezette az elektronikus naplót. Hasonlóan a papír alapú naplóhoz, tartalmazza a tanulók tanulmányi munkájának értékelését, hiányzásait és tanulmányaikkal kapcsolatos adatait. A szülők számára is elérhetővé válik gyermekeik elért eredményeinek interneten keresztüli ellenőrzése. Az e–ellenőrző tartalmazza: Gyermeke jegyeit, szöveges, vagy%-os értékeléseit. Hiányzásait, késéseit – azok igazolását. Házi feladatai, felszerelése esetleges hiányát. Órarendet. Az adott órákat vezető tanítók, tanárok nevét. Üzeneteket. Félévi és év végi értesítőt. Statisztikákat.
A néprajz iránti érdeklődése korán felébredt. Művésszé érése idején jelent meg a Malonyay Dezső által szerkesztett monográfiasorozat, ami nagy hatást gyakorolt rá. Maga is mind többet foglalkozott a népművészettel. Eleinte szülőföldjén, majd egyre távolabbi vidékeken végzett adatgyűjtést és készített rajzvázlatokat. A harmincas években szinte az egész országot bejárta. Ismereteit olvasmányos formában, saját rajzaival illusztrálva az ifjúság számára gyűjteményes kötetben adta közre. Mint pedagógust élénken foglalkoztatta a népi kultúra értékeinek, elsőrendűen a magyar népművészetnek a megismertetése az ifjúsággal. Ezért szorgalmazta az iskolai múzeumlátogatások rendszeressé tételét, az iskolai múzeumok létrehozását, a népművészet tantárggyá emelését, a rajztanárok részvételét a falukutató mozgalomban. Számos rajza került az 1930-as évek reprezentatív néprajzi és népművészeti kiadványba, többek között "A magyar népművészet és A magyarság néprajza" című kötetekbe. Főként a népi bútorok és a viselet díszítőkultúrája kötötte le a figyelmét.