irodalom, film, kiállítás 2022. május 16. hétfő 19:00 — 22:00 Előadóterem Müpa saját produkció Olyan igazi sírós-nevetős-emlékezős film. Nagy siker volt. Kétségtelen, hogy ebben nagy szerepe van a zenéjének is, ugyanis Koltai Róbert alkotása, a Sose halunk meg elválaszthatatlan Dés László betétdalától, a Nagy utazástól, s amikor ez a dal elhangzik, felidézi a filmet is. Amúgy meg egy felnövéstörténet vagy ahogy manapság mondani szokták, egy coming of age story - szélhámostörténettel kombinálva, sok szeretettel meghintve. Valójában ezzel a filmmel kezdődött Koltai Róbert rendezői pályafutása és bő egy évtizedes sikersorozata. De miért is szeretjük Gyuszi bácsit? Az egyszerű válasz: az őt alakító Koltai Róbert miatt, aki a nyolcvanas-kilencvenes évek igazi sztárja, rendszerint komikus szerepekben. A válasz azért egy kicsit bonyolultabb. Hiszen Gyuszi bácsi egy ügetőfüggő szoknyapecér, aki mindenkinek tartozik, s bár jeles az önfényezésben, életét nehezen tekinthetjük sikertörténetnek. Vállfát árul vidéki vásárokban, sőt házal is eme kifinomult termékkel.
Festival Sose halunk meg (1993) Sose halunk meg Kategória: Vígjáték Dráma Tartalom: Tordai Imre színész munkája végeztével rohan az ügetőre. Szokása szerint veszít, de hirtelen felidéződik benne a kamaszkora, a hatvanas évek, amikor Gyuszi bácsival egyszer rengeteg pénzt nyertek. Vásározó vállfaárus nagybátyja vitte először lóversenyre, vidékre, vásárba, ő ismertette meg vele a szabadság, a nők, az élet ízeit néhány szertelen, furcsa nap alatt. Imi gátlásos, szorongó lénye értetlenül figyelte a nagy álmokat és kockázatot kergető nagybácsit. Annak ellenére, hogy a film Koltai Róbert első rendezése volt, mind itthon, mind külföldön elismeréssel illette érte a szakma és a közönség egyaránt, a film pedig a magyar filmgyártás egyik legmaradandóbb alkotásává vált. Főcímdala pedig – Dés László és Bereményi Géza szerzeménye, melyet Presser Gábor előadásában hallhatunk a filmben – a Nagy utazás, az egyik legtöbbet játszott magyar filmzene. Magyar játékfilm, 1992 A műsorszám megtekintése 12 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott!
Sose halunk meg 1993-as magyar film Koltai Róbert (" Gyuszi bácsi ") és Szabados Mihály (" Imi ") Rendező Koltai Róbert Producer Sipos László Műfaj vígjáték, dráma Forgatókönyvíró Nógrádi Gábor Koltai Róbert Főszerepben Koltai Róbert Szabados Mihály Máté Gábor Zene Dés László Operatőr Halász Gábor Vágó Miklós Mari Jelmeztervező Pauer Gyula Gyártás Gyártó Hunnia Filmstúdió Vállalat Magic Media Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 85 perc Képarány 1, 85:1 Forgalmazás Forgalmazó Hunnia Plusz Kft. Kinowelt (VHS) RNR Média (DVD) Bemutató 1993. január 15. Korhatár III. kategória (NFT/23792/2016) További információk weboldal IMDb A Sose halunk meg egy 1992 -ben készült, 1993 -ban bemutatott színes, magyar filmvígjáték Koltai Róbert rendezésében. A modern magyar filmgyártás egyik legnépszerűbb és legsikeresebb alkotása. Csákányi Lászlónak ez volt az utolsó munkája, aki már nem érte meg a film bemutatóját, mivel 1992. november 3 -án elhunyt. Ismertető [ szerkesztés] A film a főszereplő, Koltai Róbert első rendezése volt.
Magyarul indavideo Sose halunk meg online film utolsó pillanatban történő beszállásával sikerült. A film sikeréhez sokat hozzátett a Nagy utazás című betétdal, amely szintén kacskaringós úton született meg. Dés László eredetileg a Pantaleón és a hölgyvendégek című vígszínházi előadáshoz komponálta, amely csak 30 előadást élt meg. Amikor a Sose halunk meg-hez még a forgatás előtt le kellett adnia a betétdalt, beugrott neki a Brazília című bossanova szerzeménye, amihez Bereményi Gézával új szöveget íratott. Eredetileg Malek Andreával énekeltették fel a dalt, mivel a Mario Vargas Llosa-darabban női dal volt, de nem működött, ezért kérték fel Presser Gábort, aki a Vígszínház zenei vezetőjeként jól ismerte, és végül halhatatlanná tette a számot. Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? A rendszerváltás utáni korszak egyik legsikeresebb magyar filmje, 250 ezren látták a moziban. A Sose halunk meg Koltai Róbert pályáján is fordulópontot jelentett, ezután rendezőként is jegyezték, és sok keserédes szomorúvígjátékot, mai szóval dramedyt készített a Szambától a Csocsóig, bár a Sose halunk meg színvonalát és sikerét nem sikerült utolérnie.
Január 5-ig a közönség ingyenesen és online láthat a Filmarchívum ban megőrzött és felújított 66 filmkincset, játék- és dokumentumfilmeket, rövidfilmeket és animációkat – közölte a Magyar Nemzeti Filmalap az MTI -vel. A Filmarchívum honlapjáról, a címen megtekinthető filmek egy része angol felirattal és akadálymentesítve is elérhető. Az érdeklődők filmtörténeti utazást tehetnek az első, Magyarországon forgatott filmfelvételektől a némafilmeken és háború előtti vígjátékokon át a hetvenes évek Balázs Béla Stúdióban készült avantgárd kísérleti filmjeiig. A válogatásban szerepelnek a nyolcvanas évek emlékezetes sikerei is, köztük a Dögkeselyű és az Egészséges erotika, valamint a kilencvenes évek kultfilmjei, a Roncsfilm és a Sose halunk meg. Olyan ritkán látható régi közönségsikerek is helyet kaptak a programban, mint Keleti Márton Mágnás Miska, Csodacsatár vagy Gertler Viktor Állami áruház című filmje. A válogatás bepillantást enged a Nemzeti Digitalizálási és Filmfelújítási Program eredményeibe is.
Imre munkája után általában az ügetőn szereti tölteni az idejét, ahol – ahogy az lenni szokott a fogadásoknál – rendszerint veszít. Egy napon elkalandoznak a gondolatai a lovak mellől, és eszébe jut Gyuszi bácsi, aki először vitte ki őt a lóversenypályára, valamikor a 60-as években. Gyuszi bácsi foglalkozását tekintve vállfaárus volt. Lényegét tekintve azonban életművész. Unokaöccse, Imi egy jól nevelt, kissé gátlásos kamasz. Sohasem felejti el azt a napot, amikor szülei kikísérték a Keleti pályaudvarra, és néhány napra rábízták a vásározó vállfaárus nagybácsira. De amint a vonat elindult a Keletiből, Gyuszi bácsi már húzta is be a vészféket, és irány az ügető. Gyuszi bácsi másik szenvedélye a lovak mellett a nők voltak. Imi a nagybácsi által ismerhette meg a szabadság, a nők, az élet ízeit ez alatt a néhány együtt töltött szertelen, furcsa nap alatt. A felnőttkor küszöbén álló fiúnak fontos lecke volt ez arról, hogy kell az emberekkel bánni, barátokat szerezni, és egyáltalán élni az életet, még akkor is, ha ehhez meg kell szegni néhány szabályt.
Történet [ szerkesztés] A történet az 1990-es évek Magyarországán kezdődik. A színész Tordai Imre, munkája végeztével, szokása szerint rohan az ügetőre, hogy kedvenc időtöltésének hódoljon. Szokása szerint ugyanúgy veszít, mint az már megszokott, de ez esetben hirtelen felidéződik benne a kamaszkora, a rég elmúlt hatvanas évek, amikor Gyuszi bácsival egyszer rengeteg pénzt nyertek a fogadáson. Fack ju tanár úr 1 teljes film magyarul online 2015 Ingyen elvihető kölyök kutya budapesten es