Orosz katonák ezrei estek a fogságba, az éhező Péterváron még az uralkodóház mérsékelt hívei is összeesküvést szőttek a cár lemondatására. 1917 elején már majdnem mindenki érezte a forradalom előszelét. Kivéve II. Miklóst és a Svájcban meghúzódó Lenint. Mementó-sorozatunkban most a forradalom közvetlen előzményeit idézzük fel. Száz évvel ezelőtt az első világháború esztelen tombolása az addiginál is értelmetlenebb fordulatot vett. A német egység megteremtése | slideum.com. A németek 1917. február elsejétől újból kiterjesztették a korlátlan tengeralattjáró-háborút, ez felgyorsította az USA hadba lépését az antant (Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország) oldalán, ami meg is pecsételte a központi hatalmak (a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia) sorsát. Eközben az orosz válság is kritikus fázisba lépett. Bár globálisan nem rendítette meg az antant pozícióit, a tengeralattjáró-háború kiterjesztése a már korábban is óriási problémákkal küzdő orosz hadianyag-ellátást nehezítette. Ennél még súlyosabb probléma volt, hogy ekkor már lakossági fogyasztásra mindössze 490 vállalat dolgozott.
MacMillan úgy véli, a valódi probléma az volt, hogy Németország egyáltalán nem érezte legyőzöttnek magát. Nem hitték, hogy elvesztették a háborút, hiszen soha nem láttak idegen katonát a saját hazájukban. A német hadsereg időben visszavonult Berlinbe és a német ipar érintetlen maradt. Németország még mindig a legnagyobb európai ország maradt a Szovjetuniótól nyugatra. Valójában soha nem történt meg a katonai leszerelés, és elég erős maradt ahhoz, hogy 1939-ben elfoglalhassa Európa nagy részét. Így viszont felmerül a kérdés: a nyugat-európai nagyhatalmaknak egészen addig kellett volna folytatni a háborút, amíg az eléri Németországot? A válasz: elvileg igen, csakhogy a világpolitika közbeszólt. 1918 végére, amikorra is az Amerikai Egyesült Államok rövid ideje már bekapcsolódott a háborúba, a több millió ember halálát követelő állóháború teljesen kimerítette Franciaországot és Nagy Britanniát. A franciák, de különösen a britek úgy érezték, hogy ha a háború eltart 1919 tavaszáig, akkor Amerika sokkal nagyobb befolyással bír majd addigra, mint amilyen szerepet szántak neki.
szeptember 1-jén Németország villámháborút indított Lengyelország ellen, két nappal később hadat üzent Németországnak Nagy-Britannia és Franciaország. Ezzel megkezdődött a II. világháború, amelynek kezdetén Németország gyorsan uralma alá hajtotta Európa nagyobbik részét. május 8-án a német csapatok feltétel nélkül kapituláltak. Nyugat-Németország 1955-ben csatlakozott a NATO-hoz és 1958-ben az Európai Gazdasági Közösség alapító tagja lett. 1961-ben felépítették a berlini falat, hogy megakadályozzák a szökést Kelet-Németországból Nyugat-Németországba. Ez a lépés lett a hidegháború szimbóluma. október 3-án Németországot ismét egyesítették. A 1994. március 10-én elfogadott Bonn-Berlin törvény értelmében az egyesített állam fővárosa Berlin lett