2017. A magánszemély ingatlan bérbeadásából származó jövedelmével kapcsolatosan a Személyi Jövedelemadóról szóló (továbbiakban Szja tv. – 1995. évi CXVII. tv. ) törvény rendelkezik, mely szerint az ebből a tevékenységből származó jövedelem az összevont adóalap részeként, önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik. A fizetendő adó mértéke; 15%. Lakóingatlan tartós jellegű bérbeadása esetén elsőként azt kell meghatároznunk, hogy ezt a bérbeadási tevékenységet milyen minőségben végezzük, mivel ez meghatározza az adózás formáját is. Ezen tevékenység végezhető egyéni vállalkozóként vagy magánszemélyként, ahol újra döntenünk kell, hogy adószámos magánszemélyként vagy bejelentkezési kötelezettség nélküliként (adószám nélkül) végezzük a bérbeadást. Ingatlan: Mennyibe is kerül a magánszemélyek ingatlan-bérbeadása? | hvg.hu. Az egyéni vállalkozókra speciális szabályként vonatkozik, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak ezzel a tevékenységével kapcsolatosan ha az ingatlan-bérbeadási tevékenységéből származó bevételét az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint számolja el.
sok más mellett az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet mentesíti az adókötelezettség alól. A Szocho tv. Mit nem tudunk az ingatlan bérbeadásának adózásáról. a természetes személy adófizetési kötelezettségének felső határt szab. Ez azt jelenti, hogy egyes jövedelemkategóriák esetén (például árfolyamnyereségből származó jövedelem) az éves adófizetési kötelezettség maximálva van. Az adófizetési felső határba – egyebek mellett – beletartoznak az összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelmek is. Ebből következően a magánszemély által ingatlan bérbeadásból származó jövedelmét (mint összevont adóalapba tartozó jövedelmet) figyelembe lehet venni az adófizetési felső határ számításakor, függetlenül attól, hogy az után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni. A kapcsolódó szabályok közötti eligazodáshoz segítséget nyújt a NAV honlapján elérhető 10-es számú "Ingatlan bérbeadásának, egyéb hasznosításának adózása", illetve a 49-es számú "A szociális hozzájárulási adó" című információs füzet ().
Ezért fontos figyelemmel kísérni, hogy az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után megfizetett eho-n kívül a többi jövedelem után megfizetett egészségbiztosítási járulék, valamint a más jogcímen a magánszemély által megfizetett 14 százalékos eho mikor éri el a 450 ezer forintos felső határt. Amennyiben az eho fizetési kötelezettség év közben keletkezik, csak a már megfizetett összegek vehetők figyelembe, az év végéig a kifizető vagy a magánszemély által még várhatóan fizetendő járulék nem. Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben a folyamatos munkaviszonyban megfizetett egészségbiztosítási járulék figyelembe vételével az ingatlan-bérbeadás után megfizetett eho az adóév vége előtt eléri a felső határt, várhatóan eho-túlfizetés keletkezik, hiszen a munkáltató a 7 százalékos egészségügyi járulékot továbbra is folyamatosan le fogja vonni. Az eho túlfizetés rendezésére az év végi szja-adóbevallásban (az adóbevallás 09 lapjának kitöltésével) van lehetőség. Látható tehát, hogy Ehhez szolgál segítségül az alábbi táblázat, melyben egy munkaviszonyból származó jövedelem mellett történő ingatlan-bérbeadási példa szerepel.
Megoldás lehet az is, ha a bérleti díjon felül a rezsiköltségeket minden hónapban pontosan olyan összegben fizeti meg a bérlő, amennyi a számlákon szerepel. A bérleti szerződésben ezt természetesen jelezni kell. Abban az esetben viszont, ha a bérlő fix összegű bérleti díjat fizet, amely tartalmazza a lakás rezsiköltségeit is, vagy a bérlő és a bérbeadó fix összegű költségtérítésben állapodnak meg, a fenti kedvező szabály nem alkalmazható, mivel ilyenkor a szolgáltatás díját nem az igénybevétellel arányosan hárítják át a bérlőre. Az egyösszegű bérleti díj vagy költségtérítés ebben az esetben már ingatlan-bérbeadásból származó bevételnek számít, ami nem jelenti automatikusan azt, hogy adót kell utána fizetni, de erről majd kicsit később a jövedelem kiszámításánál. A szabály akkor sem alkalmazható, ha a lakás bérlője a fogyasztásmérők által mért pontos összeget fizeti meg a bérbeadónak, aki azonban átalánydíjat fizet a közműszolgáltatóknak. Ingatlan bérbeadásból származó jövedelem a szocho felső határának számításánál - Adózóna.hu. A lényeg tehát a pontos elszámolás! Felhívjuk a figyelmet, hogy ez a kedvező szabály nem alkalmazható a bérlőre áthárított társasházi közös költségre még akkor sem, ha az tartalmaz rezsielemeket, például vízdíjat, szemétdíjat.
A magánszemély nyilatkozhat arról, hogy az egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt. Ha a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, a magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Ha a magánszemély a 4, 2007. január 1-jétől 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a fizetési felső határt meghaladóan fizette meg, a túlfizetést az Art. rendelkezései szerint a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában igényelheti vissza. APEH-tájékoztató az egyéb ingatlan bérbeadásáról
Ebből következően a magánszemély által ingatlan bérbeadásból származó jövedelmét (mint összevont adóalapba tartozó jövedelmet) figyelembe lehet venni az adófizetési felső határ számításakor, függetlenül attól, hogy az után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink Hozzászólások (0) További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Tehát 10 százalékos költséghányad esetén a bevétel 90 százalékára, tételes költségelszámolás esetén optimálisan a bevétel ennél kisebb részére. (A költségekkel kapcsolatban érdemes tudni, hogy a magánszemély ugyan választ e kettő költség-elszámolási mód között, de ezen választását valamennyi önálló tevékenységből származó bevételére egységesen kell alkalmaznia, illetve hogy a Szja tv. 3. számú melléklet I/10. pontja értelmében a magánszemély a megfizetett egészségügyi hozzájárulást elszámolhatja költségként, ha nem a 10 százalékos költséghányadot választja, hiszen ez esetben a költséghányad valamennyi költségét fedezi). A 450 ezer forintos egészségügyi hozzájárulás-fizetési felső határ számításánál ebbe az összegbe nemcsak az Eho tv. szerinti és a magánszemély által fizetendő 14 százalékos kulcs alá eső jövedelmek után megfizetett eho számít bele, hanem a munkaviszonyban (7%), valamint az ekho (1, 6%) szerint megfizetett egészségügyi járulék, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulék (2012-ben 6390 forint; 2013-ban 6660 forint) is.