Ajánlja ismerőseinek is! Magyarország földje a Kárpát-Medencében olyan központi fekvésű helyet foglal el, amely az őskorban és a történeti időkben is a nagy népvándorlások útirányába esett. Ez a földrajzi fekvés határozta meg e terület helyzetét az európai népek kultúrájában. Ezért vált Magyarország a régészeti emlékek szinte kimeríthetetlen lelőhelyévé. A magyar föld mélye ugyanis mindazoknak a népeknek tárgyi hagyatékából őriz emlékeket, amelyek Európa területén mozogtak, vagy Ázsiából Európa felé vándoroltak, mert e vándorlások átvonuló útja mindenkor itt vezetett keresztül. Magyarország régészeti leletei - Kádár Zoltán, Patay Pál, Vértes László, B. Bónis Éva, Szentléleky Tihamér, Cs. Sós Ágnes, L. Kovrig Ilona, B. Thomas Edit - Régikönyvek webáruház. A keletről nyugat felé terjedő kulturális hatások első felvevője és közvetítője is a Kárpát-medence volt, viszont a nyugati kultúrirányzatok törekvéseinek sokszor ez a terület volt legkeletibb állomása. Hazánk régészeti leletei már a korai középkorban magukra vonták az érdeklődést. Anonymus, Béla király névtelen jegyzője azt írja, krónikájában, hogy a király, Sycambria, Attila egykori városa helyén emelte palotáját és megemlíti, hogy e város romjai abban az időben még láthatók voltak.
Látogass el továbbá a rudabánya i bányatóhoz is, mely Magyarország jelenleg legmélyebb állóvize. Az ősvilági Pompeji: Ipolytarnóc A Nógrád megyé ben, Salgótarján tól mindössze harminc kilométerre fekvő Ipolytarnóc hazánk egyik legjelentősebb régészet i lelőhely e. A falu melletti Csapás-völgy ben fedezték fel a világ harmadik leggazdagabb lábnyomos ős lelet együttesét, ám Ipolytarnóc hírnevét elsőként az a közel száz méteres megkövesedett fa lelet alapozta meg, melyet a Borókás-patak vize hozott a felszínre.
A medencében fekvő Magyarországon is szinte havonta kerülnek elő újabb és újabb régészeti leletek, melyeket - a különböző építkezéseket kötelezően megelőző - alapos talajvizsgálatok nyomán tárnak fel. Legutóbb október közepén jelentették be, hogy a délkelet-magyarországi Hartán az utóbbi évtized leggazdagabb honfoglaláskori leletét tárták fel egy 22 sírból álló temetõmaradványban. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Régészeti Intézetének igazgatója, Csanád Imre szerint Magyarország területe igen gazdag történelmi értékû régészeti leletekben, mert a nagyhatású bizánci és római kultúra, a népvándorlás kora, középkori háborúk mind rajta hagyták kéznyomukat a tájon. Őskori régészeti leletek magyarországon az elmúlt húsz. Az igazgató szerint elõfordulhat egyetlen falu ásatása során az is, hogy egyszerre több történeti korszak tárul fel az õsi idõktõl a legújabb korokig. Mindezek nyomán gazdag a történelmi, építészeti, szobrászati, illetve sírleleti anyag. A magyarországi ásatásokban francia, angol, olasz, kanadai és amerikai kutatók is közremûködnek.
Ismerd meg a legszentebb helyeket Az ősi idők vallási szertartásairól és hiedelemvilágáról tanúskodnak a világ legszentebb helyei, melyek különleges kisugárzással és lenyűgöző történelemmel bírnak. Képek forrása: / marcipan74.
A rudabánya i ősmaradványok előbukkanásával Kretzoi Miklós paleontológus egy új faj állkapocscsontjait fedezte fel. Ezt a fajt Rudapithecus hungaricus nak nevezte el. Ez az emberszabású majom tíz millió évvel ezelőtt élt ezen a területen, amikor még a Pannon-tenger nek nevezett ősi vízfelszín borította hazánk jó részét. A Rudapithecus lelet e mellett száznál is több gerinces faj maradványa és számtalan ősi növény lenyomata őrződött meg a lignites rétegekben. Manapság a Rudabányai Őshominidalelőhely Természetvédelmi Terület szigorúan védett, így valódi kuriózum az idelátogatók számára. Őskori Régészeti Leletek Magyarországon: Ősmagyar: Új Hun-Szkíta Régészeti Leletek Kínából És Japánból | Régészet, Minták, Kultúra. Ha további érdekességekre vágysz, nézz körül a város bányászattörténeti múzeumában is, ahol izgalmas ásvány- és őslénykiállítást, illetve az itteni ősmajom lelet ek hiteles másolatait tekintheted meg. Látogass el továbbá a rudabánya i bányatóhoz is, mely Magyarország jelenleg legmélyebb állóvize. Az ősvilági Pompeji: Ipolytarnóc A Nógrád megyé ben, Salgótarján tól mindössze harminc kilométerre fekvő Ipolytarnóc hazánk egyik legjelentősebb régészet i lelőhely e. A falu melletti Csapás-völgy ben fedezték fel a világ harmadik leggazdagabb lábnyomos ős lelet együttesét, ám Ipolytarnóc hírnevét elsőként az a közel száz méteres megkövesedett fa lelet alapozta meg, melyet a Borókás-patak vize hozott a felszínre.
A 2001. októbere óta hatályos kulturális örökségvédelmi törvény nemcsak a mûemlékekre és a mûtárgyakra, hanem a régészeti örökségre is kiterjed. A törvény örökségvédelmi hatástanulmányt" tesz kötelezõvé bármely tervezett építészeti beavatkozás elõtt. Az országban jelenleg mintegy százezer régészeti lelõhelyet tartanak számon, s ebbõl háromszáz fokozott védelem alatt áll. A legnagyobb méretû ásatások az épülõ autósztrádák területének feltárásához kapcsolódnak. Őskori régészeti leletek magyarországon történt légi közlekedési. A kutatási költségeket az építõk kötelesek viselni. A régészek szerint a Kárpát-medencében egyedülálló, az utóbbi évtized leggazdagabb honfoglalás kori leletét tárták fel ez év nyarán a Bács-Kiskun megyei Harta község mellett, Kecskemét körzetében (Budapesttõl 80 kilométerre délkeletre). Az ásatás eredményét a régészek október közepén ismertették. Eszerint egy 3500 éves bronzkori és egy honfoglalás kori település maradványainak kiásása közben honfoglalás kori temetõre, összesen 22 sírra bukkantak. Köztük volt olyan sír is, amelyikbõl fél kiló ezüst került elõ.
Nyáry Jenő nem volt szakképzett régész, kortársaihoz hasonlóan lelkes amatőrként nevezhetjük őt. Ugyanakkor jó kapcsolatokat ápolt a szakma hivatalos képviselőivel, mint Érdy Jánossal, Csetneki Jelenik Elekkel. Munkáját a szakma is elismerte, hiszen évekig ő volt a Régészeti Társulat elnöke. Nyáry Jenő elsősorban pilinyi birtokain ásott, az ő nevéhez kapcsolódik a Várhegy első régészeti kutatása, ahol egy későrézkori-korabronzkori erődített település nyomait találta meg. A legjelentősebb és több évig tartó ásatásait a Piliny-Borsos elnevezésű területen végezte. A MNM-ba bekerült leletek alapján egy nagy kiterjedésű későbronzkori, valamint egy szkíta temető leletekben gazdag sírjai kerültek elő. Őskori régészeti rejtélyt oldhattak meg a kutatók | National Geographic. A kutatás jelentőségét jelzi, hogy a lelőhely egyben névadója is lett egy hosszú évszázadokat felölelő bronzkori népesség anyagi kultúrájának. Nyáry Jenő régészeti gyűjteményét 1876-ban Budapesten a Nemzetközi régészeti és embertani kongresszuson kiállítás formájában is bemutatta. Így a kis nógrádi faluban előkerült leletek a nemzetközi kutatás érdeklődését is felkeltette.