A magyarországi írók és a hatalom viszonya a Rákosi- és a Kádár-korszakban A behódolt velszi bárdok kora leírása Őszinteség nélkül nincs művészet. Egy diktatúrában pedig a művész, vagyis az író nem lehet őszinte. Folytathatunk-e eszmecserét az irodalomról egy olyan korban, amikor abszolút diktatúra volt? Tehetséges írók persze akkor is léteztek, de honnan tudhatnánk, hogy ki volt tehetséges, ha az adottsága nem nyilvánulhatott meg teljes mértékig? Mert nagy írónak lenni nemcsak tehetség dolga, hanem társadalmi tisztánlátásé is. Kell, hogy az író jó sáfárja legyen a tehetségének! – Beke Albert ezekkel a gondolatokkal kezdi ezt a könyvét, és esztétikai érvekkel támasztja alá, hogy irodalomról – a szó igazi értelmében – 1948-tól, vagyis a teljes kommunista hatalomátvételtől kezdve valójában nem is beszélhetünk. Arany János: A walesi bárdok (elemzés) – Oldal 7 a 9-ből – Jegyzetek. A magyar írók az '56-os forradalom előkészítésében ugyan részt vettek, de többségük a leverése után szinte azonnal a leggyalázatosabban el is árulta. Nemcsak Illés Béla, Darvas József és a hozzájuk hasonlók tették meg ezt, hanem többek között Illyés Gyula, Németh László és Kodály Zoltán is.
Arany János elhárította a megrendelést. Helyette megírta a zsarnok elleni tiltakozás versét, A walesi bárdok at. A vers csak 1863-ban jelent meg. A közönség megértette: a középkori angol monda a magyar költõ tiltakozását fejezi ki burkoltan. Arany általában tartózkodott a politikától. E mûve azonban politikai versként is a legjelentõsebb a maga korában. A költemény mûfaja ballada. A ballada egyesíti a párbeszédes dráma, az énekelhetõ líra és a cselekményes elbeszélõ költemény tulajdonságait. Egy régi meghatározás szerint: "tragédia — dalban elbeszélve". Mivel a mû nem a nép ajkán született, hanem ismert költõtõl származik, a költeményt a mûballadák hoz soroljuk. Három egységre bontható a ballada cselekménye. 1. Kétféle velszi bárdok – Wikiforrás. Az angol király megszemléli új tartományát, a leigázott Wales-et (velsz). A walesi bárdok (Hungarian) Edward király, angol király Léptet fakó lován: Hadd látom, úgymond, mennyit ér A walesi tartomány. Van-e ott folyó és földje jó? Legelőin fű kövér? Használt-e a megöntözés: A pártos honfivér?
Az idős irodalomtudós ezt az életjelenséget és konkrét magatartásformát vizsgálja, amin az olvasónak nem felháborodnia kell, hanem a könyv elolvasása után mindezt tudomásul kell vennie, ugyanis akár tudomásul veszi, akár nem, a tények tények maradnak. A rendszerváltás óta több, mint harminc év telt el, de a szerzőn kívül eddig senki sem vette magának a bátorságot, hogy a tényekkel nyíltan szembenézzen, és azokról számot adjon. Ennek az összefoglaló munkának az elolvasása után az olvasó megismerheti a Rákosi- és Kádár-korszak úgynevezett irodalmát, és leszámolhat az eddigi hamis illúziókkal. BEKE ALBERT (1934) irodalomtörténész, kritikus, tanár, egyetemi docens, a Magyar Írószövetség tagja. Az első Orbán-kormány idején minisztériumi főosztályvezetőként dolgozott. Velszi bárdok vers le. Több, mint hat évtizede alkot, bár a diktatúra időszakában egy időre elhallgattatták, ám a rendszerváltás óta zavartalanul jelennek meg irodalomtörténeti munkái. Jelen könyvével együtt eddig 27 önálló kötete látott napvilágot. Kiadó: L'Harmattan Kiadó Oldalak száma: 350 oldal Boritó: karton ISBN: 9789634148272 Kiadás éve: 2022
La page du film MAGYAR NEMZETISMERET La page A walesi bárdok Arany János: A walesi bárdok Arany János A WALESI 1 BÁRDOK 2 Edward király, angol király Léptet fakó 3 lován: Hadd látom, úgymond, mennyit ér A velszi tartomány. Van-e ott folyó és földje jó? Legelõin fû kövér? Használt-e a megöntözés: A pártos honfivér? 4 S a nép, az istenadta nép, Ha oly boldog-e rajt', Mint akarom, s mint a barom, Melyet igába hajt? Velszi bárdok vers mzrse. 5 Felség! valóban koronád Legszebb gyémántja Velsz: Földet, folyót, legelni jót, Hegy-völgyet benne lelsz. S a nép, az istenadta nép Oly boldog rajta, Sire! 6 Kunyhói mind hallgatva, mint Megannyi puszta sír. Léptet fakó lován: Körötte csend amerre ment, És néma tartomány. Montgomery a vár neve, Hol aznap este szállt; Montgomery, a vár ura Vendégli a királyt. Vadat és halat, mi jó falat Szem-szájnak ingere, Sürgõ csoport, száz szolga hord, Hogy nézni is tereh… 7 S mind, amiket e szép sziget Ételt-italt terem, S mind, ami bor pezsegve forr Túl messzi tengeren. Ti urak, ti urak!
3. Az átok megfogan: Edward megőrül, fülében zeng a máglyahalált halt bárdok éneke. Felépítése Szerkesztés I. Előkészítés: Edward király Wales-be látogat II. Bonyodalom: Kitörése a lakomán III. Kibontakozás: A három bárd éneke 1. Az ősz énekes 2. A fiatal bárd 3. A vakmerő IV. Tetőpont: Az uralkodó parancsa V. Megoldás: Ötszáz bárd kínhalála A zsarnok megőrül Edward jellemzése Szerkesztés A zsarnok uralkodót a megnyilvánulásaiban és döntéseiben a durva erőszak jellemzi. Walest katonai erővel meghódítja, a megmaradt őslakók behódolnak neki, de a lelkükben gyűlölik az idegent ("Orcáikon, mint félelem, /Sápadt el a harag. "). Edward dühöngve tör ki, amikor észreveszi a rettegést és az ellenszenvet a walesi urak arcán. A király tombol, amikor a bárdok szembeszállnak vele. Velszi bárdok vers paris. Erőszakossága révén úgy véli, hogy a sértéseket, amiket az énekesek mondtak a szemébe, csak vérrel moshatja le. Bűneinek súlyát nem bírja elviselni, féktelen, meggondolatlan parancsa következményeitől lélekben összeroppan, a bárdok - általa folyamatosan hallott - énekétől megőrül.