Általában a nyíltvégű pénzügyi lízing szerződések okoznak némi fejtörést azzal, hogy a lízingelt eszköz értékéhez mérten tetemes összegű első díjrészletet kötnek ki. Nem ritka, hogy ez a részlet – személygépkocsi esetében – eléri a jármű értékének akár a 40 vagy a fölötti százalékát is. A problémának nincs egyértelmű megoldása, az adótörvény "szelleméből" következtethetünk a követendő eljárásra. Abban az esetben, ha kizárólag a jármű első havi futásteljesítménye figyelembe vételével arányosítjuk, akkor jó eséllyel lesz némi vitánk az adóhatósággal, hiszen a futamidő figyelembevételével, az első részlet nem csak az első hónapot érintő tétel – hangsúlyozza Sinka Júlia. Véleménye szerint a jármű használata valós körülményeihez igazodó megoldás az, hogy a gépkocsi értékéhez viszonyítottan jelentős első részletet (az önrészt) úgy kell kezelni, mint ami nem az első hónapra vonatkozik, hanem a teljes bérleti időszakra, azaz a lízingszerződés futamidejének egészére. Gépkocsi tartós berlette. E feltételezésből kiindulva a lízingbeadó számlája alapján az első részlet áfája visszaigényelhető, a jármű hivatalos célú futásteljesítménye figyelembevételével.
A tartós bérlet alapfogalmai videónkból és blog bejegyzésünkből megtudhatja, hogy: cégtulajdonosként milyen lehetőségei vannak, ha autót szeretne lízingelni? Nyílt- vagy zártvégű konstrukcióban érdemes-e gondolkodnia? Hogyan tudunk Önnek ajánlatot adni? Gépkocsi tartós bérlet. Mit jelent pontosan az indulódíj és a maradványérték? Cégvezető, egyéni vállalkozó többféleképpen is autóhoz juthat, ha arra szüksége van a vállalkozásához. Természetesen vásárolhat készpénzért, igénybe vehet zártvégű pénzügyi lízing konstrukciót, de gondolkodhat nyíltvégű lízingben vagy tartós bérletben, másképpen, operatív lízingben is. Ebben a cikkben a tartós bérlet (operatív lízing) alapfogalmainak tisztázására törekszünk. Jó ha tudod: A tartós bérleten belül is többféle konstrukcióból választhatnak a cégek – ezek között különbséget tehetünk az alapján, hogy eleve milyen autóra van szükségünk, és elsősorban, hogy mekkora kockázatot kívánunk vállalni. Mindenképpen fontos, hogy az itt felsorolt alapfogalmakkal tisztában legyen az, aki tartósan szeretne autót bérbe venni: így nem érhetik meglepetések sem az előzetes kalkulációkor, sem pedig a futamidő lejártakor.
(hitelképesség vizsgálat esetén jól jöhet) A szolgáltatás havi díja (és ha van első bérleti díj, akkor annak a díja is) költségként elszámolható, csökkenti a társasági adóalapot, valamint a havidíjak áfája visszaigényelhető. (Amennyiben igazolt, hogy a gépkocsi valóban céges ügyben került használatba, akár a 100%-a – útnyilvántartás vezetésével) Tervezhető költségek – nulla kockázat Az operatív lízing havidíja tartalmaz minden olyan költséget, ami a pénzügyi szolgáltatáson túl az autó üzembe helyezéséhez és üzemben tartásához egyaránt alapvető fontosságú, így az átlagosan 2-5 év között megállapodás során nem várt, extra kiadások nem keletkeznek. A szerződésben előre rögzítésre kerül a gépjármű maradványértéke, melyet a szerződés lejártakor a bérlő az abban meghatározott összegen megvásárolhat.
Az általános forgalmi adóról (áfa) szóló törvény az operatív lízinget és a nyílt végű pénzügyi lízinget szolgáltatásként, míg a zárt végű lízinget termékbeszerzésként kezeli. Utóbbinak a személygépkocsi lízingje kapcsán van kiemelt jelentősége, mert termékbeszerzés – azaz a személygépkocsi megvásárlása esetében – fő szabályként az áfa nem vonható le (áfatörvény 124-125. §), míg a nyílt végű konstrukció, illetve az operatív lízing – mint igénybe vett szolgáltatás – esetében az áfa az általános szabályok szerint levonható (áfatörvény 120-121. §). A személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingjével kapcsolódik másik olvasónk kérdése, amely a következő volt: "A lízing önereje 50 százalék, a magán- és az üzleti használat útnyilvántartás alapján elkülönül. Az önrész, azaz a lízingdíj első részletének áfája milyen arányban vonható le? Kell-e figyelembe venni bármilyen magánhasználatot az önerő tekintetében? Kell-e alkalmazni bármilyen göngyölítetten számolt levonást, a levonási hányad bármilyen éves, időszakos korrekcióját, illetve a tárgyi eszközökre vonatkozó, az áfatörvény 135.
Ugyanez igaz akkor is, ha végül az összeg alacsonyabb: ilyenkor a különbözetet ki kell pótolnia a korábbi bérlőnek. A két típus tehát elsősorban a kockázatviselésben különbözik: az első esetben ezt a bérbeadó viseli, így természetesen drágább is a konstrukció. Indulódíj és maradványérték Még két nagyon fontos fogalom tisztázása maradt hátra. Az első az indulódíj. Ez az a díj, amelyet a nulladik időpillanatban kell megfizessen a bérbe vevő. Ez pontosan ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint a későbbi havidíj, vagyis elköltségelhet és az áfatartalma a későbbiekben visszaigényelhető. Ezt az egész ügyletet (a céget, az autót, futamidőt és más paramétereket) vizsgálva határozza meg a bérbeadó. Ezzel csökkentik a kockázatokat. Az indulódíjjal a havidíjak csökkennek: az minél magasabb: a havidíj annál alacsonyabb a későbbiekben. Itt nem kaucióról vagy előlegről van szó, a fogalmak nem egyeznek meg. A kaucióval például a havidíj nem csökken, és a futamidő végén ebből fedezik a különféle esetleges elszámolásokat, a fennmaradó össze pedig visszafizetésre kerül.
Ennek a feltételnek nem felelnek meg például a magánszemélytől vásárolt autók, sem pedig azok, amelyeket olyan cégtől vásárolunk, amely azt korábban nem így könyvelte. Új autó esetén a legfontosabb feltétel, hogy az autó konfigurációit mindig a lehető legpontosabban adjuk meg: a gyártó honlapjára ellátogatva a konfigurátor, árlisták vagy szakértő segítségével. A pontos specifikációk megadása ebben az esetben elengedhetetlen. Ha tartós bérletben gondolkodik, az alábbi paramétereket kell megadni: a már említett pontos specifikáció, a bérlet tervezett időtartama, hogy ezen időszak alatt várhatóan hány kilométert fut majd az autó (mivel ebből képzik majd a maradványértéket), elképzelés az induló díjról, illetve a használat időpontjának megkezdése (ez fontos azért, hogy tudjuk, készletes autóban gondolkodik-e, vagy akár több hónapot is várna a megfelelő modell megérkezésére). Mindemellett a cég neve és adószáma is szükséges lesz, hogy egy előzetes vizsgálatot elvégezhessen a bérbeadó. Nyílt és zárt kalkuláció A következő lépés, hogy eldöntsük, nyílt (vagy elszámolásos) kalkulációt vagy zárt kalkulációt szeretnénk e. (Ez nem azonos a nyílt végű vagy zárt végű lízinggel. )