Az egyetem szervezete is hagyományos; 15 éves korában kezdhette itt tanulmányait a diák a bölcseleti fakultáson, s ennek sikeres elvégzése után léphetett feljebb a jogi, az orvosi vagy a teológiai karra. A középszintű tananyagban a reáliák (földrajz, természetismeret, fizika) a korábbiaknál jelentősebb szerepet kaptak; tantárgyként írták elő a történelem, az erkölcstan, az állampolgári ismeretek oktatását; sajátos ötletkent iskolai latin nyelvű újság kiadását irányozták elő, hogy életszerűbbé s szórakoztatóbba tegyék a latin nyelv tanítását, ez a terv azonban nem valósult meg. Újszerűen kísérelték meg a középszintű tantárgyakat a "hasznosság" szerint csoportosítani, így voltak mindenkinek szükséges, egyetemesen hasznos, némelyeknek hasznos tantákerült a "Ratio Educationis"-ba a hazánkban már korábban kezdeményezett népiskolai tanítóképzési módszer: a Pozsonyban működő tanítóképző tagozatos normaiskola-együttes intézményét mindegyik tankerületi székhelyen meg kellett szervezni. Ugyancsak a hagyományokat követték a rendelet szerzői, amikor hangsúlyozták a gyermekek és fiatalok iskolán kívüli életében a testnevelés, egészséggondozás, a játék, a természetben való tartózkodás fontosságát.
Ugyanakkor az esetet casus bellinek használták arra, hogy a Ratio Educationist be ne engedjék a protestáns iskolákba.
A kerületek élén mint állami tisztviselők álltak a tankerületi királyi főigazgatók, alájuk tartozott a tankerület minden iskolája és egy népiskolai tanfelügyelő. A Ratio Educationis nem kezdeményezett új iskolatípusokat, hanem a korábbi, 17-18. századi struktúrát vette át. Az alapszint az 1-2-3 tanítós népiskola. A kisgimnázium a három latin grammatikai osztályt foglalta magába, a nagygimnázium retorikai és poetikai osztállyal volt bővebb. A teljes gimnázium tehát 5 évfolyamos volt. Erre épült a 2 évfolyamos akadémiai bölcselettagozat különféle, általános műveltséget bővítő tantárgyakkal. A gimnáziumba 10 éves korában léphetett a tanuló, ezt szerencsés esetben 15 éves korára végezte el, majd a két bölcseleti évfolyam következett, s 17 évesen befejezhette középszintű tanulmányait az ifjú. Mindegyik tankerületi székhelyen akadémiát kell szervezni, ennek 2 évfolyamos bölcseleti tagozatán az általános műveltség középszintű tananyagát oktatták, erre épült a speciális tanulmány lehetőségét nyújtó 2 évfolyamos jogi tagozat.
Az állam tehát magának követelte az iskolák irányítási és felügyeleti jogát, de azok anyagi fenntartásában nem kívánt közreműködni. Mivel a Ratio Educationis csak rendelet volt és nem országos törvény, ezért a bevezetését a protestánsok elutasították, arra hivatkozva, hogy az iskoláról dönteni egyedül az iskolákat fenntartó egyházközösség jogosult, ebbe beleszólni az államhatalomnak nincs joga. De a Ratio Educationis jelentős hatást gyakorolt a protestáns iskolákra és a tanügyre is. A kötet címlapján az "első kötet" jelzés (Tomus I. ) szerepel, a szövegben több helyen is jelzett második és harmadik kötet nem jelent meg, a mű így egy kötetben teljes. Magyar nyelven 1913-ban jelent meg először; Frilm Aladár (1864–1943) gimnáziumi tanár fordításában.
Öt ország közös bélyege Mária Terézia születésnapján Ausztria, Horvátország, Magyarország, Szlovénia és Ukrajna közös alkalmi bélyegblokk kibocsátásával emlékezik meg Mária Terézia születésének [... ] 12 máj