a(z) 10000+ eredmények "északi középhegység részei diagram" Az Északi-középhegység részei Diagram szerző: Elviraracz 4. osztály Környezetismeret Északi-középhegység részei!
Itt találhatóak Magyarország leghíresebb barlangjai, köztük a Baradla-barlang. barnakőszén mészkő lignit kavics színesfémek (nem művelik) nemesfémek (nem művelik) vasérc (nem művelik) barit (nem művelik) kovaföld zeolit bentonit kaolinit perlit anhidrit és gipsz
Az Északi-középhegység elhelyezkedése Az Északi-középhegység a Dunától keletre helyezkedik el. Északon az országhatár választja el a Kárpátok vonulatától. Keleten a Bodrog határolja, délen az Alföld, nyugaton a Duna. Hazánk legmagasabb hegyvidéke, az Északnyugati-Kárpátok része. Az Északi-középhegység kialakulása Az Északi-középhegység hegységeinek kialakulása nem egy időben történt. A karsztos mészkővidékek anyaga a földtörténet ó- és középidejében képződött, míg a vulkanikus tevékenységet őrző hegységek a harmadidőszakban. Erős vulkanikus tevékenység folyt ezen a területen. Hatalmas lávafolyások és nagy mennyiségű hamu, tufa tört a felszínre. Mára azonban mindegyik tűzhányó kihunyt. A negyedidőszakban a felszín erősen lepusztult, ezért ma már nehezen kivehetők a vulkáni kúpok. Az Északi-középhegység jellemzői Az Északi-középhegységben a nyár hűvös, a tél hideg. Északi középhegység részei diagram - Tananyagok. Sok a csapadék, ezért télen vastag hótakaró borítja a tájat. A sok eső következtében kiterjedt erdőségeket találunk itt, főleg tölgyeseket és bükkösöket.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Északi-középhegység Hely Magyarország Szlovákia Hegység Kárpátok Legmagasabb pont Kékes (1014 m) Típus vulkanikus, mészkő Hosszúság 250 km Szélesség 50 km Kor 5-300 millió év Térkép Az Északi-középhegység elnevezés kétféle jelentésben is használható: Szűkebb értelemben a Magyarország északkeleti részén található hegyvidéki területeket jelenti. Magyarország középhegységei. Ebben az esetben nem önálló földrajzi egységről van szó, hanem geopolitikai elnevezésről, mivel ez a terület a valóságban egy olyan hegyvonulat része, amely földrajzilag Szlovákia területére is átnyúlik. A kifejezés a szocialista időszakban vált közkeletűvé Magyarországon, amikor a szlovák-magyar határt egyben földrajzi választóvonalnak is tekintették. A kifejezés tágabb, eredeti földrajzi értelmében azt az egész hegyvonulatot jelenti, amely a Visegrádi-hegységtől az Eperjesi-hegységig húzódik. A hegység nagyobb része Magyarország északkeleti részén, Észak-Magyarország régióban található, de a magyar-szlovák határ mentén mindvégig átnyúlik Szlovákia területére is.
A Gömör-Hevesi-dombság 300-500 méter magas dombvidék, amely hosszan átnyúlik Szlovákia területére is. Homokkő, homok, kavics és riolittufa építi fel. Szlovákiában található északi része a Gömöri-dombvidék (szlovákul Bučenská vrchovina). A dombság déli fele a Vajdavár-dombvidék, amelyet a szlovák-magyar határ két oldalán húzódó Gömöri-erdőhát (Petrovská vrchovina) és a Magyarországon található Heves-Borsodi-dombság vagy Ózd-Pétervásárai-dombság alkot. A Karancs-Medves-vidék és a Gömöri-Hevesi-dombság szlovákiai területeit Szlovákiában Cseres-hegység (Cerová vrchovina) néven ismerik. Keleti szakasz A Bükk nagyrészt mészkőhegység, a Bükk-fennsíkot körülvevő területen riolit és riolittufa is előfordul. A Cserehát dombvidék, amely a Bódva és a Hernád között a Sajóig húzódó területen fekszik. Átlagos magassága 300-400 méter. Területét agyag és homok borítja, néhol márványszerű aprókristályos mészkő található. A Tokaj-Eperjesi-hegység vagy Eperjes–Tokaji-hegyvidék az Északi-középhegység legkeletibb része.
A Bükk központjában egy hatalmas, lapos fennsík található, a Bükk-fennsík, amelyet az "óriások asztalának" is neveznek. A fennsík pereme sok helyütt meredeken szakad le, völgyek, szakadékok tagolják. Sűrű erdőségek borítják a hegység oldalát, míg a fennsíkon érdekes karsztformák jöttek létre. Az Aggteleki-karszt jóval alacsonyabban fekszik, mint a Bükk, de felszínformái legalább annyira különlegesek. Itt található ugyanis Földünk egyik legizgalmasabb, legszebb barlangrendszere. A Bükk-fennsík Karsztjelenségek A Bükk és az Aggteleki-karszt is sokféle karsztjelenségnek ad otthont. Ezek a víz felszínformálásakor jöttek létre. A víz lassan kioldja a kőzetekből az ásványi anyagok egy részét, üregeket váj a kőzetbe. A felszínen víznyelőket és dolinákat alakít ki. A víznyelőkben pillanatok alatt eltűnik az esővíz a hegy belsejébe. A dolinák tál alakú mélyedések a felszínen. A víz a felszín alatt is formálja a hegyet. Kisebb-nagyobb barlangokat hoz létre, melyek alján legtöbbször a felszínről leszivárgott víz csörgedez.