Az új Ptk. hatályba lépésének várható időpontja – D. A. S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.
nem tartalmazza a jogi személyek között a köztestületet, mint a jogi személyek sajátos típusát. A köztestületek szabályozása a Ptk. -ból átkerült az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló - ma már csak részben hatályos - 2006. évi LXV. törvénybe, a közalapítványokra vonatkozó szabályozás mellé. E törvény indoklása ennek okaként kifejti, hogy az új Ptk. jogi személyekre vonatkozó szabályozása a hatályos Ptk. szabályrendszerétől koncepcionálisan eltér, másrészről a köztestület közjogi személynek minősül, ezért magánjogi kódexben való elhelyezése nem indokolt. Ugyanakkor azonban számos jelenleg működő köztestület szabályozása a régi Ptk. -ban elhelyezett háttérszabályokhoz igazodik. Ebből a jogalkotó szerint az következik, hogy "a köztestület szabályainak a jogrendszerből való kivezetése csak az egyes köztestületek szabályozásának egyenkénti áttekintése és esetleges módosítása által lenne megvalósítható, amely felesleges jogalkotási tevékenységet indukálna".
Az iLex Systems Zrt. együttműködő partnerei közreműködésével indított cégjogi sorozat 25. részében dr. Ritter Marianna ügyvéd, az iLex társalapítója ismerteti az új Ptk. egyik új jogintézményére, a sérelemdíjra vonatkozó legfontosabb szabályokat. A 2014. évtől hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben a korábban ellentmondásosan értelmezett és alkalmazott nem vagyoni kártérítés helyébe új jogintézmény, a sérelemdíj lépett. A sérelemdíj szabályozása kiemelkedő újdonság, mert szakít azzal a korábban évtizedeken keresztül fennálló, azaz meglehetősen állandónak tekinthető jogi szabályozási besorolással, amely az ilyen típusú jogsértést a kárfogalom körében rendelte kezelni. Az új Ptk. a személyiségi jogsértés áldozatát mentesíti a jogsértéssel együtt járó hátrány bekövetkeztére vonatkozó hosszadalmas és sokszor igen összetett bizonyítási eljárás lefolytatásától (természetesen a sérelem bekövetkeztének a tényét bizonyítani kell). A régi Ptk. (1959. évi IV. tv. ) 84 § (1) bekezdése e) pontja alapján – személyiségi jog megsértése esetén – nem vagyoni kártérítés volt követelhető, s ami nagyon fontos: követelhető ma is, a régi Ptk szabályai szerint, ha az új Ptk.
A szervezeti forma nagymértékben meghatározza egy adott szervezet működésének feltételeit, lehetőségeit, céljainak, társadalmi rendeltetésének teljesítését, gazdálkodásának körülményeit. Mint ismeretes a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény alapján a Magyar Szabványügyi Testület köztestületként, kizárólagos jogkörrel látja el a nemzeti szabványosítással összefüggő közfeladatokat. A köztestületi szervezeti formából adódóan a Testület köteles végezni a törvény által előírt feladatokat, de a törvény meghatározza a működés kereteit, az alapvető szervezeti szabályokat és a gazdálkodás pénzügyi forrásait is. Azzal együtt, hogy az MSZT-t 1995-ben egy külön törvény hozta létre, mögöttes jogszabályként a működés során figyelembe kell venni a Ptk. egyesületekre vonatkozó szabályait is. Az új Ptk. hatálybalépésével az MSZT működésére irányadó jogszabályi feltételrendszer némileg módosult, aminek reményeink szerint nem lesznek Testületünkre nézve hátrányos következményei. A jogszabályi változások a következők szerint összegezhetők: A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk.
szabályainak átvételére vonatkozóan a jogalkotó viszonylag tág, két éves határidőt biztosít. Emellett a szabályozás szerint lehetőség van arra is, hogy a megemelt törzstőke tényleges befizetését – a társaság tartozásaiért való helytállási kötelezettség mellett – a tagok későbbi időpontra halasszák. Ennek tükrében a rendelkezések végül is nem annyira vészjóslóak, hogy a kis cégeknek a megszűnés rémével kellene küzdeniük. RSM Hírlevél Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön az adóváltozásokról! Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön az adóváltozásokról! Kapcsolódó bejegyzéseink Skorpió agymenők akcióban online casino Egy másik világ 17 napos diéta letöltés