"Jelenleg a nemzeti kokárda a reformerek színe, a békés átalakulás embereié, mentül nagyobb e toll vagy kokárda, annál nagyobb az ő istenbeni bizodalmuk és megelégedettségök" – mondta annak idején Jókai a kokárdáról, amely azóta is a nemzeti hovatartozás jelképe. Azt tudod, hogy hogyan és hova tűzzed? "Látjátok ezt a háromszínű kokárdát itt a mellemen? Ez legyen a mai dicső nap jelvénye. Ezt viselje minden ember, ki a szabadság harcosa; ez különböztessen meg bennünket a rabszolgaság zsoldoshadától. E három szín képviseli a három szent szót: szabadság, egyenlőség, testvériség. Ezt tűzzük kebleinkre mindannyian, kikben magyar vér és szabad szellem lángol! " – lelkesített akkoriban Jókai Mór. A kokárda eredetileg a seregek, illetve különböző rangú katonák megkülönböztetését szolgálta. A trikolórt, a háromszínű zászlót Európában a francia forradalom tette "divatossá". A nemzeti színekből készült kokárdát XIII. Lajos uralkodásától (1610–1643) kezdték használni Franciaországban, magyar neve francia ősének, a "cocarde"-nak a magyarosított változata.
Ugyanígy 1848-ban a kokárdák többsége fordított volt: kívül volt a piros és belül a zöld szín. Ez a fordított viselet mára annyira elterjedt, hogy már mindenki így hordja március 15-én a kokárdát. A kokárda az 1848-as forradalom kezdetén vált ismertté, és lett nemzeti jelkép, s azóta Magyarországon egyértelműen a függetlenség, a szabadság, az idegen hatalommal szembeni ellenállás szimbóluma. Pontosan ezért a forradalom leverésétől a kiegyezésig senki sem hordhatott nyíltan kokárdát – írja a Wikipédia. Ám a kokárda piros-fehér-zöld színhármasa nem kizárólag a márciusi ifjak érdeme, ők csupán felélesztették a nemzeti színeket. A trikolór először Mátyás király korában tűnt fel egy pecsétnyomón, de ekkor még messze állt attól, hogy országszerte ismert jelkép legyen. Kalandra fel! Országszerte programok március 15-én Nemzeti ünnepünkön, március 15-én és az egész hétvégén számos program várja az érdeklődőket. Lehet túrázni, kirándulni, kulturális programokat látogatni, meg persze minden mást csinálni, amihez kedvünk van.
Nem mindegy a lelógó sem! A kokárda kivitelezéséhez a vízszintesen sávozott magyar nemzeti zászlót jelképező, piros-fehér-zöld szalagot körbehajlítják, középen összehúzva összevarrják és rendszerint két pántlikát is illesztenek hozzá. Tudósok szerint, hogy ha van pántlikája a kokárdának, akkor kívül piros – belül zöld a szalagrózsa, ha nincs, akkor kívül kell lennie a zöldnek, belül a pirosnak. Már a forradalmárok sem tudták, mi a helyes "Az 1848-as pesti forradalom idején a márciusi ifjak még valóban így is (kívül piros) használták, de Than Mór festményein is megfigyelhető, hogy a huszárok csákórózsáján is helyesen szerepel a színsorrend. Téves viszont Szendrey Júlia kokárdája, amit Petőfinek készített, hiszen ezen az olasz színek sorrendje figyelhető meg. Valószínűleg már a forradalom idején is használtak téves kokárdákat, nem mindenki tudhatta hogyan kell helyesen hajtani. Manapság téves történelmi berögződések, és a hagyomány miatt legtöbbször a piros van kívül és a zöld belül" – érvelnek sokan a Facebookon.
A fővárosban fegyverbemutatókkal, történelmi játszóházzal, hagyományőrző programokkal és népzenével várják az érdeklődőket a Várban. Az Országházban ingyenes nyílt nap lesz, és koncertekkel, kiállításokkal nyit a megújult Pesti Vigadó.