Süti kezelés Weboldalunk sütiket használ a működtetés, a használat megkönnyítése és a statisztikai nyomon követés érdekében. A weboldal láblécében megtekinthető az Adatkezelési tájékoztatónk és a sütik használatának részletes leírása. A sütikkel kapcsolatos beállítások a későbbiekben bármikor módosíthatók a láblécben található Süti kezelés feliratra kattintva. Elfogadom a javasolt beállításokat Beállítások módosítása Alap működést biztosító sütik Ezen sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát, és látogatóink azonosítása nélkül gyűjtenek információt a használatáról. Használt sütik: PHPSESSID A felhasználó böngészési állapotát rögzíti az oldalbetöltések között. Természeti Látnivalók Borsodban. A sütinek lejárati ideje nincs, de a szerver oldalon a tárolt adatokat az utolsó oldalbetöltődéstől számított körülbelül 30 perc után töröljük. Szolgáltató: Lejárat: Session Típus: HTTP _ga Egyedi azonosítót rögzít, segítségével anonim statisztikai adatokat készít a weboldal használatával kapcsolatban.
Akkor egy hónapig állt a Tisza vonalán a front, a lakosságot kitelepítették, javaikat a megszálló román és szovjet katonaság felélte. Ma Szabolcs a múltjából él. Az 1969-ben megkezdett régészeti kutatások nyomán a XI-XIII. századi megyeszékhely fennmaradt emlékei beépültek előbb a mai megye - Szabolcs-Szatmár-Bereg -, majd az ország köztudatába. Ennek nyomán sor került a XI. Siófoki programok a városon kívül – Balatonkenese természeti látnivalói. századi alapítású, háromhajós román kori templom műemléki helyreállítására (1975-80), a Kárpát-medence egyik legjobb állapotban fennmaradt földvárának a karbantartására (1992 óta folyamatos munkával), a volt református parókia rendbetételére (1978-80) és múzeumi célú bemutatására. Ezek vonzák ma Szabolcsba az idegent, ám a fogadás infrastruktúrája még éppen csak alakulófélben van. S ott vannak a Tisza regényes szépségő egykori holtágai, a Kerek-tó, a Kis-Tisza, amelyek jelentős természeti értéket képviselnek. Szabolcs jövője ezek megőrzésén, élményszerű bemutatásán és propagandáján múlik. Ma Szabolcs a múltjából él.
További képek Forrás: Szabolcs, a magyarság egyik legrégebbi települése, a Tisza mellett, a Nyírség északnyugati peremén fekszik. Területe 5, 88 négyzetkilométer, északról a Tisza ártéri síksága, a Bodrogköz határolja. Talaj típusos lösz, éghajlata mérsékelten meleg, száraz. Felszínét a régi, feltöltődő állapotban lévő Tisza-meder-maradványok és kisebb mocsarak tagolják. A falu határát a XVIII. században még nagy kiterjedésű tölgyerdők borították, a folyó partját széles sávban ártéri erdők szegélyezték. Az ármentesítési munkálatokig, a XIX. század végéig Szabolcs a földművelés, az állattenyésztés és az erdőhasznosítás mellett halásztelepülés is volt. Napjainkra a határ hetven-nyolcvan százalékát szántóként művelik. A falu lakó- és gazdasági épületei a XIX. Földvár, Szabolcs. század végéig túlnyomórészt ártéri agyagból, földből és vályogtéglából készültek, tetőfedőként nádat használtak az akkor még csak egyutcás településen. Szabolcs környékén a véletlen és a régészeti kutatások gazdag, aranyveretes szablyákkal, aranyozott ezüstlemezzel borított tarsolyokkal eltemetett férfi és turulmadarakkal díszített hajfonatkorongos női sírokat hozott a felszínre.
Sötétedés után pedig a betonúton is érdemes óvatosan vezetni az átsétáló zek, rókák miatt. Forrás: Börzsöny és az Ipoly völgye turistaatlasza, Cartographia, 1999 Koczó József: Falu a Börzsöny tetején, 2009